A mesterséges intelligencia uralja a jövő munkaerőpiacát?

Technika 2023.03.17. Pődör Gergő
Habár jövőbeni forgatókönyvként tekintünk a robotok térnyerésére a mindennapi életben, az intelligens gépek kora sokkal közelebb lehet, mint gondolnánk. Napjainkban is számos területen találkozunk a mesterséges intelligenciával, és az előrejelzések további elterjedést jósolnak. A progresszivitás emellett ipari forradalomhoz mérhető változásokhoz vezethet a társadalom egészében.

 

Még 2023-ban is futurisztikus elképzelésnek hat, hogy egy napon a mesterséges intelligencia teljeskörűen átveszi az ember szerepét az élet számos területén, elsősorban a munkaerőpiacon. Az informatikai ipar rohamos fejlődésének közhelyén túl azonban már ma is széles körben találkozunk a mesterséges intelligencia szoftveralapú és fizikai manifesztumaival. Robotokat alkalmaznak a gyárakban vagy veszélyes terepmunkáknál, drónok cikáznak a fejünk felett és az önvezető autókba is MI-alapú biztonsági rendszereket telepítenek. De ugyanez a technológia ad egyre értelmesebb és hitelesebb fordítást különböző nyelveken, irányítja az okos rendszereket az otthonunktól kezdve a városi infrastruktúráig. Valamint ha egyszerűen meg akarunk valamit találni online, a tengernyi keresési adatot elemezve szintén MI-alapú szolgáltatások adnak releváns találatokat. A rohamosan növekvő léptéket öltő online vásárlást is a mesterséges intelligencia támogatja. Összességében manapság e technológia fő területei a nagy adatmennyiség feldolgozását igénylő szektorok, a logisztika, ellátási láncok és az ipari termelés.

A jelenleg főként kényelmi és optimalizációs célokra alkalmazott MI és robotok kapcsán azonban egyre gyakrabban és sürgetőbben merül fel a kérdés: eljön-e és ha igen, mikor, hogy az ember helyét a munkavégzésben átveszik a gépek? A mesterséges intelligencia Janus-arcát mutatja, ha a munkaerőpiaccal való összefüggésben kell jellemezni. Ki ne szeretne a munkahelyen eltöltött idő helyett inkább a családdal, barátokkal lenni, vagy energiáját a hobbiknak szentelni? Kiszakadni abból, amit a mókuskerekének neveznek? A másik oldalon azonban a robotok emberpótló pozitívumai állnak: hatékonyabbak és gyorsabbak a motorikus feladatokban, kisebb hibaszázalékkal dolgoznak és nem köti őket munkavédelmi előírás, bér vagy juttatás. E kettősség a jövőt vázoló szcenáriókban is megjelenik. A végkifejletek között találunk az intelligens gépek térhódítása miatti nagy munkanélküliséget, a felszabaduló dolgozók miatti keresletnövekedést, tömeges ágazati váltást vagy pozitív kooperációt is. A változás maga azonban bizonyos, ami valószínűleg hullámokban éri el a munkaerőpiacot körülbelül 2035-ig. Az előrejelzések szerint az első hullám a kifejezetten adatfeldolgozásra épülő ágazatokat érinti az MI számítási és elemzési potenciáljának növekedése miatt. A második hullám a gyári árumozgatásra és a nyomonkövetési, számviteli szektorokra lehet hatással, míg a harmadik hullámban 2030-tól az MI az összeszerelés, szállítmányozás és logisztika terén is előnyhöz jut. Nemekre levetítve rövidtávon a női, hosszabb távon az alacsonyabban képzett férfi munkaerő sínyli meg a változásokat. A dinamikák azonban földrajzilag és képzettségi szintet tekintve nagy szórást mutatnak. A fejlett országok képzett és kreatív munkaereje kevésbé kitett a változásoknak, mint a fejlődő vagy tömegesen olcsó munkaerőt biztosító államok, melyeknek ráadásul kisebb a mozgásterük az átképzések terén.

A pragmatikus kérdésen túl, hogy lesz-e munka vagy sem, a mesterséges intelligencia térhódítása komoly társadalmi változások mozgatórugójává válhat, hiszen a napjainkban is zajló IT-fejlődésre negyedik ipari forradalomként szokás utalni. A hasonló volumenű változások ereje pedig a történelemkönyvekből ismert. A jelenlegi adózási, szociális és biztonsági rendszer a munkavállalásra, a cégektől és az adókból befolyó összegekre épül állami szinten. Ha csökkennek a források, az a fenti szolgáltatásokra is kihat. A munkahely elvesztése, a kilátástalanság további társadalmi feszültség forrása. Magyarországon az autóipar és a motorgyártás tekinthető a legveszélyeztetettebb húzóágazatnak. A PwC Magyarország tanulmánya szerint 2030-tól hazánkban akár 900 ezer munkahelyet sodorhat veszélybe az MI előretörése. Globálisan a számok milliós nagyságrendben értendők. A kitűzött célnak tehát az ember és robot/MI közötti kooperáció kidolgozásának és a változás megfelelő kezelésének kell lennie.