A név kötelez – Interjú Görbe Márkkal

(Az interjú első fele a nyomtatott újságban található.)

Görbe Márk művészettörténész, régiségszakértő. Általában Budapest utcáin, egy csoport közepén lehet megtalálni mappával a kezében, ahogyan serényen magyaráz hallgatóságának a hely rejtelmeiről és legendáiról. Az általa kialakított városi túrák közül az egyik a Műegyetemi SzkéNéző Séta, melynek során megismerhetjük egyetemünk és környezetének történetét.

Van olyan kérdés, amire még nem találtál választ, és nagyon szeretnéd megtudni?

Arra nem tudott eddig senki választ adni, hogy hogyan került a legóból készült Einstein szobor a főépület alagsorában. Mikor, miért és ki készítette?

Beismerem, ennél nagyobb művészeti értékkel rendelkező rejtélyre számítottam.

Az is érdekel, hogy a központi épület lépcsőházát díszítő virágmotívumok honnan származhatnak. A szecesszió a nemzeti művészet keresésének időszaka is – vélhetőleg valamilyen népművészeti forrása lehet ezeknek a bazsarózsa-ábrázolásoknak is, de hogy honnan származik és van-e jelképes jelentése, még nem sikerült rájönnöm. Sok ékítményről nehéz megállapítani, hogy vajon utal valamire, vagy csupán a dekorativitás a célja.

Tudsz olyat említeni, amit nyomozás és következtetés által fejtettél meg?

Például, hogy miért komló és árpa motívuma került a főépület kémiai pavilon felé eső oldalkapujának keretére. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy a campus területe régen vízben igen gazdag volt, így itt sörfőzdék, például a Kohn-féle szeszgyár üzemelt.

Milyen élettelen tárgy lennél a BME területén, ha további életed akként kellene folytatnod?

Biztosan valamelyik homlokdísz. Arra gondolván, hogy jó panorámával rendelkező helyen szeretném eltölteni röghöz kötött sorsa ítélt hátralévő életem. Bár nagyon szeretem a könyvtárat, egész nap bezártan lenni valahol elég unalmas lehet. A Duna-part elég vonzó választásnak tűnik, bár nem tudom melyik épületnél pontosan. Talán az egyik oroszlánfej lennék a kémiai pavilon (CH épület) tetején. Ott a Gellért-hegy, a tér és a Duna is. Nagyszerű kilátásom lenne, és ráadásul én dupla oroszlán is vagyok, mert augusztusban születtem, továbbá Márk evangélista szimbóluma a szárnyas oroszlán.

Miért szereted ennyire a könyvtárat?

Neogótikus stílusban épült, és a kedvenceim a historizáló alkotások, melyek visszaidéznek egy-egy korábbi korstílust. Pecz Samu egyébként egy funkcionálisan tökéletesen átgondolt, és még most is korszerű könyvtárat tervezett. Teljesen elkülönülnek a feldolgozás, raktározás és olvasás célját szolgáló részek, ezért is lehetséges, hogy minden hely kitűnően meg van világítva, ami egy könyvtár esetében elég előnyös. Az épület különlegessége, hogy emlékeztet a templomok szerkezetére, ezzel is jelzi a tervező, hogy a tudomány “szentélyét” kívánta itt létrehozni.  A szintén Pecz Samu által megálmodott “sóhajok hídját” is szeretem.  

Gyakori kérdés, hogy miért van egy kis torony a könyvtáron. Az úgynevezett “huszártorony” Hauszmann javaslatára került fel, hogy ellensúlyozza a központi épület hatalmas tömegét. 

Mitől volt olyan korszerű a könyvtár?

Kezdettől fogva elektromos világítás, speciális szellőzési és légfűtési rendszer működött itt. A raktározást födémhez rögzített állványokkal oldották meg, és a vasból készült polcok könyvekkel együtt is mozgathatóak voltak.  A raktár eredetileg sokkal több szintes lett volna. Sajnos a II. világháborúban eléggé megsérült, például a Ferenc Józsefet ábrázoló márvány emlékmű is részben megsemmisült. A Szécsi Antal és Mayer Ede műegyetemi szobrásztanárok által alkotta szoborcsoportból csak Erzsébet királyné maradt meg. 

Miről beszélgetnél Pecz Samuval?

Szerintem elég jól el tudnánk diskurálni, mert őt is a régi idők vonzották, nagyon szerette a középkort. És sok kérdésem lenne hozzá kortársairól, mivel műegyetemi tanárként jól ismerte a kor jeles építészeit, művészeit. Emellett nagyon aprólékos ember volt. Mindig a tökéletességre törekedett. Sétatúráim során én is igyekszem mindennek utánajárni, és logikus rendszerben előadni a mondanivalóm.

Vannak visszajáró vendégeid?

Igen, már kezd kialakulni egy „törzsvendégkör”, akik visszajárnak, igyekeznek meghallgatni minden új sétámat, előadásomat. Mivel a Műegyetem építészei és történetei közül sok kötődik más városi sétáimhoz is így, akik a SzkéNéző program után meghallgatják a többi vezetésemet, hallanak például Pecz Samuról majd a Várnegyedben is az Országos Levéltárnál, a Fővám téren a Vásárcsarnok kapcsán, így ezáltal egyfajta információ-pókhálót tudnak szőni a fejükben Budapest történelméről, mert nagyon izgalmasnak tartom az ilyesfajta összefüggésekre való rávilágítást. Emellett szívesen hallgatom a résztvevők személyes történeteit. Egyszer például egy vendégemről kiderült, hogy jelen volt 50 évvel ezelőtt, amikor kitalálták, hogy a BME-n működő társulatnak mi legyen a neve. Hogy miről kapta a Szkéné a nevét? Az majd a Műegyetemi SzkéNéző túrán kiderül.

A következő Műegyetemi SzkéNéző Séta október 16.-án kerül megrendezésre.