Hol a Nap?

Klasszikust idézve: közeleg a tél. Egyre rövidebbek a nappalok, alig van már levél a fákon, a hőmérő már 0°C közeli értékeket mutat és a füst száll a kéményekből. Első gondolatra romantikusnak tűnik, főleg mindezt bentről szemlélve egy bögre forró csoki mellől. Azonban sokszor ez az időszak egyet jelent a légszennyezéssel, a szmog miatt pedig hosszú időre eltűnő Nappal.

Mi a szmog?

A szmog elnevezés két angol szó, a smoke, mint füst és a fog, mint köd összevonásából ered – utalva a levegőben megtalálható szennyezőanyagokra és azok ködszerű megjelenésére. A szennyezőanyagok típusa szerint a szmognak két fajtáját különböztetjük meg, miknek elnevezése első észlelésük helyére, hatásukra utal.

A Los Angeles-i vagy oxidáló szmog rendszerint a reggeli csúcsforgalom idején jelentkezik, a közlekedés által kibocsátott szennyezőanyagok hatására. Emellett a kialakuláshoz szükséges erős napsugárzás (UV-sugárzás) és csekély vagy a légmozgás teljes hiánya. Jellemzően száraz, napfényes nyarú térségekben, főként katlanokban leterülő településeken alakul ki.

A londoni vagy redukáló füstköd leginkább téli időszakban jelentkezik. Ennek legfőbb oka, hogy kialakulásához porra, koromra van szükség, amely főként fosszilis tüzelőanyagok égetésével kerül a levegőbe. Emellett feltételei még a szélcsendes időjárás, a magas légnyomás és relatív páratartalom, valamint a -3 – +5 °C közötti hőmérséklet. A londoni szmognak súlyos egészségkárosító hatása van, kialakulhat miatta asztma és tüdőödéma is.

Szmogkörkép

A légszennyezés a bolygó összes iparosodott területén jelen van, csak különböző mértékben. A leginkább veszélyeztetettek a fejlődő országok, hiszen itt általában az egészség és a környezetvédelem elé helyezik a gazdaságot. A két, ennek leginkább kitett ország India és Kína.

Delhi a világ legrosszabb levegőjű városa.  Az ipari szennyezés mellett a rengeteg autó, busz és motor is kiveszi a részét ebből. A helyiek már évek óta küzdenek a levegő minőségének javítása érdekében. Ezért egy szervezetet is létrehoztak, mely a Help Delhi Breathe névre hallgat. Elmondásuk szerint a mielőbbi beavatkozásra azért lenne szükség, mert már így is évente közel 30 000-en veszítik életüket a légszennyezés következtében.

A listán Kína nagyvárosai követik Indiát. Az egyre növekvő települések magukkal hozzák az egyre nagyobb forgalmat. A gyárak által kibocsátott szennyezés pedig csak tovább rontja a levegő minőségét. Egy 2012-es kutatás kimutatta, hogy a levegőben található finom részecskék igen nagy hányadban felelősek a kínai lakosság egészségének romlásáért.

A koronavírus egyenetlen, eddig kimutatható pozitív hatása a szmog csökkenésében mutatkozott meg. A világon sok helyen, köztük Kína és India egyes térségeiben is lezárások voltak tavasszal, ezáltal a közlekedés mértéke lecsökkent, amivel a levegő minősége is javult. Természetesen ez még így is jóval elmaradt az egészségestől.

Magyarországon nem jellemző olyan mértékű szmog, mint az ázsiai országokban. Ennek ellenére itt is volt már példa – főként téli – füstköd megjelenésére. Ilyen esetekben az adott térségben rendelkezések lépnek érvénybe annak érdekében, hogy a levegő szennyezettsége minél hamarabb csökkenjen.

Mi a teendő Budapesten szmog esetén?

A fővárosban a szmogriadónak két fokozata van. Ezeket minden esetben a főpolgármester rendeli el és szünteti meg. Az első a tájékoztatási fokozat, amit akkor vezetnek be, ha a légszennyezettségi szint rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság különösen érzékeny csoportjaira. Elrendelésével együtt a lakosságot azonnal és megfelelően tájékoztatni kell. A második, riasztási fokozatot akkor léptetik életbe, ha a légszennyezettségi szint rövid idejű hatása veszélyt jelent a teljes lakosságra. Ennek elrendelésével egyidejűleg azonnali intézkedéseket kell tenni.

A riasztási fokozat többféle intézkedést vonhat maga után. Érintheti a járműveket Budapest közigazgatási területén. Egyes járművek használatát korlátozhatják vagy meg is tilthatják. A helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőit felkérhetik vagy kötelezhetik más energiahordozó, üzemmód használatára. Továbbá a főpolgármester a riasztási fokozat keretén belül felkérheti a kerületi jegyzőket, hogy fokozottan ellenőrizzék az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának esetleges megszegését.

Otthoni teendők

Sokat tehetünk azért saját házunk tájékán is, hogy ne legyen szükség szmogriadó bevezetésére. Az otthoni tüzelésnek alapvetően két fajtája a kerti égetés és a kazánhasználat. Az avart és kerti hulladékot célszerű elsősorba helyben komposztálni, amennyiben ez nem megoldható, erre a célra szolgáló zsákba gyűjtve a közszolgálgató elszállítja.

Háztartási berendezések általában alkalmatlanok a hulladék égetésére. A nem megfelelő körülmények között történt égetés során keletkező légszennyező anyagok mind rövid-, mind hosszútávon veszélyeztetik az emberi egészséget. Ezért Magyarországon a hulladék nyílt téri vagy háztartási kazánban történő égetése már másfél évtizede jogszabályilag tilos, ami alól kivételt képez a kezeletlen fa és papír.

Az egészség az első

Kis lépésnek tűnik, hogy otthon ügyelünk az elégetett hulladék típusára, ez azonban annál több. Azzal, hogy erre odafigyelünk, nem csak egy kedves gesztus a szomszéd irányába, hogy ha szellőztet, nem árasztja el a bűz, de szívességet teszünk magunknak és környezetünknek is. Az égés során a levegőbe kerülő részecskék különböző betegségeket okozna, rövidtávon akár gyulladások formájában is jelentkezhetnek. De a kisméretű részecskék szervezetbe jutása lehet a felelős későbbi légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásáért is.

Amit tilos égetni:

úgynevezett „kezelt” fa (festett, lakkozott),
rétegelt lemez, bútorlap,
építési fahulladék,
színes, „fényes” papírhulladék,
PET-palack, műanyag hulladék,
autógumi, használt ruha, rongy,
fáradt olaj, üzemanyag.