Csak festék? Ismerd fel, mikor állsz Greenwashing-gal szemben!

A Greenwashing, vagyis zöldrefestés, zöldremosás olyan, általában marketing gyakorlatokat jelöl, amelyek egy-egy terméket vagy céget fenntarthatónak, környezetre ártalmatlannak állítanak be, és ez a valóságban nem, vagy nem az állítással megegyező mértékben teljesül. Utánajárás nélkül a vásárló elhiszi, hogy a nem ritkán többszörös áron megvásárolt termék környezetbarát, megnyugtatva a saját, és a cég lelkiismeretét is, hogy milyen fenntartható módon járt el, miközben a valóság nem is állhatna ettől távolabb. 

Tudatosan vásárolni nem a fenntarthatónak beállított termékek vásárlásával, hanem kritikusan gondolkodva lehet. Tényleg organikus egy olyan vállalatnak a terméke, amely a világ egyik legszennyezőbb cégének hírében áll? Elég meglepő lenne, igaz? Egy kis utánajárással, vagy megkérdőjelezéssel hamar le lehet leplezni, hogy mely cégek gondolják ténylegesen komolyan a fenntartható átállást, és kik azok, akik csak marketing célok miatt „mossák zöldre” magukat. Ahhoz, hogy ez a leleplezés még egyszerűbb legyen, mutatom a legnépszerűbb greenwashing praktikákat:

1. Rejtett „trade-off”: megfigyelhető, amikor egy cég kiemel valamilyen jelentéktelen fenntartható tulajdonságot, elterelve a figyelmet arról, hogy a termék maga egyébként környezetszennyező. A KLM légitársaság magabiztosan hirdeti, hogy plusz pénzért fákat ültet a repülések után. Ez nagyon aranyos, de egy fa évente átlagosan 72 kg CO2-t nyel el, miközben egy viszonylag rövid Róma-London repülőút 234 kg CO2-t bocsát a légkörbe. A repülés maga környezetszennyező, és bármivel kompenzálnak a légitársaságok, ez a tény nem változik. 
2. Bizonyíthatatlan állítások: Ez az, amit nem tudsz ellenőrizni. Nincs róla egyéb információ, igazolás, dokumentum. A Love Planet & Beauty egy népszerű kozmetikai márka, melynek sikere többek közt annak is köszönhető, hogy állítása szerint organikus és fair trade forrásból származó összetevőket használ. Ennek hátterét azonban egyedül az illatanyagok esetében lehet visszakövetni, ami a teljes anyagfelhasználásnak nagyjából 1-2%-a. A többi alapanyag nem tudjuk honnan és milyen körülmények közül származik.
3. Meghatározhatatlanság: A H&M előszeretettel jelöli egyes termékei címkéjén, hogy akár 20% biopamutot tartalmaz. Mit jelent az akár? 1%, 5%, vagy tényleg 20%? Valójában ezek a termékek átlagosan maximum 5% biopamutot tartalmaznak, de nem ritka az 1-2%-os arány sem. A biopamut abban különbözik a „normál” pamuttól, hogy a gyapot növényeket műtrágya, és egyéb szerek nélkül gondozzák. Mivel a gyapot rendkívül vízigényes (egy pólóhoz nagyjából 3000 liter vizet használnak fel) nem mindegy, hogy ez a víz szennyezetten, vagy tisztán kerül a földbe. 
4. Irreleváns állítások: Például a CFC-mentesség kihangsúlyozása. A CFC (chlorofluorocarbon) egy olyan halogénezett szénhidrogén, amelynek káros hatása a globális felmelegedésre a széndioxid akár tízszerese. Emiatt évtizedek óta be is van tiltva. Egy termék CFC-mentességének kihangsúlyozása tehát nem példaértékű előny, hanem hatalmas zöldség, csak nem környezeti értelemben véve.
5. Kisebbik rossz választása: Mi más, mint a Nespresso lehet erre jó példa. A Nespresso kiválóan hirdeti fenntarthatóságát, a kapszulák gyűjtése és újrahasznosítása hatalmas marketing sikernek könyvelhető el, hiszen mi is lehetne ennél fenntarthatóbb? Viszont a kapszula attól még hulladék. Valójában nem is kellene az újrahasznosításával foglalkozni, hiszen nem kellene ezt a hulladékot előállítani, ha kapszulás kávé helyett például őrölt kávét innánk. 
6. Hamis információkat közlő állítás: Nem szívesen ábrándítok ki senkit a Lush-ból, mert csomagolásmentessége egy jó kezdeményezés, azonban nem szabad nekik sem elhinni mindent. A Lush termékeinek 35%-a műanyagmentes. Vagyis még ha nincs is becsomagolva, műanyagot, ami használat során a vízbe oldódik, a legtöbb termék tartalmaz. Ugyanígy sok termékük tartalmaz egészségre káros parabént és szintetikus anyagokat, valamint pálmaolajat, így összetételük nem természetes vagy organikus. Egy tömegtermelésre berendezkedett vállalat esetén a kézzel készítés és frissesség is erősen megkérdőjelezhető. Ugyancsak fontos, hogy a termék nem vegán, hiszen tartalmaz mézet, és egyéb állati eredetű összetevőket. Ha odafigyelünk, látható, hogy ők is csak a vegetáriánusságot hirdetik, a fogyasztók többségében mégis vegán kép él az állatvédelem hangoztatása miatt. 
7. Zöld termék, szennyező vállalat: Az Unilever az egyik legnagyobb műanyag szennyező, és a legnagyobb pálmaolajfelhasználó vállalat a világon. Két terméke, a Dove és a Love Beauty & Planet is fenntarthatónak hirdeti magát, központi állításaik pedig pont a vállalat legrosszabb tulajdonságait cáfoló műanyag újrahasznosítás és a Cruelty free- erőszakmentes termék. Vagyis a kozmetikumok fenntartható voltában pont azt a két momentumot hangsúlyozzák, amikben maga a vállalat a világon az egyik legnagyobb vétkes. Nem valószínű, hogy ez véletlen.
8. Megragadó képek: A Coca-Cola próbálkozott meg egy olyan kampánnyal, amelynél lecserélték a hagyományos piros címkét zöld virágosra, jelezve ezzel is, az amúgy nem létező fenntarthatóságukat. A kampányt végül visszavonták mert a fogyasztók állítása szerint a zöld címkétől rosszabb íze lett a kólának. De ilyen érzelmi manipuláció amikor a Perwoll doboza zöld virágos, vagy amikor a Shell reklámjában virágok szállnak ki a gyárkéményből. 
9. Tudományos hablaty: A tudományos szakzsargon használatával teremtenek bizalmat benned a termék iránt. Ez az a szituáció amikor arra gondolsz, hogy ez jól hangzik, de valójában nem tudod mit jelent. 
10. Képzeletbeli barátok: Amikor egy díjat vagy jelvényt, amely például a termék organikusságát igazolja, egy olyan szervezet állítja ki, mely független harmadik félnek tűnik, valójában azonban a terméket előállító cég a tulajdonosa. 

Ha a fenti példákra egy kicsit is elkezdesz odafigyelni a vásárlásaid során, rá fogsz jönni, hogy szinte lehetetlen tényleg fenntartható terméket beszerezni. Valójában pedig pont ez a lényeg. Mert ha erre rájössz (és nem adod fel teljesen a dolgot), akkor el fogsz kezdeni keresni más utakat, például csökkentheted a fogyasztásodat. Elgondolkozol majd azon, hogy tényleg szükséges-e az a plusz egy póló a boldog élethez. Ez a valódi tudatos vásárlás, amelyhez a szükséges gondolkodásmód váltást a greenwashing akadályozza meg. Mert egy cégnek jobban megéri neked feláron eladnia a fenntarthatónak mondott terméket, mint szembesülnie a csökkentett fogyasztással. Ez az ahogy a Greenwashing jelensége valójában árt.