Utazás egy év távlatából

Egy éve már, hogy velünk van a BKK számtalan utazási funkciót egybetömörítő alkalmazása a BudapestGO. Az elődnek tekinthető Futár leváltására hivatott szoftver több-kevesebb sikerrel beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és folyamatosan bővülő tudásával remélhetőleg elég naprakész is tud maradni a jövőben is.

2022. február 14-e nem csupán a szerelmeseknek volt fontos dátum, ekkor debütált ugyanis a BudapestGO némi csúszás után. Magam is lelkesen vártam az alkalmazás érkezését, amit azóta, ha nem is rendszeresen, de használok. Azóta megismerkedhettünk pár újdonsággal is. A verziótörténetből megtudható, hogy főleg hibajavítások történtek az egyes verziókban. A legjelentősebb innováció a 30 és 90 perces jegy intézményének bevezetése volt, ami szerencsés csillagállás esetén kedvezőbb konstrukció tud lenni az egymás után érvényesített vonaljegyeknél. A vele járó stresszfaktort leszámítva valóban jól vizsgázott a gyakorlatban is, nem véletlen, hogy más országokban jóval elterjedtebbek az időalapú jegyformák. A BudapestGO legnagyobb előnye, hogy az utazástervező szolgáltatása már nem korlátozódik a BKK járműveire, hanem kiegészült az agglomeráció utasforgalmát kiszolgáló MÁV–HÉV és a MÁV-START járataival, ráadásul idén január 25-e óta már a Volánbusz regionális járművei is láthatók a rendszerben.

A mobiljegy és mobilbérlet némi stresszel is jár, ugyanis még egy év után sem mindig gördülékeny a QR kódos megoldás használata. Az utascsere lelassult, különösen az elsőajtós felszállást kikényszerítő járatoknál, utastéren belüli kódleolvasásra pedig (sokszor érthető okokból) nincs mindig lehetőség. A legtöbb kritika a letöltő helyeken is ezt a körülményességet éri. Mindamellett sokan jeleznek átmeneti fizetési akadályokat, melyek olykor a SimplePay átmeneti kieséséből fakadnak. Az útvonaltervező funkció pontosságát és logikusságát is sok bírálat éri. Személy szerint én még nem tapasztaltam efféle problémákat az alkalmazás futása során.

A BudapestGO Android és iOS operációs rendszereken egyaránt elérhető a megfelelő alkalmazás-boltokban, méghozzá ingyen. Androidra egymilliónál többen töltötték már le, iOS-nél ilyen adatot nem sikerült találnunk, de ha az értékelések számaránya lehet jó becslés, akkor ott is akad néhány százezer felhasználó. Androidnál egyébként alacsonyabb értékelésen áll az alkalmazás, de általános tapasztalat, hogy az emberek szeretnek az első apróbb kellemetlenségnél is lepontozni egy szolgáltatást. Noha az alkalmazás tetszik, személyes sérelmem, hogy 10-es gyűjtőjegyet és 5/30-as jegyet sem lehet benne vásárolni. Előbbi anyagilag jobban megéri továbbra is automatából kinyomtatva, ahol 3000 forintért megkapható, míg a BudapestGO-ban legfeljebb 9 vonaljegy vásárolható egyszerre, 350 forintos darabáron.

A korábbiakban említett körülményes QR kód olvasás mellett lenne egy új, lehetséges alternatíva az NFC használata. Az NFC technológia 2004 óta ismert a techszakmában és 2006 óta szinte változatlan formában létezik. Főként a fizetési alkalmazások révén vált elterjedté, az átlagfelhasználó is így találkozhat vele, amikor a kasszánál a bankkártyája helyett a telefonjával fizet. Lényegében egy aktív és egy passzív chip adatcseréjéről van szó, pár centiméter távolságról. Az aktív chip adójának energiasugárzását képes a passzív, az antennáján keresztül összegyűjteni, életre keltve ezzel a passzív chipet. Ekkor a passzív adó visszasugározza a benne tárolt adatot, amit a hatókörben lévő aktív chip olvasni tud.

Mivel a BKK közleménye alapján az új rendszer telepítése időjárásfüggő, arra lehet következtetni, hogy a cég NFC matricákat tervez telepíteni. Az NFC használatakor nem kellene a kamerával bajlódni, mint a QR esetén, ez pedig kényelmesebbé teheti az utazást, és nagyobb tömegek számára teheti vonzóvá az elektronikus jegyek használatát. Más kérdés, hogy egy olyan társadalomban szeretné a BKK elterjeszteni, amelyben az érintéses fizetés is meglehetősen hosszú és rögös utat járt be, és az önkiszolgáló kasszák használatára máig nem sikerült még rávenni a széles tömegeket.