BME Kollégiumok és névadóik – Kármán Tódor

Legújabb sorozatunkban a BME kollégiumait vesszük górcső alá. Megnézzük, kiről kapták a nevüket, és kinek adnak ma otthont. Elsőként itt is van Kármán Tódor, és a Kármán Koli.

Ember az örvények világában –  Kármán Tódor

Kármán Tódor 1881. május 11-én született Budapesten, egy csehországi származású zsidó család hatodik gyermekeként. Édesapja Kármán Mór egyetemi tanárként nagy tekintélyt szerzett a tanárképzés gyakorlatának alakításában, fiát magánúton kezdte oktatni. Kármán Tódornak kilenc éves korában kezdődött meg az iskolai oktatása. 1898-ban elnyerte az Eötvös Loránd-díjat, amelyet az ország legjobb matematika és természettudomány tanulói kapnak. Egyetemi tanulmányait a Műegyetem Gépészmérnöki Karán kezdte meg Bánki Donát professzor keze alatt, majd 1902-ben kitüntetéses diplomát szerzett. Egyéves sorkatonaság után Bánki Donát tanársegédjévé vált, viszont érdeklődését egyre inkább a gyakorlati mechanika kötötte le, amelynek tanulmányozásához a megfelelő eszközök Göttingenben álltak rendelkezésre. Így a repülőgépek számára szárnyprofilokat gyártó városba költözött, amely hatalmas fordulat volt az életében. Munkásságát a Göttingeni Egyetemen Ludwig Prandtl professzor irányítása alatt folytatta, ahol hidro-, és aerodinamikával foglalkozott, nagy hangsúlyt fektetett a repülőgép szárnyprofil-elméletére.  Kármán Tódor 1911-ben egy szélcsatorna használatával végrehajtott megfigyelései közben figyelt fel egy lapos akadály mögött kialakuló, váltakozó irányba forgó örvényre, amelyet róla neveztek el Kármán-örvénysornak. 

1913-ban az aacheni főiskolán kezdett el tanítani és elfogadta az Aeronautikai Intézet igazgatói állását. Hamarosan egy kutatócsoport élén szélcsatorna építésébe fogott és Hugo Junkers társaként részt vett a Junkers J-1 szállító repülőgép aerodinamikai megtervezésében. Munkásságát megszakította az első világháború, amikor újra besorozták az osztrák hadseregbe. Ekkor ideje nagy részét a Bécs melletti Aerodinamikai Laboratóriumban töltötte, ahol egy repülő fejlesztési laboratóriumot üzemeltetett. Abban az időben is sok magyar is élt ezen a környéken, mint a motortant tanító Asbóth Oszkár, Petróczy István, vagy Zurovetz Vilmos. Velük egy, a helikopter elvén alapuló, helyben lebegő tüzérségi megfigyelő eszközt tervezetek, melyet később szabadalmaztattak is. 

A háború végeztével visszatért Magyarországra, ahonnan a kommün bukása után újra Németország következett és elfoglalta korábbi pozícióját Aachenben. A háború utáni években a turbulenciaelméletet és a gázok szilárd testekre gyakorolt emelőerejét tanulmányozta. Mit sem sejtve segítette elő ezzel a Luftwaffe létrehozását a második világháború idejére. Az 1930-as évek elején egyre jobban elterjedtek a nemzetiszocialista eszmék, amellyel együtt az állása is bizonytalanná vált. 1928-tól Robert Millikan meghívására Amerikába költözött, majd elfogadta a Guggenheim Aeronautical Laboratory által felkínált igazgatói állást. 

1932-ben a folyékony anyagok áramlásának leírására szolgáló Navier-Stokes áramlási egyenleteket egyetlen egyenletre redukálta, és megoldást javasolt rá áramlás útjába helyezett akadályok közelében mért fizikai adatok alapján. Ezen Kármán-Moore-nak nevezett elméletét ma is használják a szuperszonikus repülés leírásában. 1933-ban véglegesen az Egyesült Államokban telepedett le, majd 1936-ban az állampolgárságot is felvette. Kaliforniában aerodinamikai kísérleti laboratóriumot alapított, amelynek élére őt jelölték ki. Ezen felül felkérték egy hatméteres, 40 000 lóerős szélcsatorna tervezésére, majd az USA hadügyminisztériumának főtanácsadójává vált és létrehozta az Amerikai Légierő Tudományos Tanácsadói Elnökségét. 

Kármán Tódor a rakétahajtóművek modernizálása mentén az amerikai űrkutatás és műholdtervezés meghatározó személyisége lett. A NATO tanácsadójaként Párizsba költözött és 1960-ra létrehozta az űrkutatók nemzetközi fórumát, a Nemzetközi Asztronauta Akadémiát, amelynek 1963-ban Magyarország is tagja lett. Kármán Tódor ebben az évben halt meg Aachenben. 

Kármán tehát nemzetközileg elismert tudós, a nagy sebességű áramlások, a határrétegek és a turbulencia elméletének kidolgozója hírében állt. Méltán tagja a Royal Societynek, kapott gyémánt diplomát és Bánki Donát érmet a Műegyetemen, valamint nevét viseli a BME Gépészmérnöki Karának kollégiuma is.

A Kármán Tódor Kollégium

A Kármán Tódor Kollégiumot 1966. augusztus 20-án adták át. Első lakói azonban nem egyetemisták, hanem sportújságírók volta. Ugyanis ebben az évben Budapesten rendezték a nyári Atlétikai Európa Bajnokságot és a riporterek/újságírók elhelyezését a Kármán Kollégiumban oldották meg. 1969-től nyújt otthont elsődlegesen gépészmérnök hallgatóknak, ám a kollégium lakói közé tartoznak a Természettudományi Kar hallgató is. 

Az épület kilenc emeletén kétfős szobában laknak a diákok. Minden szinten egy fürdő, egy konyha és egy társalgó áll a diákok rendelkezésére. A kollégiumban a HSZI képviseletében mentor diáktársaink laknak, ők felelnek a büntetőpontok kiosztásáért, valamint a HSZI és a hallgatók közötti kommunikációért. A Kármán Kollégiumban helyezkedik el a Gépészkar és a Természettudományi Kar Hallgatói Képviseletének irodája is. A földszinten található még a mindenki számára ismert Kármán Stúdió. Az alagsorban a kollégistáknak kardió és konditerem használatára van lehetőségük. Valamint a kollégium ezen része ad otthont a méltán híres Old’s Clubnak, ahol szorgalmi időszakban kéthetente, valamint nevesebb alkalmakkor, mint a vizsgaidőszak vége, vagy a Szilveszter, gyűlik össze a Kármán lakossága és a BME hallgatóinak egy része, hogy közösen engedjék ki a megfáradt gőzt. 

Ezen felül a kollégium földszintjén helyezkedik el a mindenki számára elérhető Kármán Klub, amelynek konyhája meleg ételt biztosít a főzést halogató kollégistáknak, valamint kellemes esti kikapcsolódást kínál a hét minden napján. 

A kollégiumban számos gépész és ttk-s kör is megtalálható. Az előbbi csoportba tartozik a internetet biztosító és a szervereket fenntartó Gépész Számtech Szakosztály, a konditermekért és köredzésekért felelős Gépész Sport Kör, a mindenkit mentoráló Senior Gárda, a Kármán Tódor Szerepjáték Kör, az Old’s Club, a csütörtök esti vacsorák támogatója, a Köret Kör, az élet zöldebbé tételét elősegítő Kármán Zöld Kör, valamint a Grafikus Kör. A TTK szakkollégiumának, a Wigner Jenő szakkollégiumnak is az épületben van az irodája. A KAPOC, a Sörtevékenykör, a Hallgatói Sportkör, valamint a Wigner Kamarakórus is itt kap helyet. A Kármán két kari lap, a gépész KÁTÉ és a ttk-s PikkÁsz szerkesztőségének is otthont ad.