Újabb négyéves ciklus a FIFA élén

2022 novemberében a FIFA-tagországok újabb négy évre szavaztak bizalmat a szervezetet már 7 éve irányító Gianni Infantino-nak. A győzelem mögött azonban nem áll egyöntetű lelkesedés a régi-új elnök iránt, mert több szereplő is felemlegeti a kétes ügyeket, központosított irányítást és a korrupciós vádakat. Az újabb ciklust beárnyékolja, hogy Infantino egyedüli indulóként győzedelmeskedett a szavazáson, melyet ráadásul már-már politikai kampányhoz hasonló propagandakörút előzött meg.

Az új elnökség reformjai

Gianni Infantino neve 2016-ban tűnt fel a FIFA felső szintjein, amikor a szervezet vezetőit sorra érték a korrupciós, pénzmosási és zsarolási vádak. Ráadásul az akkor napvilágot látott dokumentumok szerint a 2018-as oroszországi, de még nagyobb volumenben a 2022-es katari labdarúgó világbajnokság rendezési jogának odaítélése és a szervezés körül is bőven akadt kendőzni való. Az akkori FIFA-vezetés jó része belebukott az ügyekbe. E szituációban lépett színre a svájci származású, eredetileg ügyvéd Infantino, aki rögtön reformokba kezdett a szervezet hírnevén esett folt helyreállítására.

Az újítás azt a célt szolgálta, hogy a hatalmat dekoncentrálja, és a felső vezetés tevékenysége átlátható és ellenőrizhető legyen. A szabályok új etikai normákat és jogkörkorlátozásokat vezettek be, valamint élesebben elhatárolták a választott elnök és a főigazgató irodáját. Tovább erősítették az új elnök imázsát az olyan megnyilvánulások, hogy a FIFA első, 2 millió dolláros fizetési ajánlatát „sértően magasnak” titulálta, vagy az a döntés, hogy a szervezet főtitkárának a szenegáli származású, egykori ENSZ-tisztviselő Fatma Samoura-t nevezte ki. Egy nő megbízása e magas pozícióval újdonságnak számított az európai nemzetek és férfiak dominálta vezetőségben.

Nem egyöntetű a támogatás

A reformok megvalósulása vagy éppen nem megvalósulása a kemény irányítási stratégiával azonban nem mindenkinek imponál. Rögtön a reformtervezet elfogadása után kritikák érték a szervezet új vezetését, hiszen Infantino maga is aktívan részt vett az új irányelveket lefektető találkozókon még elnöksége előtt, majd színre lépett és bezsebelte a pozíciót.

Samoura kinevezése nem aratott osztatlan sikert a szervezet életében, hiszen az egykori diplomata nem rendelkezett releváns tapasztalattal a szponzorálási és közvetítésjogi szerződések területén, melyet új pozíciója nagyban lefedett volna. Emiatt Infantino gyakran beavatkozott a kisebb nagyobb dolgokba, és a dohai futballvilágbajnokság előtt maga utazott Katarba tárgyalni. Ez mindenképp szembement a megfogalmazott hatalommegosztási reformmal. A régi-új elnök többször is összetűzésbe keveredett a nemzeti ligák irányítóival, ami a támogatás csökkenését hozta a 211 szavazati jogú tagállamot tömörítő szervezetben.

Az egyik legnagyobb ellentét mégis a FIFA és az UEFA vezetése között, konkrétabban Aleksander Ceferin-nel alakult ki. Olyan kérdéseken túl, hogy a világbajnokság 2 vagy 4 évente legyen talán fontosabb, hogy a két szervezet inkább riválisként, mintsem partnerként lép a futballpiacra. A pénzek áramlása és a szerződéskötések további súrlódás alapját képezték és képezik a mai napig.

Nagy a tét

A szponzorok, állami és piaci szereplők ugyanis nem fektetnek be ingyen, és sokan állnak sorba a futballtorta egy szeletéért. A 2022-es katari világbajnokság rendezése felett már korán elkezdtek gyűlni a viharfelhők: elsőízben rendezhette meg a tornát egy közel-keleti, arab állam, és a közvélemény élesen kritizálta a szervezést és ezek mentén a katari vezetést. A sörárusítás és -fogyasztás ígéretekkel ellentétes korlátozása csak az első tényező volt, amely bírálatok hosszú sorát idézte elő kezdve a nők jogaitól az építőmunkásokat ért visszaélésekig. A kenőpénzek gyanúja azóta pedig már a focivilágon túlra is elérni látszik. Hasonló kritikákra számíthat a FIFA azon döntése után, hogy a 2023-as női labdarúgó világbajnokság fő szponzoraként a szaúdi turisztikai ügynökséggel szerződnének.

Ellentmondásos megítélése ellenére Gianni Infantino egyvalamit biztosan elért: a 2016-os korrupciós botrány után visszaesett FIFA-bevételeket ismét feltornázta, és rég nem látott tőkét vonzott be a futballiparba. Rekord 7,5 milliárd dolláros bevételt értek el az előző ciklusban 2022-re, és a következő 4 évre 11 milliárd dolláros tetőzést jósolnak a számítások.

Megéri tehát közel maradni a tűzhöz, és Infantino is igyekszik megszilárdítani hatalmát. Egy 2022-es FIFA-reform szerint akár 2031-ig elnök maradhat.