Vietnámból egészen a magyar állami kitüntetésig

Do Van Tien már 36 éve oktat, kutat és fejleszt a Műegyetemen. Az általa elért tudományos és innovációs érdemek meghozták a gyümölcsüket: idén ugyanis megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést.

Tudna mesélni pár szóban magáról; mivel foglalkozik pontosan? 

A hálózat teljesítőképességének elemzésével foglalkozom. Fő kutatási és fejlesztési területem a sorbanálláselméletre, valamint annak alkalmazására koncentrálódik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy vannak távközlő hálózatok és rendszerek – mint az internet vagy mobilhálózat –, melyeket a gyártás előtt valamilyen módon szabványosítani kell. Ilyenkor összegyűlnek a szakemberek, és megtárgyalják a lehetséges megoldásokat. Ezek kiválasztásánál jöhet szóba a sorbanálláselmélet alkalmazása, mely segítségével megbecsülhetjük az egyes megoldások hatékonyságát. 

Ha jól tudom, Ön Vietnámban járt gimnáziumba…

Így van. Érettségi után egy ösztöndíj keretében lehetőségem nyílt Magyarországra jönni. Egy évig tanultam a magyar nyelvet Vietnámban, amit itt a Külföldi Ösztöndíjasok Egyetemi Előkészítő Intézetében folytattam. 1986-ban felvételiztem a BME-re, ahol 1991-ben végeztem villamosmérnökként. Ezt követte a doktori iskola, ahol 1996-ban sikerült megvédenem a disszertációmat. Majd elkezdtem dolgozni itt az egyetemen; 2001-ben docens lettem, 2011-ben pedig megkaptam a Magyar Tudományos Akadémia Doktori címét. Így 2012-ben lettem kinevezve egyetemi tanárnak. 

Hogyhogy ittmaradt Magyarországon? 

Amikor elkezdtem a doktorandusz képzést, Magyarország előtt sok nemzetközi pályázati lehetőség nyílt meg. A Pap László professzor által vezetett Híradástechnikai Tanszéken a konzulensem, Jereb László professzor irányításával részt vettem több EU-s és ipari projektben, a védést követően pedig bekapcsolódtam különböző szakmai együttműködésekbe. Mindeközben önállóan is elkezdtem tevékenykedni a BME-n mint oktató-kutató. Végül is – nem egy tudatos döntés eredményeképp –, de itt ragadtam. 

Az oktatáson kívül milyen tevékenységeket folytat?

A szakmában az egyetemi mentorommal kezdtem el tevékenykedni. A Magyar Telekom számára Dr. Jereb László irányításával egy hálózattervező szoftvercsomag elkészítésében vettem részt. 1999-től pedig az újonnan idetelepülő Nokiával kezdtem el együttműködéseket kiépíteni: kis megszakításokkal minden évben volt, és van is szerződésünk. Ezek során a csapatommal különböző, Nokia-berendezések teljesítőképességét teszteljük. Jelenleg az 5G és 6G hálózatban alkalmazható erőforrás-menedzsment megoldásokat kutatjuk.

Mennyit tanít az egyetemen?

Korábban részt vettem különböző tárgyak oktatásban, ám jelenleg csak mester képzésben résztvevő hallgatókat tanítok. Emellett együttműködéseket vezetek, valamint a doktoranduszaimmal írok cikkeket. Fontos számomra, hogy elősegítsem a fiatal hallgatók szakmai fejlődését, így igyekszem őket bevonni különböző munkafolyamatokba. Ilyenkor az egyetemisták az aktív szakmai irányításommal teljesítik a kutatási és fejlesztési projekteket.

A szakmájában mi motiválja Önt a legjobban?

A munkámban jól ötvöződik az oktatás és a kutatás-fejlesztés. Mérnökként azt tapasztaltam, hogy az edukáció csak akkor hiteles, ha a gyakorlatban is folytatok alkotó tevékenységet. A tudományos ismeretek alkalmazásával, valamint új számítási módszerek kidolgozásával hatékonyan megoldhatók a gyakorlati kérdések. Ez a változatos egyveleg motivál; a mi szakmánkban ráadásul mindig van lehetőség a megújulásra. Továbbá, az is jó érzéssel tölt el, ha egy hallgatót sikeresen el tudok indítani a kutatói pályán.

Milyen nehézségek jelenhetnek meg a munkájában?

A gyorsan változó körülmények és a túlzott bürokrácia miatt nehéz a stabil működési környezet kialakítása. Ráadásul a finanszírozással kapcsolatban is felléphetnek komplikációk, és az iparban is sok változás végbemegy. Például, az idetelepülő Nokia vállalatában történt átszerveződések az együttműködésünkre is hatással voltak; abban az időben volt egy kis szünet a közös munkában. Hasonló folyamatok zajlanak a magyar cégek esetében is: vannak nehéz időszakok, de valahogyan meg kell oldani őket.

Milyen innovációk köthetők az Ön nevéhez?

A PhD fokozat megszerzése után kezdtem el a szakmai munkámhoz szervesen kapcsolódó kutatási és fejlesztési projektekben részt venni, kezdeményezői és vezetői szerepben is. Ezek nemcsak szakmai szempontból érdekesek, hanem az egyetem számára is jövedelmezők. A már említett hálózattervezői csapatot emelném ki elsősorban, ahol a konzulensemmel létrehoztunk egy szoftvercsomagot. Később önállóan is irányítottam olyan projekteket, melyek hálózati berendezés-tesztelő szoftvereket készítettek. Ezeken kívül a sorbanálláselméleti eredményeimre vagyok a legbüszkébb. 

Ahogy láttam, Ön volt az AddICT Lab vezetője. Tudna mesélni erről a laborról? 

A labor az infokommunikációs technológiák elemzésével és fejlesztésével, illetve a kommunikációs hálózatok tervezésével és üzemeltetésével foglalkozik. Célunk a hallgatói tehetséggondozás. A diákokkal együtt terveztünk már mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket, részt vettünk ipari projektekben, illetve volt és van is együttműködésünk a Nokiával.

Ezek workshop-szerű foglalkozások vagy a labor munkahelyként funkcionál?

A labor egy kutatói és oktatói közösség a Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéken, ahol igyekszünk utat mutatni a hallgatóknak azzal kapcsolatban, hogy miként kell egy kutatási témát véghez vinni az ötlettől kezdve a megvalósításon át a publikálásig.

Mi volt a legnagyobb áttörés?

A mi szakmánkban általában kitartó, összehangolt csapatmunkával lehet eredményeket elérni. Nagy elismerés az, ha az ipari partner elkezdi alkalmazni az általunk kidolgozott megoldást. Sok eredményt a Nokiával értünk el: nemrég például fejlesztettünk egy olyan mesterséges intelligencia eljárást, amely segítségével hatékonyabbá lehet tenni az 5G hálózat üzemeltetését.

Hogy lett a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, mivel foglalkozik ott pontosan?

Bárki lehet a köztestület tagja, aki rendelkezik PhD fokozattal, így a doktorim megvédése után én is jelentkeztem. A bizottság különböző tudományos kérdésekben foglalhat állást. Az MTA doktori címet pedig egy egy minősítési eljárás keretében lehet megkapni, ahol a nemzetközi publikációs tevékenység jelentős szerepet játszik. A testület tagjai különböző minősítési eljárásban és tudományos pályázati értékelésben vehetnek részt.

Önt augusztus 19-én munkásságának elismeréseként Magyar Érdemrend tisztikereszt kitüntetésben részesítette az állam. Váratlanul érte ez a díj?

Az ember nem azért dolgozik, hogy kapjon valamit. A Tanszék, a Kari Tanács és a Szenátus is támogatta az előterjesztésem, így a kitüntetés nem ért váratlanul. Az eredményről pedig augusztus elsején értesített a Miniszterelnöki Hivatal. Úgy gondolom ez a díj nemcsak nekem, hanem a BME-nek is szól.

Milyen érzés birtokolni ezt a kitüntetést?

Jó érzés, de semmi nem változik: úgy vélem, most jobban kell dolgoznom és teljesítenem.

Mi az, amit még mindenképpen el szeretne érni ameddig itt oktat?

Szerintem a korszerű infokommunikációs technológiák megjelenése hatékony fejlődést indított az élet számos területén – beleértve egyetemünket is. Ehhez új ismeretek megszerzésére, azok oktatására és gyakorlati alkalmazására van szükség, ami új elemzési, tesztelési módszerek kidolgozását és alkalmazását teszi szükségessé. Én igyekszem olyan eredményeket elérni, melyeknek a nemzetközi fórumokon és iparban való sikeres megmérettetése hozzájárulhat a Műegyetem teljesítményéhez. 

Mivel tudná motiválni azon hallgatókat, akik úgy gondolják, külföldön több esélyük van: miért maradjanak?

A Műegyetem tele van nemzetközileg versenyképes oktatókkal, akiktől rengeteget lehet tanulni. Ha valakinek van egy innovatív, jó ötlete, itt meg tudja valósítani, úgy, hogy közben szakmailag komoly fejlődésen megy át.