Ünnepek – Böjt a bűnbocsánatért: a Ramadán

Magazin 2023.05.19. Kiss Adrienn
Bár az iszlám a kereszténység után a világ második legtöbb hívőjével rendelkező vallása, ünnepeikről, szokásaikról mégis keveset tudunk. Öt alapvető törvényük része a Ramadán havi böjt, amellyel a hívő muzulmán bizonyítja Allah előtt, hogy lelke erősebb a testi vágyaknál, így képes lemondani az evésről, az ivásról, a dohányzásról és a házaséletről napkelte és napnyugta közt.

 

A Hidzsra-naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. Ez a naptár a Hold Föld körüli keringését használja fel az idő mérésére. Ez rövidebb az általunk használt napévnél, vagyis attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli a Napot. Ebből fakad, hogy egy Hidzsra év kb. 10-11 nappal rövidebb a napévnél és a Ramadán minden évben más dátumra esik.

A böjt 15 év felett kötelező, de már 7 éves korban megkezdődik a gyermekek imára és böjtre történő tanítása. Ekkor viszont a böjt még szorgalmi cselekedetnek számít, amiért jutalom jár. A böjtöt tehát a kisgyermekeknek, a betegeknek, a várandós és a szoptatós édesanyáknak, valamint az utazóknak nem kell megtartaniuk. A betegség vagy a menstruáció miatt elmulasztott böjti napokat viszont később be kell pótolni, vagy ezek a napok megválthatóak a szegény emberek étkeztetésével is. 

De mit is ünnepelnek minden évben ebben az időszakban? A hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól – Gábriel arkangyal segítségével Mohamedhez – az iszlám szent könyve, a Korán. Ahogy Mohamed próféta mondta: „Aki Ramadánt hitből fakadóan, és Allah jutalmára számítva böjtöli, annak meg lesz bocsátva minden korábbi bűne.” Ebben az időszakban a sátánok nem tudják megkörnyékezni a hívő böjtölőket, vagyis a rossz tettek csak a saját lelkükből fakadhatnak. Az iszlámban egyébként is tilos a hazugság, a csalás, a veszekedés, a rágalmazás és a pletyka – és ezek a tilalmak különösen felerősödnek Ramadán idején. Ez a hónap a közösség erősítésnek ideje; vagyis az a cél, hogy egymáshoz közelebb kerüljenek és jobb emberré váljanak az igaz hívők.

A böjt megtartása nyáron számít különösen nehéznek, amikor hosszabbak a nappalok. A munkát ilyenkor is precízen és lelkiismeretesen el kell látni, mert a munka is istenszolgálat, akárcsak az imádkozás vagy a Korán olvasása. 

Ebben az időszakban hajnalban ramadani dobosok ébresztik az embereket, hogy még napkelte előtt elfogyaszthassák a reggelijüket, a sahurt. Ilyenkor jellemzően datolyát, friss kenyeret, sajtokat, lekvárokat, olívabogyót és tojásos ételeket esznek. A napnyugta után étkezés az iftar, amikor kebab, húsos és rizses ételek, saláták, valamint babbal és lencsével készült fogások kerülnek az asztalra. Az arab gasztronómiában fontosak a sütemények, és ramadán éjszakáin is sok fogy belőlük. Jellemzően grízzel, mézzel, mandulával, vagy szezámmaggal készülnek.

A böjti időszakot egy háromnapos ünnep, az Eid-al-Fitr zárja le, ami bőséges reggelivel kezdődik, majd közös imádkozással folytatódik. Este tűzijátékkal ünnepelnek, és természetesen ilyenkor sem feledkeznek el a rászorulókról, rengetegen adakoznak. A gyerekek ajándékot kapnak – ezért hasonlítható talán a Ramadán lezárása a keresztény kultúrkör karácsonyához. Ezen a napon illik megbocsátani és bocsánatot kérni az előző évben történt viták miatt is. A megtisztulás az újrakezdés része, tehát kitakarítanak otthon, még koszos autót se lehet látni az utcákon, feldíszítik házaikat és elmennek új ruhát venni, lehetőség szerint három különböző öltözetet az ünnep három napjára. 

 

Források: