Valter Attila – egy csodás tavasz a kerékpársport Barcelonájánál

Sport 2023.04.30. Tóth Krisztián

Tavaly nyár végén robbant a bomba, hogy Valter Attila, a magyar kerékpársport legismertebb versenyzője a Jumbo-Visma csapatához igazol. Miután mindenki felfogta mi is történt, elkezdődött a találgatás, hogy milyen szerep juthat neki a mezőny talán legerősebb keretében. Nos, a tavaszi versenyeken látottak alapján kijelenthető, hogy a pályafutását szem előtt tartva a lehető legjobb döntést hozta.

Az első Jumbos verseny a Gran Caminon

Elsőre talán valamivel gyengébb mezőnyben, ám rögtön a tavalyi Tour de France győztes Vingegaard elsőszámú segítőjeként bizonyíthatott, ahol az emlékezetes, hóesés miatt félbeszakított első szakasz után nem volt ellenfele a Jumbonak. Vingegaard simán behúzta az összetettet, Ati pedig egy szakaszon szerzett harmadik hely mellett összetettben is negyedik helyen tudott végezni. A szurkolók nem is kívánhattak volna többet elsőre, hisz maximálisan bebizonyosodott, hogy a csapatnál folyó munka valóban kimagasló, ami rögtön megmutatkozott Ati teljesítményén is.

Két hét és három verseny Olaszországban

Egy héttel a bemutatkozó verseny után már Toszkána fehérmurvás útjai vártak a mezőnyre. A tavalyi, még FDJ-s versenyzőként elért 4.hely után egyértelműen a dobogó lehetett a magyar kerékpáros célja. Elképesztő volt látni, hogy a szezon ilyen korai szakaszában társkapitányként számoltak a magyar bajnokkal, az pedig minden várakozást felülmúlt, hogy a későbbi győztes Pidcock mögött Ati tűnt az egész mezőny legerősebbének. Az országúti kerékpározás viszont nem csak a nyers erőről szól, a taktika is kulcsszerepet játszik. A verseny során pedig nem mindig sikerült csapattársával, Benootval a legjobb döntést hozni, így hiába került a csapat közel a győzelemhez, végül be kellett érniük egy harmadik és egy ötödik hellyel. A jó formának és egy csapattárs sérülésének eredményeképp Ati bekerült a Tirreno-Adriaticon induló keretbe is, ahonnan a csapat ismét összetett győzelemmel távozhatott. A tavasz során végig központi téma volt Ati legnagyobb gyengesége, a helyezkedés. A szezon leghosszabb egynaposán, a több mint 290 km-es Milano-Sanremon ennek komoly jelentősége van, a kulcspillanatokban sajnos nem is sikerült a mezőny elején helyezkednie, így ezúttal be kellett érnie a 34.hellyel.

A tavasz fénypontja Baszkföldön

Két hétnyi versenyböjt után ismét Vingegaard elsőszámú segítőjeként, ám ezúttal már az egész szezon talán legnehezebb egyhetes versenyén kellett sárga trikóhoz segítenie a kapitányt. A viszonylag rövid közvetítések miatt adásba nem került, ám Ati elmondása szerint a szakaszok elején rendre ő volt az, aki eldöntötte, hogy ki mehet szökni és ki maradjon a pelotonban. A nap elején elvégzett mészáros munka mellett arra is maradt ereje, hogy a szakaszok végén érdemben segítse Vingegaardot. Többször előfordult, hogy a csapatmegbeszélés során megbeszélt pontnál tovább tudott a kapitány mellett maradni. A végeredmény: Vingegaard ezúttal is megnyerte az összetettet, Atinak pedig a 13.hely jutott segítőként úgy, hogy érzésre nem minden nap ment 100%-ot.

Három top30 az ardenneki klasszikusokon

A Baszk körversenyen mutatott forma alapján kisebb csalódás, hogy végül egyik versenyen sem sikerült tűzközelbe kerülnie. Az Amstel Gold Race trükkös útjain egy bukás miatt szakadt le az élcsoportról, végül 4 perces hátránnyal a 30.helyet sikerült megszereznie. Komolyabb sérülést szerencsére nem szedett össze, csupán kisebb kézfájdalmakra panaszkodott a magyar versenyző. Három nappal a bukás után pedig jött az a verseny, ami helyezkedés szempontjából a legkaotikusabb. Egy verseny, ami az utolsó 1,2 km-en, a legendás Mur de Huy emelkedőn dől el. Ati sajnos egész hátulról kezdte meg a helyenként 26%-os meredekségű kaptatót és végül a 11.helyet sikerült megcsípnie. Zárásként következett a brutális, 260 km hosszú, 4000 méter szinttel rendelkező Liége-Bastogne-Liége, mely a legrégebbi egynaposnak számít az egész naptárban. Egy adott versenyen újoncként igazán jó eredményt csak a legnagyobbak szoktak elérni, ám ezúttal a tapasztalat mellett talán az erő is hiányzott Atinak. A verseny kulcspillanataiban nem sikerült átvennie a döntő támadásokat és végül a 26.helyen fejezte be élete második nagy tavaszi klasszikusát.