Hideg-meleg

Technika 2022.09.14. Sándor Lili
Az élet rendje diktálja, hogy a mindennapokban az emberek kapnak hideget-meleget, szidalmazást és dicséretet is. A legtöbbünknek a napi rutinja úgy indul, hogy görgeti egy kicsit a Facebook-ot, majd rápillant az időjárásjelentést tartalmazó appra is – a látottak alapján pedig összeállít egy szettet, majd sietve magára rántja és elindul dolgozni. De miért van az, hogy a jelentés szerint 15 fok van kint, ami 10-nek érződik és kénytelenek vagyunk szitkozódás mellett jobban összehúzni magunkon a dzsekinket?

 

A hőérzet egy tudati állapot, mely tulajdonképpen a hőmérsékleti körülményekkel kapcsolatos elégedettséget fejezi ki. Az ember hőérzetét számos tényező befolyásolja, a legnagyobb mértékben a levegő páratartalma van rá hatással. Magasabb páratartalom esetén ugyanaz a hőmérséklet többnek, míg alacsonyabb páratartalom mellett kevesebbnek érződik. 

A páratartalom mellett a hőérzetet módosító meteorológiai tényező még a szélerősség. Szeles időben különösen tapasztalható, hogy a hőérzet és a hőmérséklet nagyon eltérő lehet. Ennek oka az, hogy a testünk melegít, létrehoz egy vékony, meleg levegőréteget maga körül a légmozgás esetében pedig ez a réteg elvész. Ezáltal hűvösebbnek érezzük az időt, majd előbb-utóbb a testhőmérsékletünk is csökken.

A hőérzet függ számos egészségügyi tényezőtől, például a testsúlytól, a nemtől és az életkortól is. Például a csecsemőknek még nem fejlett a hőháztartása, így különösképp nagy gondot kell fordítani arra, hogy megfelelően legyenek felöltöztetve. A kor előrehaladtával pedig gyengül a szervezet, többek közt romlik a vérkeringés is, ez pedig állandó fázást eredményezhet. Emiatt van az, hogy amikor meglátogatjuk a nagyszülőket egy vékony pulcsiban, ők fűtött lakásban, több réteg ruhában várnak bennünket. 

Az sem szokatlan, hogy egy-egy őszi napon a lányok már nagykabátban igyekeznek az előadásokra, a fiúk pedig egy szál pólóban követik őket. A lányok sokkal fázósabbak, mint a fiúk. Ez azzal van összefüggésben, hogy a nők hajlamosabbak a pajzsmirigy-alulműködésre (a pajzsmirigy egyes anyagcserefolyamatokat szabályoz) és a vérszegénységre.

A nők esetében számos hormon közül az ösztrogén az erek kitágulását okozza, a progeszteron pedig ellenkező hatással van. A menstruációs ciklusok és a változó hormonszintek miatt több időszakban a szokásosnál is fázósabbak lehetnek. A férfiaknál a magas tesztoszteronszint csökkenti a hidegérzetet, mivel a bőrben található egyik legfontosabb hidegreceptorát érzéketlenné teszi (felmerül a kérdés: Amikor télen egy szál pólóban és egy rövidnadrágban látunk egy srácot, akkor neki tesztoszteron túltengése van?).

Mindemellett számos kutatás igazolja azt, hogy a fázásban a szorongás is szerepet játszhat, ugyanis a szorongás aktivizál egy olyan komplexumot az agyban, mely védi a testet, illetve észleli a veszélyt. Ilyenkor a test önmaga megnyugtatására használja fel minden energiáját, és vérkeringési zavarok léphetnek fel.

Végül, de nem utolsó sorban, a testtömeg-index és a súly is hatással van a hidegérzékelésre. A gyors súlyvesztés, diéta megnövelheti a hidegérzetet: a test kalóriaégetéssel termel hőt, azonban a bevitt kalóriák csökkentésével kevesebb üzemanyaggal kevesebb fűtés oldható meg. Ráadásul, mivel alapvetően túlélésre vagyunk programozva, vagyis a test drasztikus súlyvesztés esetén lelassítja az anyagcserét, amikor szintén kevesebb energia égetésével üzemel.