Ötven éve irányítanak

Tősgyökeres hatvaniként állandóan belefutottam abba a problémába, hogy amikor be kellett diktálnom az postacímemet, rendre félreértették, azt kellett ugyanis mondanom, hogy „3000, Hatvan…”, amit előszeretettel vontak össze 3060-ná. Mindig csodáltam, hogy egy alig húszezer lakosú kisvárosnak miért ilyen szép kerek az irányítószáma. nem tudtam, miféle logika mentén jöhetett ez ki, pedig az irányítószámok hazai rendszere (a legtöbb elemében) nagyon is logikus.

Az irányítószám a postai küldemények rendeltetési hely szerinti csoportosítását segítő azonosító kód, amely állhat tisztán számokból vagy betűkből és számokból. Az országok túlnyomó többsége használ irányítószámokat, de vannak kivételek is. Hazánkban fél évszázada, 1973. január 1.-jén vezették be a használatát. A Magyar Posta akkor indította edukációs tv-kampányát Siménfalvy Sándor színész főszereplésével, hogy megismertesse a lakossággal a változásokat.

Az irányítószám legfontosabb szerepe, hogy leszűkítse a körzetet, ahol a cím található. Magyarország irányítószámai minden esetben négy számjegyből állnak. Az első számjegy a postai régiót jelöli: az 1-es Budapestet, a 2-es Budapest környékét jelöli, a továbbiak pedig az óramutató járásával megegyező sorrendben járják körbe az országot. A 3-as Észak-Magyarország, a 4-es a Tiszántúl északi része, az 5-ös az Alföld középső része, a 6-os a Dél-Alföld, a 7-es a Dél-Dunántúl, a 8-as a Balaton környéke, míg a 9-es az Észak-Dunántúl kezdő számjegye. A második számjegy általában Budapesttől távolodva növekszik (pl. 3000 Hatvan, 3100 Salgótarján, 3200 Gyöngyös, 3300 Eger, 3400 Mezőkövesd, 3500 Miskolc).

Központoknak tekinthetjük az ezerrel osztható irányítószámú településeket, úgy, mint Szentendre (2000), Hatvan (3000), Debrecen (4000), Szolnok (5000), Kecskemét (6000), Sárbogárd (7000), Székesfehérvár (8000) és Győr (9000). Az iménti városok közül nem mindegyik megyeszékhely, Hatvan, Sárbogárd és Szentendre ugyanis csak megyei jogú városok. közülük is Sárbogárd népessége a legkisebb (~13.000 fő), de Szentendre és Hatvan lakosságszáma sem éri el a harmincezret. 

A megyeszékhelyeknek mindig 00-ra végződő irányítószámuk van, kivéve, ha ott van más irányítószám is. Mivel a kivétel erősíti a szabályt, a megyei jogú városok közül Érd az egyetlen, amelynek irányítószáma nem osztható százzal (2030). Érdekesség, hogy kerek százas számok közül egyedül a 4500-as irányítószám nem létezik az országban, a 4500-as számtartományban a legkisebb irányítószámú település Kemecse 4501-es számmal.

A városoknak általában 0-ra végződik az irányítószámuk, de természetesen nem mindegyiknek. Ilyen kivétel például Piliscsaba (2081), a már említett Kemecse (4501) vagy Kecel (6237). Ugyanakkor nem csak városnak végződhet 0-ra az irányítószáma, Pilisjászfalu (2080), Szendehely (2640) és Bakonyszentkirály (8430) ugyanis például községek. A kisebb településeknek szinte mindig nullától eltérő számjegyre végződik az irányítószámuk.

A teljes irányítószám meghatározza a postai kézbesítési körzetet, ahol a cím található. Budapesten az irányítószámok 1abx formátumúak, ahol ab az adott kerület számát jelöli két digitre bővítve (01-től 23-ig), x pedig a postahivatal száma. Tehát a 1048 például a „04” nyomán a IV. kerületet, Újpesten található.  A kisebb településeknek általában saját irányítószámuk van, de esetenként még az is előfordul, hogy önálló postahivatal nélküli települések közös irányítószámon osztoznak. Erre példa a 8984-es szám, ami Petrikeresztúron kívül még Gombosszeget és Iborfiát is tartalmazza. Ugyanakkor Budapest mellett Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr több irányítószámmal rendelkezik, melyek a város különböző részeit jelölik. A csak egyféle számjegyből álló irányítószámokból mindössze kettő van, Hunya (5555) és Kiscsehi (8888). A legmagasabb magyar irányítószám a 9985, ami a Vas megyei Felsőszölnök településé.

A postafiókok rendszere egy picit más, nem követi a kerületi rendszert.  Az 1000-es irányítószám az Országos Logisztikai Központot jelöli, amely éppen, hogy Budapesten kívül esik, ugyanis Budaörsön található a 2000-es zónában (Budaörs irányítószáma a 2040). A Margitsziget irányítószáma sem követi a kerületi rendszert már tíz éve, amióta a sziget a főváros közvetlen irányítása alá tartozik. Irányítószáma 1007, előtte a XIII. kerület részeként az irányítószáma 1138 volt. Egykor a Magyar Televíziónak szintén a kerületrendszert nem követő irányítószáma volt (1810) mivel a nagy levélforgalmú intézményeknél gyakori az egyedi irányítószám. Ilyen például a Magyar Államkincstár (1909), a Nyugdíjfolyósító (1820) és az Országos Széchényi Könyvtár (1827) is.