Nemcsak szépek, hanem finomak is – az ehető virágok

Magazin 2023.04.26. Kiss Adrienn
Egy szépséges rózsacsokor a vázában, illatos levendula a szekrényünkben, ibolya és százszorszép az árokparton – ezekben a növényekben nem csak gyönyörködni lehet, hanem meg is kóstolhatóak. Hogyan színesíthetjük ehető virágokkal a tányérunkat?

 

Kora tavasztól egészen késő őszig találhatunk olyan virágos növényeket, amelyek ehetőek és vidám színeikkel kiváló dekorációként szolgálhatnak. Bár a virágporra érzékeny személyeknek sajnos le kell mondani erről az élvezetről, azért néhány szabályt mindenkinek érdemes betartani: ha szeretnénk étkezési célra használni a virágokat, akkor győződjünk meg róla hogy megbízható forrásból, bio kertészetből származik a palánta. Sose gyűjtsünk virágokat az út mellől, mert ha alaposan átmossuk őket, akkor sajnos az élvezeti értékükből is veszítenek, ugyanis a szirmokban megbújó pollenek adják a finom illatot. A bimbókat sem érdemes begyűjteni, mert kevésbé ízletesek és illatosak, mint a kifejlett virágok. 

Kevesen tudják, hogy a fűszernövényeknek nem csak a leveleik, hanem a virágaik is kiváló ételízesítők: nyugodtan kóstoljuk meg a zsálya, a kakukkfű, a bazsalikom, a majoranna, a kapor, a rozmaring, a menta, vagy éppen a citromfű virágját is. 

Elfeledett nagy kedvenc a violafélék családjába tartozó ibolya, amelyből már Shakespeare Szentivánéji álom c. művében is szerelmi varázsitalt készítenek. Ha nem szeretnénk éppen senkit sem meghódítani, akkor is sokrétűen felhasználható ez a kis lila virág: megfagyaszthatjuk jégkockában, a gyümölcstorta zselérétegébe is tehetjük, de ha Sissi kedvenc desszertjét szeretnénk kipróbálni, akkor kandírozhatjuk is a lila szirmokat. A régi magyar szakácskönyvek is gyakran említik az ibolyát: készülhet belőle ibolyaecet vagy akár ibolyazselé is. Vigyázat, nagy mennyisében fogyasztva hashajtó hatású!

A bársonyvirág, közismertebb nevén a büdöske élénk sárga színével a borsos árú sáfrány helyettesítésére használható. Salátákba, levesekbe és köretekbe is keverhetjük. Az egyik legismertebb dísznövény, az árvácska enyhe mentolos aromájával különböző teakeverékek és desszertek kiváló kísérője lehet. A szegfű édeskés íze miatt leginkább sütemények, fagylaltok, illetve limonádék dekorálására használható, de kandírozva is érdemes kipróbálni. A körömvirágból készült gyógytea antibakteriális és görcsoldó hatású, de természetesen nem csak teaként, hanem salátákba keverve is megkóstolhatjuk. A májustól júliusig virágzó kék színű búzavirágnak kellemesen fűszeres, borsra emlékeztető íze van, ezért szendvicsek díszeként is helyt áll, de akár gyümölcslevest is díszíthetünk vele. Mivel szárítva is megőrzi gyönyörű kék színét, ezért érdemes belőle nagyobb mennyiséget gyűjteni nyáron – ezt majd télen is felhasználhatjuk. 

Az őszirózsafélék családjába tartozó százszorszép íze enyhén kesernyés, ezért inkább sós ételekhez (salátákhoz, szendvicsekhez) használjuk fel. Emésztésserkentő, köhögéscsillapító és enyhe hashajtó hatással rendelkezik. 

A napraforgónak nem csupán a magjai, hanem a szirmai is ehetőek – ízük az articsókáéra hasonlít. A népi gyógyászatban lázcsillapító és vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak neki, és teaként fogyasztva az idegesség okozta álmatlanságra is gyógyírt jelenthet. 

A virágok nem csak dekorációként használhatóak, hanem egyéb formában is: az akácnak, a bodzának vagy például a dáliának a virágai bundában is megsüthetőek. A tökfélék virágai Olaszországban kedvelt csemegének számítanak, leggyakrabban megtöltve és sütőben sütve, vagy rizottóhoz hozzáadva készítik el ezeket az ínyencségeket. Ehhez egyébként a hímivarú virágokat használják fel jellemzően, amelyből egyébként sem fejlődne tök vagy például cukkini.  Hímivarú virágokból jóval több van, mint nőivarú virágból és korábban is kezdenek szirmot bontani – a lelkes virágfogyasztók legnagyobb örömére.

 

Források: