Irány Amerika! – Ki az a Fulbright és mit lehet vele kezdeni?

Aki egyetemi berkekben barangol, előbb vagy utóbb találkozik az Erasmus+, és talán még a Fulbright-program kifejezésekkel is. Az utóbbi szókapcsolat mögötti tartalom azonban sokak számára misztikusabb lehet. 

Érdemes mindig időben érdeklődni az ilyen lehetőségek felől, hiszen a tanulmányi átlag, kutatási eredmények, publikációk és egyéb közösségi tevékenységek már kezdetektől fogva pontokat érhetnek. Miről is szól a pályázat és mire való?

Az 1946-ban alapított posztgraduális oktatási, kutatói ösztöndíj- és csereprogram J. William Fulbright, amerikai szenátornak köszönhető. A kezdeményezés célja, hogy elősegítse a nemzetek közötti kapcsolatok kialakítását, a kölcsönös megértést és megismerést, és nem utolsó sorban, hogy fejlődésre nyújthasson alkalmat az akadémiai életben dolgozók számára. Jelenleg 155 országban elérhető ez a támogatás. Magyarország 1978-ban csatlakozott, és azóta közel ezer állampolgár utazhatott ki az USA-ba a projektnek köszönhetően. Közülük kikerültek politikusok, költők, egyetemi rektorok vagy a Magyar Tudományos Akadémiai tagjai.

Nem elfelejtendő, hogy az ilyen típusú szakmai programok közül a legtöbb Nobel-díjas a Fulbright nyertesei közül került ki. 

A jelenlegi műegyetemi diáknak aktualitással szolgálhat a posztgraduális hallgatói ösztöndíj, amellyel jövőjét alapozhatja meg a legtöbb tudományterületen vagy művészeti ágban tanuló személy.

Az Egyesült Államok valamennyi akkreditált egyeteme közül lehet választani, fokozatot nem adó, fokozatot adó vagy PhD, DLA megszerzéséhez kapcsolódó tevékenység céljából. Ezen kívül bármilyen egyéb kutatásban részt lehet venni, mint Visiting Student Researcher (VSR). 

A jelentkezési követelmények szerint csak olyan magyar állampolgár nevezhet, aki magas szintű angol nyelvtudással rendelkezik (TOEFL vagy IELTS vizsga), és a megadott év előtt megszerezte a pályázott témához kapcsolódó, legalább BA/BSc-s diplomáját. Aktív hallgatói jogviszony azonban nem szükséges. 

Havi ösztöndíjkeret 1,620$ – 2,960$ /hó között mozog, egyetemtől függően. Egyszeri összegként kezdeti anyagi támogatásban, tandíjtámogatásban, családtagoknak adható hozzájárulásban, repülőjegy fedezésében is részesülnek a kiválasztott hallgatók. 

A támogatott tartózkodási idő legfeljebb 9 hónapot ölelhet fel, VSR esetén 5 hónapot. A 2024-25-ös tanévre a beadási határidő 2023. május 15. 

A kutatói ösztöndíj esetében már szükséges a PhD/DLA fokozat, kiemelkedő kutatói/oktatói tevékenység, és egy meghívólevél az amerikai fogadóegyetemtől. A kint töltött időszaknak legalább három hónaposnak kell lennie. Ennek beküldésének az idei határideje október 16.

Különleges alkalmat kínál még a Fulbright Foreign Language Teaching Program (FLTA), amely fokozatot nem adó, oktatási gyakorlattal egybekötött tanulmányi ösztöndíj, azonban magyar mint idegennyelv mesterdiploma szükséges hozzá. 

A hivatalos honlap szerint a bizottság figyelembe veszi „a szakmai felkészültséget, a munkaterv színvonalát és megvalósíthatóságát, a program várható hosszú távú eredményességét és hatásait, az angol nyelvtudást, az ajánlóleveleket, az amerikai tartózkodás indokoltságát. A formai követelmények maradéktalan betartása előfeltétel.”

Az elmúlt időszakban átlagosan az egyetemista jelentkezők 15-20 százaléka, a kutatói és oktatói pályázók 20-25 százaléka, azaz évente 25-30 magyar kapott támogatást.

Az előbb említett opciókon kívül még más lehetőségek is elérhetőek. Bővebb információkért, a kért dokumentumokért és az online jelentkezési folyamatért a Fulbright-program hivatalos honlapjának böngészését javasoljuk.

„I have thought of everything I can think of, and the one thing that gives me some hope is the ethos that underlies the educational exchange program. That ethos, in sum, is the belief that international relations can be improved, and the danger of war significantly reduced, by producing generations of leaders, who through the experience of educational exchange, will have acquired some feeling and understanding of other peoples’ cultures why they operate as they do, why they think as they do, why they react as they do and of the differences among these cultures. It is possible not very probable, but possible that people can find in themselves, through intercultural education, the ways and means of living together in peace.”

− J. William Fulbright