Lehet egy betűvel több? – Kis rendszámtörténelem

Technika 2022.09.08. László-Kun Gábor, Kiss Johanna

2022. július 1-jén új korszak kezdődött el a magyar közutakon. A három betű-három szám rendszámok kiadásának ideje lejárt, új rendszámformátum vette át a helyét. De honnan indult egyáltalán az egész rendszámosdi? Kétcikkes minisorozatunk első részéből megtudhatjátok!

Mi a rendszám?

Mivel mégis csak a Műszaki Egyetemen vagyunk, kezdjünk stílszerűen definícióval. „A forgalmi rendszám a közúti járműveket a forgalomban egyedi módon azonosító alfanumerikus karaktersorozat, amelyet a járművekre kihelyezett rendszámtábla is megjelenít.” A rendszámtábla a jármű hátulján mindenhol kötelező, de sok esetben az elejére is fel kell szerelni. Legtöbb helyen a rendszámtáblán elhelyezett matrica igazolja, hogy a gépkocsi átesett a kötelező műszaki vizsgákon, és szabályosan van forgalomba helyezve, tehát jogosult a közlekedésre. A rendszámot használják a gépjármű azonosítására mindenféle egyszerűbb közlekedési szabálysértés, netán bűncselekmény esetén és egyéb, közlekedéssel, gépjárműtartással kapcsolatos adminisztráció során. Nem egyértelmű azonosító, mivel a rendszám megváltozhat (például a rendszámtábla elvesztése esetén), ezért még az alvázszámot is ellenőrzik a jármű egyértelmű azonosításakor.

Történelemóra

A világ első rendszámát a párizsi rendőrség adta ki 1893-ban, mivel ekkor már szükségét érezték, hogy rendet tegyenek és tisztán lássanak a megnövekedő gépkocsiforgalomban. Hazánkban némileg később, az 1901-ben hozott rendeletek már előírták a hatósági rendszám használatát és a kötelező műszaki vizsgálatot. 1906-ban a „Magyar Automobil-Club” jegyzéke szerint a legnagyobb rendszám a 351-es volt. Ezt egyébként Törley József híres pezsgőgyáros egyik teherautója használta.

Az 1910 áprilisában kiadott belügyminisztériumi rendelet az ország területét 15 járműkerületre tagolta fel. Ezek a kerületek egy-egy betűjelzést kaptak, amelyet a rendszámtáblán is fel kellett tüntetni. Két város, Budapest és Fiume önálló kerületnek számított, míg a többi rész rendszerint több megyét fogott egybe. A rendszámok egy betűből, egy kötőjelből és három számból álltak, -kivéve Budapestet-, ahol a rendszámok eleve római számmal kezdődtek. A szigor még messze volt a maitól. Így eshetett meg az is, hogy 1948-ban a benzinjegyek bevezetésekor derült ki, hogy sokan kitalált rendszámokat használtak és engedély nélkül közlekedtek. Számos műszaki hiba miatti baleset is bekövetkezett. Ezért egy rendeletben kötelezővé tették a gépjárművek műszaki szemléjét, valamint új rendszámokat bocsátottak ki.

1958-tól vezették be a hat karakteres rendszámokat, melyek két betűből és négy számjegyből álltak, közöttük rövid kötőjellel. Mivel összességében kevés jármű volt forgalomban, magánkézben pedig kifejezetten ritkaság volt, az alkotók megehették, hogy a kezdőbetűk a jármű típusára, kaliberére és üzembentartójára utaltak. A rendszámtábla színe fehér volt, fekete betűkkel. A ’70-es évek elején vezették be ennek fordítottját, a fekete alapon fehér betűs (ún. inverz) rendszámokat a szolgáltatóvállalatok járműveinél. A diplomáciai rendszámok kék alapon fehér, valamint a külföldi állampolgárok fehér alapon piros rendszámainak rendszere máig is használatban van. A rendszámtábla a hatóság tulajdonában állt, de a gépjármű tulajdonosának kötelező volt törődnie vele, rendszeresen karban kellett tartania. A használt rendszámokat, ha esetenként vissza is vonták, később sok esetben újra kibocsátották.

Magyarországon a gépjárműveken az 1990-től 2022. július 1-ig kibocsátott forgalmi rendszámokon 6 karakter hosszúságú (három betű három szám) azonosító található fehér alapon fekete karakterekkel, a bérfuvarozók esetében sárga, az elektromos meghajtású gépjárműveknél pedig zöld az alapszín. Mezőgazdasági célú járműveken hét karakter hosszúságú, M123456 formátumú, fehér alapon zöld színű rendszámok is használatban vannak. A sorozat kibocsátása 1990 augusztusában kezdődött meg, hivatalosan az első ilyen rendszám az AAB-001-es volt. A Miniszterelnöki Sajtóiroda tájékoztatása szerint az utolsó, még a kifutó rendszer szerint legyártott rendszám a THW-647 volt, de az Index Fórumon összegyűlt szemfüles rendszámvadászok a Jármű Szolgáltatási Platformon végzett lekérdezések alapján arra jutottak, hogy a THV-622 rendszám az utolsó, ami ténylegesen forgalomba is került. A 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozás előtt a rendszámtábla bal felső részén egy piros-fehér-zöld zászló, alatta pedig egy domború H található. A csatlakozás után ezt felváltotta a kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) H-betű Az első ilyen a JDA-001 volt. Az EU-s rendszámok bevezetésével a szélvédő sarkába helyezett regisztrációs matrica is kötelezővé vált. 2015 végéig a jármű hátsó rendszámtáblájára, a kötőjel felé és alá ragasztották fel a környezetvédelmi besorolás és a műszaki vizsga érvényességét igazoló matricákat, ez a megoldás „bürokráciacsökkentés” okán 2016. január 1-től megszűnt. A rendszám szélén lévő H ugyan jelzés nem váltja ki a külföldi utazáskor kötelezően kihelyezendő államjelzést, de az EU-s rendszámtáblákkal rendelkező gépkocsikkal az Európai Unió területén külön felségjelzés nélkül is lehet utazni.

És hogy mi változott idén júliustól? A következő részben kiderül!