„Magyarország visszatér az űrbe”

BME körkép 2023.03.16. Mészáros Gabriella
Három volt műegyetemista szakember került be a Magyar Űrhajós Program kiképzésébe.

 

A magyar űrkutatás és űrtevékenység nem Farkas Bertalannal kezdődött, és úgy tűnik, hogy nem is vele fog végződni.

A XX. században munkálkodó Bay Zoltán által vezetett csoportnak sikerült Európában először kimutatnia a rádióhullámok visszaverődését a Hold felszínéről. Ezzel létrejött egy új tudományág, a radarcsillagászat. Ez a világraszóló eredmény, melyet saját fejlesztésű berendezésükkel értek el, az 1900-ban született fizikus jelismétlési és jelösszegzési elméletének köszönhető, amelyet máig alkalmaznak. Ezt az eseményt tekintjük a magyar űrtevékenység kezdetének. 

1957-ben megalakult az MTA-n az optikai műholdkövetéssel foglalkozó kutatócsoport.

1967-ben Magyarország csatlakozott az Interkozmosz együttműködéshez. 

1970-ben az első magyar űrműszer, a Tánya mikrometeorit-csapda kirepült, mely később Föld körüli pályán is megfelelően végezte feladatát. 

A hazai űrmunkálkodás aranykora, azonban akkor érkezett el, amikor a Szojuz–36 fedélzetén elindult a világűrbe Farkas Bertalan 1980-ban. Ezt követően a nagyobb fővárosi és vidéki egyetemeken, kutatóintézetekben olyan csoportok alakultak, melyek megalapozták az űrkutatás ma is létező kereteit.

2021-ben a magyar kormány döntését követően megindult a HUNOR (Hungarian to Orbit) program. Az űrhajós ambíciókkal rendelkező érdeklődők 2022. január 31-ig adhatták le jelentkezésüket. Több mint 240 pályázat érkezett be, melyek közül 100 megszűrt jelentkező vehetett részt további teszteken. A majdnem egy éven át tartó szelekciós folyamat során felmérték a versenyben lévők szellemi teljesítőképességét, testük teherbírását, személyiségük stabilitását, tudományos munkaszínvonalát és hogy képesek-e csapatban ugyanúgy együttműködni, mint ahogyan vezetni is.

 

2023. március 7-én mutatkozott be a HUNOR négy űrhajósjelöltje, akik közül három mérnök egy pedig orvos. Schlégl Ádám, klinikai ortopédsebészen kívül mindegyik jelölt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem öregdiákja.

Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnök, aki a Villamosmérnöki és Informatikai Karon szerzett diplomát, majd a Bosch-nál felelt a magasfeszültségű elektromos hálózat üzemeltetéséért.

Kapu Tibor űripari fejlesztőmérnök, aki gépészmérnökként végzett. Dolgozott gyógyszeriparban, hibridautókkal, űrhajósok sugárzásvédelmét szolgáló fejlesztéseken. 

Szakály András repülőgép-tervező mérnök, egyetemünk Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán tanult. Számos repülőipari nagyvállalatnál megfordult már külföldön. 

A Magyar Űrhajós Program koordinációjáért, megvalósításáért és szakmai szervezéséért a legfontosabb hazai űrtechnológiai műhely, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumot jelölték ki. 

 

A kétéves felkészülési folyamatot követően a kiválasztottak közül egy valaki lehet az, aki majd képviselheti Magyarországot a SpaceX Dragon űrhajó legénységének részeként, és feljuthat a Nemzetközi Űrállomásra 2024 végén vagy 2025 elején. Ezáltal a nemzet történelme során másodikként végezhet kutatóűrhajósaként tudományos munkát.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a megnyitó beszédében kiemelte: „Magyarország visszatér az űrbe.”