Mindjárt olimpia – kérdés, hogy Oroszországgal, vagy nélküle

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az első volt a sorban, aki szankciókkal sújtotta a háború kirobbantását követően Oroszországot és szövetségesét, Fehéroroszországot. Most mégis visszakozni látszik a Thomas Bach vezette szervezet, és szerinte az olimpia szellemiségével mennének szembe, ha bárkit származása miatt tiltanának el. A kijelentés természetesen óriási nemzetközi felháborodást váltott ki, Ukrajna bojkottal fenyeget. 

Az elképzelés

A NOB azzal a javaslattal állt elő január végén, hogy azon orosz és fehérorosz sportolóknak, akik nem támogatják nyíltan a háborút, lehetőséget kell adni, hogy részt vegyenek az olimpián. Az elképzelés szerint a versenyzők semleges színekben indulnának, sem zászló, sem himnusz, sem bármi egyéb jelkép nem utalhat országukra. Emellett pedig magas rangú politikusok, mint maga Vlagyimir Putyin, továbbra is ki lennének tiltva a sporteseményekről. A Bizottság álláspontja az, hogy senkit nem érhet diszkrimináció és korlátozás az alapján, hogy melyik országban állították ki az útlevelét. 

Ezzel a kezdeményezéssel nem oldották fel azt, hogy a két ország továbbra sem rendezhet nagyobb versenyeket, és sportolóik sem indulhatnak szinte sehol. Ez ellehetetleníti, hogy az oroszok és a fehéroroszok kvótát szerezzenek. A megoldással az Ázsiai Olimpiai Tanács állt elő, ők ugyanis engednék versenyeiken indulni az érintetteket.

Reakciók széles skálája

Nyilatkozata után a NOB kapott hideget és meleget is, sokan bírálták és többen támogatták is az ötletet. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala nem meglepő módon azok táborát erősíti, akik szorgalmazzák, hogy senkit ne érjen diszkrimináció. Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtó titkárának kiállása az ügy mellett már váratlanabb volt. Ő azt nyilatkozta, hogy amíg egyértelmű, hogy az atléták nem az országukat képviselik, részükről nincs ellenvetés. 

A tiltakozók között elsőként Zelenszkij, ukrán elnök adott hangot nemtetszésének, szerinte ugyanis egyértelmű, hogy az orosz sportolók semleges zászlajához is vér tapad. Felszólalt még a tervezet ellen Elina Svitolina, ukrán teniszezőnő, aki olimpiai bronzéremmel büszkélkedhet, és Vladimir Klicsko, olimpiai aranyérmes korábbi boxoló is. 

Ukrajna mellé állt még Lengyelország, Lettország, Litvánia és Észtország is. A 4 állam sportminiszterei közösen szólaltak fel, nyilatkozatukban elmondták, hogy ha engedik versenyezni az oroszokat és fehéroroszokat, akkor az elvonja a figyelmet Oroszország agressziójáról Ukrajnával szemben. Február végére az ellenző országok száma 30 fölé emelkedett, beszállt többek között az USA, Kanada, az Egyesült Király, valamint az Európai Unió nagy része is – Magyarország nincs a petíciót aláírók között. 

Aggályok

Az ellenzők táborát az alapvető oroszországi agresszión túl több dolog is zavarja. A tiltakozók által tartott találkozón Zelenszkij online formában vett részt, ahol elmondta, hogy a legfrissebb információk szerint 228 ukrán sportoló és edző vesztette életét az egy éve dúló háborúban. Nem érzi jogosnak, hogy az oroszok nyugodtan részt vegyenek az olimpián, miközben az országuk rengeteg ukrántól nem csak a lehetőséget, de az életüket is elvette. 

Sokan úgy látják, hogy ha engedik Oroszországot versenyezni, az csak erősítené a hátországi propagandát. Emellett pedig kétséges, mennyire tudnának ténylegesen semlegesek maradni: az orosz atléták közel 70%-a hivatásos katona is.

Oroszország egyébként is büntetésben van

Az oroszok egy 2016-ban kirobbant doppingbotrány miatt egyébként is eltiltáson vannak 2017 óta. A vizsgálatok szerint az állami finanszírozási doppingolás több mint 1000 sportolót érinthet. Amennyiben feloldanák az olimpiától való eltiltást a háború miatt, akkor is csak semleges színekben indulhatnának, mint a 2022-es téli olimpián.