Gyere és SzkéNÉZZ!

Egy rövidebb kényszerpihenőt követően újra kinyit a Szkéné Színház a BME Központi Épületének második emeletén. Bár a tél, valamint a rezsiárak drasztikus emelkedése sem egyetemünket, sem a színházat nem kímélték, február 22-től visszaáll minden a régi kerékvágásba.

Hosszúra nyúlt téli szünet

A kormány rendeletben utasította az egyetemeket, hogy zárják be épületeiket a januári és februári időszakban. Ennek az utasításnak esett áldozatául a Szkéné Színház, azonban néhány befogadóhelynek köszönhetően nem maradtunk teljes egészében Szkéné-s előadások nélkül. A Jurányi Házban, a Trafóban, sőt még a Radnóti Színházban is élvezhettük Mucsi Zoltán, Scherer Péter vagy Nagypál Gábor alakításait. A vendégjátékoknak köszönhetően olyan nézőkhöz is eljuthatott a Szkéné repertoárjának híre, akik a fent említett színházak nézőközönségébe tartoznak. Hogy személyes példát mondjak, amikor az egyik Radnóti-s előadás után beszélgetésbe elegyedtem egy hölggyel, aki szigorúan mindig az első sorba vesz jegyet, azt mondta, az Elem című darab döbbentette rá, ki kellene próbálnia más színházakat is a Radnótin kívül.

Az a bizonyos 50 év

Na de miért pont a Szkénét érdemes felkeresni? Rengeteg érvet lehet emellett felsorakoztatni. Először is, az évadban még legalább kettő, de elképzelhető, hogy három új bemutató várja a nézőket. Sőt Stafétás premiert is tartanak, Dohy Balázs Eltűntek címmel rendez előadást. Április 22-én 200. alkalommal kerül színpadra A fajok eredete, ami egy fergeteges vígjáték a Scherer-Mucsi-Thuróczy hármas jóvoltából. Egy ilyen kerek évfordulót érdemes jól megünnepelni, a színház ezt is fogja tenni.

Ha már évforduló, akkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a Szkéné 2020 márciusában ünnepelte, azaz ünnepelte volna fennállásának 50. évfordulóját. Ennek apropóján Jászay Tamás 50, a színházhoz valamilyen formában kötődő alkotóval készített interjút. Ezek a beszélgetések most könyv formájában is megjelentek, már megvásárolhatóak a jegypénztárban és a könyvesboltokban egyaránt. Március 25-én tartják a „Színház a másodikon” című könyv kötetbemutatóját, ezen részt vesz majd a szerző, Jászay Tamás, a színház művészeti vezetője, Tana-Kovács Ágnes, a Szkénét harminc éven át igazgató Regős János valamint Pintér Béla, akinek társulata 23 éven keresztül mondhatta otthonának az egyetemi színpadot.

Műegyetem Rakpart (3)

A Szkéné művészeti körökben az egyik legszínesebb teátrumnak számít. Repertoárja felvonultatja az alternatív színházi szféra legtehetségesebb alkotóit. Estéről estére választhatunk a vígjáték, dráma, mozgásszínházi előadás, vendégjáték, egyetemi vizsgaelőadás vagy kísérleti előadások közül. Tehetjük mindezt féláron, amennyiben van BME-s diákigazolványunk. „A kutyának is megéri.” tartja a mondás, és milyen igaz. Mert nem csak, hogy féláron vásárolhatunk, de minden harmadik jegy után kapunk egy negyediket ingyen, bármelyik általunk választott előadásra. Ehhez pusztán be kell mennünk a jegyirodába, ahol kérhetjük a pontgyűjtő füzetet. A műegyetemi diák létnek egyéb előnyei is vannak, ilyen a Rakpart 3 csoport (Vezetői: Szemerédi Fanni, Szivák-Tóth Viktor, Hodászi Ádám). Ők különböző előadásokhoz kapcsolódóan tartanak feldolgozó foglalkozásokat. Márciusban három alkalommal vehetünk részt ezeken. 7-én Csáki Benedekkel, a Táncos a sötétben című előadás rendezőjével beszélgethetünk, 16-án a Kartonpapa után DumaPart-on vitathatjuk meg a többi nézővel a látottakat, 23-án pedig bepillanthatunk a kulisszák mögé A fajok eredetét követően. És ha mindez nem lenne elég, március 26-án Görbe Márk művészettörténésszel körbejárhatjuk a BME zegzugos, eldugott részeit a Műegyetemi SzkéNéző Séta keretein belül.

Mit nézzünk?

Érdemes megemlíteni, milyen darabokat tekinthetünk meg a második félévben. Műsoron marad többek között Székely Csaba Bánya-trilógiájának második és harmadik része. (Az első rész a Pinceszínházban látható.) Ezekben az előadásokban peremvidéken élő embereket ismerhetünk meg, akik küzdenek a saját félelmeikkel, a saját gondjaikkal, miközben a társadalom által rájuk rótt terheket is próbálják elbírni több-kevesebb sikerrel. Ha önfeledt nevetésre vágyunk, tökéletes választás a Hol a színészünk? előadás. A mai színházi helyzetet karikírozva bemutató jelenetek után szem nem marad szárazon. A Forte Társulat több darabbal képviselteti magát, legújabb előadásuk Borbély Szilárd: Akár Akárki című művén alapszik, de áprilisban visszatérnek olyan nagysikerű produkcióik is, mint a Bűn és bűnhődés vagy A nagy füzet. Az SZFE harmadéves fizikai osztálya a Táncos a sötétben-nel  mutatja meg, mit is tanultak eddig az egyetemen. Háy János már-már házi szerzőnek számít a Szkénében, olyan darabjait láthatjuk, mint az Elem, a Nehéz vagy A lány, aki hozott lélekből dolgozott. Különlegességként a végére hagytam a Pécsi Nemzeti Színház vendégjátékát. A mi utcánk című monodrámában Köles Ferenc nyújt zseniális alakítást, minimális díszlettel, de rengeteg autógumival fűszerezve.

Összességében tehát mindenképp érdemes felkeresni a Szkéné Színházat a félév során. Ha másért nem, hogy képet kapjunk arról, mi is folyik pontosan a K épület második emeletén estéről estére. Egy-egy kemény zh vagy vizsga után édes kikapcsolódás lehet beülni a nézőtérre és ha szemfülesek vagyunk, akár még tanárokkal is összefuthatunk, akiknél az egyetlen elfogadható érv a beadandó hiányára az lehet: „Színházban voltam.”