Minek nevezzelek?

Már a kérdések megválaszolásához is egyfajta kutatómunka szükséges, igaz, közel sem akkora, mint a tudományos fokozatok megszerzéséhez. Doktor és doktor között óriási különbség lehet, de a közvéleményben kicsit összemosódnak olyan fogalmak, amelyek megkülönböztetése kifejezetten fontos a tudományos közéletben, illetve a tudományos pályán. A doktor szó egyébként a latin docere igéből származik, ami annyit tesz: tanítani. Eredetileg ugyanis a tanításra feljogosított embereket illették a címmel, ami persze az idők alatt számos jelentésmódosuláson ment át. Magyarországon is többféle doktori cím ismert.

Az egyetemi oktatás legmagasabb szintjét a doktori vagy más néven PhD (Doctor of Philosophy) képzés képviseli, amely a felsőfokú oktatásra és a tudományos kutatásra készíti fel a hallgatókat. A képzés két fő szakaszból áll: a szervezett képzésből és a fokozatszerzésből. A szervezett képzés során a tudományos kutatás elméleti és módszertani ismereteit sajátítják el a doktoranduszok, illetve választott szakterületükön elmélyült szakmai ismereteket szereznek, plusz témavezetői irányítás alatt önálló kutatást végeznek. A végbizonyítvány megszerzése után a fokozatszerzés szakaszába kerülnek, végül kutatási eredményeiket egy hosszabb tudományos dolgozatban, ismertebb nevén disszertációban foglalják össze, amelyet nyilvános ülés keretében bizottság előtt kell megvédeniük. Ezt követően már nevük mellett feltüntethetik a Dr. és a PhD rövidítést. Művészeti képzésben PhD helyett DLA fokozatot adnak az egyetemek, ez a Doctor Liberalium Artium, azaz „a szabad művészetek doktora” rövidítése.

A habilitáció (habil.) a PhD tudományos fokozatot követően megszerezhető, az egyetem által adományozható cím az oktatói és előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése. Az egyetem a habilitációval azt ismeri el, hogy valaki katedrára való, vagyis, hogy mennyire áll készen az egyetemi oktatásra, tudását pedig szóban és írásban magas színvonalon, továbbá idegen nyelven is át tudja-e adni a hallgatóknak. A cím megszerzését követően a Dr. után használható a habil. rövidítés is.

Magyarországon az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a jogászok és a gyógyszerészek kapnak diplomájukkal együtt automatikusan doktori címet: az egyetemet végzett gyógyszerészek 2008 decembere óta használhatják a „dr. pharm” titulust, korábban oklevelükben a „master of pharmacy” kifejezés szerepelt. Talán mondani sem kell, hogy a foglalkozásdoktori cím nem számít tudományos fokozatnak, hiszen kutatómunka sem kapcsolódik hozzá. Mást takar az egyetemi doktori cím, amit nevéhez hűen egyetem adhatott, és ezt már tudományos kutatómunkához kötötték. Az egyetemek az ötvenes években kapták meg (pontosabban kapták vissza) a doktori cím adományozásának lehetőségét, 1984 és 1993 között az egyetemi doktorihoz a dr. univ. (doctor universitatis) cím tartozott. Ezt, a köznyelvben csak kisdoktoriként szereplő címet az akadémia nem ismerte el tudományos fokozatnak. A kisdoktorit a kilencvenes évek közepéig követhette a kandidátusi cím (C.Sc. = Candidatus Scientiarum), amit már a Tudományos Minősítő Bizottság adott. Ezt pedig a tudományok doktora (D.Sc. = Doctor Scientiarum) cím követte, amit a köznyelv nagydoktoriként ismert. A D.Sc. fokozatot sokszor több évtized alatt kapja meg egy kutató, a rangos címmel az akadémia egy adott szakterületen tett nagy jártasságot ismer el.

Ami pedig az írásmódot illeti, a Dr. és dr. cím között jelentésbeli különbség nincs, mindig a mondatbeli helyzete határozza meg, miképpen írjuk. Címzésben, feliratban, mondatkezdő helyzetben ugyanis Dr., egyéb esetekben dr. kis d-vel, viszont a rövidítés miatt mindig pontot kell tenni. A magyarországi PhD fokozatokat elismerik az Európai Unió tagállamaiban, de nálunk a máshol szerzett PhD fokozatokat honosíttatni kell, ha az illető részt akar venni Magyarországon valamilyen tudományos munkában.