Teljesítményfokozás I – Edzéselmélet

Minden sportoló arra törekszik, hogy a legjobb legyen abban, amit csinál. A modern sport korszakában azonban a tehetség és a ráfordított idő önmagában már nem elég az áhított siker eléréséhez, a felkészülés egyéb aspektusaiban is az ellenfelek fölé kell kerekednie annak, aki a végén győzni szeretne.

A formaidőzítés velejárói

A testedzés fontossága és a minél hatékonyabb edzésmunka elvégzésére való hajlam egyidős a különböző sportklubok megalakulásával. Semmi sem mutatja jobban az edzés minőségének fejlődését, mint a folyamatosan javuló világcsúcsok. Alapvető tény, hogy egyszer mindenki elfárad, ám edzettségi szinttől függően ez komoly különbségeket mutathat. Az edzés során végzett terhelésnek természetes velejárója az elfáradás, mivel ez testünk védekező rendszere a túlterhelés ellen. Az elvégzett munkát a testünk egyfajta sokként éli meg és mindent megtesz annak érdekében, hogy ez legközelebb ne következhessen be. A csúcsforma eléréséhez tisztában kell lenni avval, hogy a különböző edzéstípusok melyik képességet fejlesztik, milyen hatással vannak a szervezetre és hogy mennyi pihenés szükséges a terhelés kipihenéséhez. Az edzéselmélet ezen aspektusainak minél pontosabb megértésében nagy szerepet játszanak az emberi testet egyre részletesebben és precízebben vizsgáló műszerek.

Az edzéselmélet megjelenése a gyakorlatban

Országúti kerékpárban, ahol minden alkalommal próba elé állítják az emberi teljesítőképesség határait, manapság már nem lehet sikeresnek lenni magaslati edzőtáborok nélkül. Az ilyen típusú edzés célja, hogy növelje a vese EPO termelését, aminek köszönhetően fokozódik a sportteljesítmény maximuma és a fittség is. Mint ahogy azt az előző bekezdésben taglaltuk, egy edzés komoly megterhelést jelent a szervezetnek, így különösen fontos, hogy egy magaslati edzőtábor első napjaiban ne végezzen túlságosan intenzív edzést a sportoló. Tadej Pogacar, aki 2022-ben másodikként zárt a Tour de France-on, a tavaszi versenyek után az alábbi felkészülést választotta a francia körversenyre. Másfél hónappal a verseny előtt elutazott Franciaországba, hogy bejárja a verseny legfontosabb szakaszait, majd három hét magaslati edzőtábor következett Livignoban, amit a megfelelő versenyrutin visszaszerzése követett a szlovén körverseny teljesítésével. Egészen más szempontok kerülnek előtérbe egy 400 méteres sprinter felkészülésénél. A lehető leggyorsabb 400 méter eléréséhez egyidőben kell fejleszteni az első 200 méteren domináns csúcssebességet és a verseny második felében hangsúlyos állóképességet. Wayde van Niekerk, aki a 2016-os olimpián világcsúccsal lett a 400 méter bajnoka heti 18 edzéssel készült fel az ötkarikás játékokra. A reggelt az edzőteremben kezdte, délután került sor a futóedzésekre, míg esténként a test megfelelő regenerálásán volt a hangsúly. Hogy mekkora terhet jelent a 400 méterre való felkészülés, azt jól mutatják Usain Bolt, a világ leggyorsabb emberének nyilatkozatai, aki pályafutása során számtalanszor elmondta, esze ágában sincs a 400-as távon versenyezni mert az arra való felkészülés túlságosan kegyetlen. 

Az edző szerepe egy sportoló életében

A fenti sorok alapján egyértelmű, hogy egy kiváló szakmai tudással rendelkező edző nélkül a végső győzelem majdhogynem lehetetlen. A legjobbak azonban nem csak azzal vannak tisztában, hogyan lehet a sportoló szervezetét a lehető legjobban felkészíteni. Ugyanolyan fontos a megfelelő mentális felkészítés, amihez bizony meg kell ismerni magát a sportolót, fel kell ismerni a kisebb mentális kríziseket és a megfelelő módon kell rá reagálni. Bob Bowman, aki többek között Michael Phelps felkészülését is irányította a könyvében arról ír, hogy élsportolónak lenni nem csak a tehetségről és képességekről szól. A teljes csomag számít. Erőfeszítés, hozzáállás, eltökéltség. Ezen képességek megtanítása ugyanúgy az edző feladata, ezek nélkül nem lehet teljes a közösen végzett munka.