Európai projekt indult a BME részvételével a folyami hajózás és szállítás fejlesztése érdekében

Elstartolt a folyami hajózás javítása érdekében létrejött PLOTO projekt. A résztvevők információs szolgáltatásokkal, illetve a hajózást veszélyeztető körülmények minél pontosabb becslésével szeretnének javítani a folyami hajózás időjárási nehézségekkel szembeni ellenállóképességén, valamint növelni kívánják az áruszállítás versenyképességét. A kilenc európai ország huszonegy szervezetéből álló szakmai csoportnak erre három és fél év áll rendelkezésére.

A munkaprogram azért kiemelkedően fontos számunkra, mert hazánkban bizonytalan lábakon áll a vízi áruszállítás. Magyarország egyelőre rugalmatlan és bizonytalan a probléma tekintetében – ezt kívánja orvosolni a projekt, melynek a Csepeli Szabadkikötő szolgáltat esettanulmányi helyszínt. A magyar partnerek feladata ugyanis a nemzetközileg kifejlesztett módszerek és rendszerek tesztelése a 21. kerületi kikötőben. A helyszínen azonban nemcsak a vízi szállítást teszik próbára, hanem az ahhoz szervesen kapcsolódó vasúti közlekedést is. A fejlesztések az európai vízi információs rendszerekre irányulnak, melynek fontos része a dunai hajózás közúti és vasúti áruszállítással szembeni versenyképességének növelése. 

Az utóbbi időben nőtt az intermodális áruforgalom, ám ahhoz, hogy Magyarország elérje az Európai Unió felé vállalt klímacélokat, a szállításokat fejleszteni kell – írta meg az autopro.hu. Eszerint a koronavírus átrendezte az áruforgalmi térképet; a vízi és vasúti fuvarozás teljesítménye növekedést mutatott, a közúti szállítás viszont visszaesett. A PLOTO projekt a dunai áruszállítás versenyelőnyének megszerzését tűzte ki célul. 

A kezdeményezés tagjai különböző nemzetközi egyetemek, kutató- és meteorológiai intézetek, folyami hajózással foglalkozó-, valamint infokommunikációs rendszerfejlesztő cégek, illetve kikötők és a vízi áruszállításhoz kapcsolódó egyéb üzemeltetők. A programot a Horizon Europe nevű vállalat írta ki, mely cég missziójának egyik alappillére a kutatóintézetek és egyetemek támogatása. A kezdeményezésnek hazánkból négy résztvevője van:

1. BME Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék

Azon belül a Közlekedési rendszerek és Mobilitási Szolgáltatások kutatócsoportja vette kézbe a projekt fejlesztésének jelentős részét.

2. Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. 

Ők a csepeli kikötő üzemeltetői, akik trimodális logisztikai központként és ipari parkként üzemelnek. A kikötőn kívül vasútüzemi és raktárlogisztikai szolgáltatásokat is nyújtanak. A kikötőben három kereskedelmi medence és tizennyolc hajóállás, valamint 15 kilométernyi MÁV-hálózathoz csatlakozó, saját célú vasúti pályahálózat található. 

3. MÁV Zrt.

A fentebb említett csepeli helyszínnel összeköttetésben üzemeltetik a vasúti infrastruktúrát.

4. RSOE Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület 

Akik a vízi információs rendszerek üzemeltetését és fejlesztését segítik. Céljuk a nemzetközi kapcsolatok és Magyarország európai uniós integrációjának elősegítése.