Street food a világ körül, 5. rész – Afrika

Kulináris utazásunkat Észak-Afrika területén kezdjük meg, az egyiptomi konyha egyik remekével, a kosharival. Igazi kiadós, laktató fogásról beszélünk (ahogy a britek mondanák: comfort food), ami tészta, rizs, csicseriborsó, valamint lencse kombinációja, pikáns (gyakran fokhagymás) paradicsomszósszal leöntve és ropogós pirított hagymával tálalva. Ha Egyiptomban járunk, hasznos lehet ismerni a koshari két fontos változatának nevét: kérhetünk shatta-t, ami a pirospaprikás verzió, vagy tammeni-t, ami pedig paprika nélkül készül. Így vagy úgy, hiba lenne kihagyni ezt a több, mint 200 éves múltra visszatekintő street food fogást. 

Egyiptomi kitérőnket követően kelet felé vesszük az irányt, hogy megismerkedjük az algériai konyha egyik utcán is kapható ételével, a mahjouba-val. Ezt a búzadara alapú laposkenyeret sokan a francia palacsintához is hasonlítják, de a tölteléke rendhagyó: paradicsommal és karamellizált hagymával fogyasztják. Gyakran esznek hozzá harissa-t is, ami egy fűszeres paprikakrém, és akár otthon is elkészíthető – csak kápiapaprikára, fokhagymára, sóra, borsra, koriandermagra, olívaolajra, paradicsompürére, fűszerköményre, illetve chili-re lesz szükségünk. 

Indulás dél felé! Afrika legnépesebb országában, Nigériában akarát kóstolhatunk, amit gyakran fogyasztanak a helyiek, mint „go-to breakfast”. Ez az olajban sült babos tortácska könnyed és magas proteintartalmú is – vagyis valóban tökéletes reggeli. Ebédre vagy vacsorára viszont a kenyai gasztronómia egyik fogását ízleljük meg: ez a nyama choma, ami szuahéli nyelven grillezett húst jelent és jellemzően kecske vagy marhahúsból készül. Egyszerű, de nagyszerű étel: faszén felett lassan sütik a húst és ritkán sós vizet spriccelnek rá. Jellemzően ugalival vagy irioval tálalják. Az ugali egy polentához hasonló, kukoricaliszt alapú köret, míg az irio a hagyományos krumplipüréhez hasonlít, de kukorica és borsó is kerül bele. 

A fekete kontinensen kalandozva végül Namíbia, Zimbabwe és a Dél-afrikai Köztársaság felé vesszük az irányt – itt kóstoljuk meg a biltongot. Hogy mit kapunk, ha biltongot vásárolunk egy utcai árustól? Apró, szárított és fűszeres húsdarabokat, amit jellemzően marhából, struccból vagy egyéb vadhúsból készítenek – ideje volt már egy kis törzsi hangulatnak, nemde?! A húst sóval, borssal, korianderrel és ecettel tartósítják és előszeretettel használják levesek és pörköltek készítéséhez is. 

A harmadik legnagyobb dél-afrikai város, Durban is kínál ám gasztrokalandokat! Itt kapható a bunny chow, ami egy fél vekni kivájt kenyér, amit currys birkahússal töltenek meg és gyakran szervírozzák chilivel, reszelt répával, valamint hagyma salátával. A bunny chow az indiai bevándorlók révén került Dél-Afrikába – de ez a curry valahogy mégiscsak más, mint az Indiában kóstolható curry-k. Laktató és izgalmas étel – az ázsiai és az afrikai hagyományok találkozásának egyik kiváló példája. 

Végül egy szubtrópusi éghajlatú kicsiny szigetállam, Mauritius felé vesszük az irányt. Itt készül a dholl puri, amin felfedezhetünk indiai, kínai, de még francia hatásokat is! A dholl puri egyébként sárgaborsóból készül, tortillaszerű lap, amit curryval és savanyított zöldségekkel fogyasztanak. Az utcai árusoktól a helyiek is vásárolnak dholl purit, de sokszor csak a „tortilla lapot” veszik meg és otthon főzött curryval fogyasztja el a család. 

Források:

• africa.com/top-10-african-street-food/
• fooddolls.com/koshary-recipe/
• internationalcuisine.com/kenyan-nyama-choma/
• traveltriangle.com/blog/south-africa-street-food/