Élet a halál után – egy gyászoló feleség története

2013. május. 20-án komor napra ébredt az ország. Azok után, hogy a magyar expedíció résztvevői sikeresen feljutottak a 8586 méter magas Kancsendzönga csúcsára, ereszkedés közben Erőss Zsolt (1968-2013) és Kiss Péter (1986-2013) is komoly krízisbe kerültek. A félelmek sajnos hamar beigazolódtak, a hegymászók nem élték túl a hegy által támasztott emberfeletti kihívásokat.

A baleset egyes részletei a mai napig nem tisztázottak. Ami biztos, hogy a csapat az előzetes terveknél körülbelül 6-8 órával később ért fel a csúcsra, ami a halálzónának nevezett 8000 méter feletti tartományban rengeteg időnek számít. Kiss Péter, aki első magyarként mászta meg az Alpok összes 4000 méter feletti csúcsát, Kollár Lajos expedícióvezető beszámolója alapján visszafordult, hogy segítsen a bajba jutott Erőssnek. Valószínűleg ez az önfeláldozó (sokak szerint felelőtlen) döntése vezetett halálához. Erőss Zsolt, aki még 2002-ben első magyarként jutott fel a Mount Everest csúcsára két gyermekét és feleségét hagyta hátra.

Magasságok és mélységek

A 2022-ben bemutatott Magasságok és Mélységek című film a tragikus sorsú hegymászó feleségének szemszögéből mutatja be a balesetet és annak következményeit. Erőss Zsolt felesége, Sterczer Hilda szintén hegymászó volt. Közös gyermekeik születése előtt férjével sikeresen feljutott két 8000-es csúcsra is. Pontosan tudta mivel jár egy ekkora hegy megmászása, így már az első rossz hírek idején kijelentette, hogy férje valószínűleg a hegyen vesztette életét. Azok, akiknek szeretteik a hegyek között töltik életüket, tisztában vannak vele, hogy bármelyik mászás könnyen az utolsó lehet, mégis lehetetlen felkészülni arra a pillanatra, amikor mindez valósággá válik. Mit tehet ilyenkor az ember? Hogyan mondja el mindezt az akkor mindössze 4 éves kislányának? Hogyan birkózzon meg a média olykor kegyetlen nyomásával, ami sok esetben nem teheti meg, hogy tekintettel legyen az ember érzéseire? A film kendőzetlenül bemutatja, mennyire embert próbáló a gyászoló feleség helyzete, akinek a fenti kérdések mindegyikével szembe kellett néznie. Nem csak a filmben, de az egész magyar társadalomban sarkalatos pont a pszichológia kérdése. A hazai közvélekedés szerint szakember segítségét igénybe venni gyengeségnek számít, mondván elég erős vagyok, hogy megoldjam a problémáimat. Hasonlóan gondolkodik a filmbeli feleség is, aki végül barátnője kitartó unszolása után dönt úgy, hogy a gyász és a ránehezedő nyomás miatt pszichológushoz fordul. Az ott lejátszódó párbeszéd pedig az egész alkotás talán legfontosabb jelenete, ami minden hasonló helyzetben levő számára kapaszkodót jelenthet. Azt nem lehet tudni, hogy a valóságban ez pontosan hogyan zajlott, viszont Csoma Sándor rendezésében fontos szerep jutott Hilda önsanyargatásának. Többször előkerül, hogy ha határozottabb, lebeszélhette volna férjét az extrém mászásokról, melyek saját végtagokkal is kellően megerőltetőek (Zsolt 2010-ben szenvedett lavinabalesetet, melynek következtében egyik lábát térd alatt amputálni kellett). Erőss akkor érezte magát igazán otthon, ha hegyet mászhatott. Ezért is döntött lába amputálása mellett, ugyanis ez adott neki bármi esélyt a visszatérésre. Hilda ezen gondolatait csak felerősítette egyik pódiumbeszélgetése, ahol a házigazda olyan kapzsisággal próbálta kicsikarni a számára legjobb választ, hogy a megtört feleséget pánikrohamba kergette.

A baleset utóhatásai

A tragédia után Kollár már Ferihegyen bejelentette, hogy véget vet a magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozatnak. Döntését azzal indokolta, hogy a baleset következtében nem maradtak olyan kaliberű hegymászók, akik képesek lennének a feladatra. 2014-ben Hilda létrehozta a Hópárduc alapítványt, ahol Zsolt mentalitását szem előtt tartva, az általuk kitalált fejlesztő falmászás módszerével oktatják a gyerekek mozgáskoordinációját és figyelmét. Erőss emléke azóta is erősen él benne, a kezdeti nehéz időszak után végül sikerült felülkerekednie a történteken, amit semmi sem bizonyít jobban, minthogy tavaly újra férjhez ment.