Hogy rövidre fogjam…

Napjaink felgyorsult világában egyre több rövidítést és mozaikszót használunk. A rövidítések mind a köznapi beszédben és írott szövegekben, mind pedig a legkülönbözőbb szakmai írásokban nélkülözhetetlenek. Ha nem használnánk ezeket, a különböző szövegek terjedelme jelentősen, akár többszörösére növekedne, egyes szövegek pedig kezelhetetlenek lennének. A rövidítések egy részéről már nem is jut eszünkbe, hogy eredetileg rövidítések voltak, másokat pedig nem is tekintünk rövidítéseknek.

Számos gyakran előforduló szót kizárólag írott szövegekben használunk lerövidített alakban. Ilyenek a például (pl.), a vallások (r. kat., ref., izr.), de egyes a foglalkozások (tan. ker., orv.) is. A példákból is látható, hogy ezekben az esetekben az adott szó első egy-két betűjét használjuk rövidítésként, és a végére pontot teszünk. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy az adott szó első, esetleg utolsó részéből kialakított rövidítés önálló, teljes jelentésű szóvá válik. Az automobil-ból, ami egyébként maga is rövidítés volt, így lett autó (vagy éppen a skandináv nyelveken bil), az omnibuszból, illetve az autóbuszból pedig busz.

Ha rövidítésekre gondolunk, a több szóból álló elnevezések rövidítései talán a leggyakrabban használt formulák. Mindennap keletkeznek újak, egyesek pedig rövidebb-hosszabb idő alatt kikopnak a használatból, mert megszűnik a jelentésük, esetleg átalakul vagy éppen nevet változtat az az intézmény, melynek nevét a köznyelvben csak rövidített formában használták. Arra is van példa, hogy a rövidítés fenntartása érdekében kreálnak új elnevezést. Például a KEAC a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club rövidítése volt eredetileg, de az I. világháború után az egyetem Szegeden kapott elhelyezést, és az egyetemi sportegyesület nevének a Kitartás Egyetemi Atlétikai Club elnevezést választották.

Sokszor nem is tudják, vagy elfelejtik, hogy egy-egy szó eredetileg rövidítésként keletkezett. Például máig nem ismerjük egyértelműen a nylon szó eredetét. Az egyik közkeletű magyarázat, a New York és London városnevekre való utalás biztosan helytelen, hiszen a nylont a DuPont cég wilmingtoni laboratóriumában fedezték fel. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy eredetileg a norun-t javasolták, ami a no running rövidítése volt, utalva a fel (nem) futó szemekre. Ezt azután a visszafelé olvasott nuron-nal gondolták helyettesíteni, de ezt a neuron-ra emlékeztető alakja miatt elvetették. Ezután a nulon következett, de ezt egy másik, már védett névhez való hasonlósága miatt hagyták el. A következő javaslat a nilon volt, ezt váltotta fel a végleges forma, a ma is használt nylon. A szó tehát maga nem rövidítés, hanem egy rövidítésből alakult ki. Sok esetben azonban az eredeti rövidítés később válik önálló szóvá. Például a magyar szaknyelvben is teljesen általánosan használják a lézer szót. Ez pedig az angol LASER magyarított változata, ami a Light Amplification by Stimulated Emmission of Radiation fizikai terminus rövidítése.

Abban az esetben, ha a rövidítésnek önmagában is értelme van, akkor betűszóval, akronimmel van dolgunk. Ilyen például a FÉSZEK, ami a Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások rövidítése. Angol példa a PEN, ami a Poets, Novelists and Essayists rövidítése. Természetesen ezekben az esetekben vagy előbb voltak meg a rövidítések, melyekhez azután hozzászerkesztették a teljes elnevezéseket.

Nyelvünkben a mozi és a maszek szavak a mindennapi szókincs részévé váltak. Kevesen tudják, hogy az előbbi Heltai Jenő, az utóbbi pedig Kellér Dezső alkotása. Ilyen az uzsonna és a vacsora összevonásával képezett ucsora, vagy jóval ismertebb az angolban a breakfast és a lunch összevonásával képzett brunch, tulajdonképpen új jelentést hordozó szavak. Érdekes példa a bikini, mely a Bikini szigetén végzett atomrobbantás idején divatossá vált kétrészes női fürdőruha neve lett. Amikor aztán a felső részt elhagyták, monokini lett az új név, mintha az eredetiben a bi-nek lett volna bármi köze a kettőhöz. Akad azért néhány szerencsétlen rövidítés is. Kiváló példa rá Budapesti Csokoládégyár rövidítése a Bucsok, amit könnyen társíthatunk a mocsok szóval.

Van a magyar nyelvben egy jellegzetes eset, amikor egy rövidítés értelmes szónak hat, és a véletlen folytán akad is olyan történelmi alak, akit ilyen vezetéknévvel illettek. A KRESZ, tehát a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása és Kresz Géza, magyar orvos, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület igazgatója semmilyen kölcsönhatásban nem voltak egymással. Olyannyira, hogy Kresz Géza életében nem is szeghetett meg egyetlen KRESZ szabályt sem, ugyanis az első hazai közúti szabályozások csak a halála után kilenc évvel, 1910-ben jöttek létre.