Hazai, citrus és egzotikus, avagy gyümölcsök a mindennapokban

Kuriózumnak beillő hatásai miatt egyre több különleges nevű, a világ távoli sarkain honos gyümölcs jelenik meg a különböző cikkekben, reklámokban és az üzletek polcain. Krémekben, italokban, szárítva vagy fagyasztva juthatunk egzotikus termésekhez, de a változatos kínálat ellenére egy valami általában közös: importtermékekről van szó, ami az árszabáson is meglátszik. Ismerősen cseng a jojoba, chia mag, a gránátalma és társaik?

A jótékony hatásokat felsoroló listák valóban hosszúak és igazak. Az egzotikum azonban gyakran abban áll, hogy a szóban forgó gyümölcs messziről érkezik Magyarországra, amiért cserébe borsos árat lehet elkérni. A származási országokban éppen fordított eset áll elő: a nálunk mindennaposnak számító gyümölcsök – például az alma, az eper vagy a barack – ritkaságszámba mennek, drágák és főként kész vagy félkész formában lehet hozzájuk jutni. Aki hazai alternatívát keres rádöbben, hogy a hagyományos magyar gyümölcsfajták is tudják azt, amit egzotikus társaik, melyek egy része megterem a hazai éghajlaton: ugyanis létezik magyar citrom, narancs, banán vagy füge.

Aki tehát a nyár beköszöntével nagyobb arányban fogyasztana idénygyümölcsöt, a nemzetközi és hazai palettáról kedvére válogathat. A formába kerüléshez mégsem mindegy, mely gyümölcsöket visszük be nagyobb mennyiségben és melyektől óvakodunk. Az általános egészséges étrend napi szinten javasolja a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, lehetőleg nyers vagy 100%-os dzsúz formában, ugyanakkor a gyümölcsök fruktóztartalma miatt egy-egy adag nagy kalóriabevitelt jelenthet, ráadásul a felszívódási idő sem mindegy. Az egzotikus gyümölcsök közül a papaya tartalmazza az egyik legkevesebb kalóriát: 40-45-öt 100 grammban. Meglepő módon az ananász sem marad le sokkal 50kcal/100 grammal. De utóbbi esetben nem a közkedvelt, cukros lében tartósított konzervről, hanem a feldolgozatlan formában vásárolt gyümölcsről van szó. A hazaiak közül a legkalóriaszegényebbek az alma, a bogyós gyümölcsök és a sárgabarack. Ha fogyás a cél, arra is van lista, mely gyümölcsöket érdemes elkerülni: magas kálium, egyéb rost és ásványianyag tartalma kimondottan egészségessé teszi a banánt, azonban 100 grammban akár 90 kalória is lehet. Ennél többszörös kalóriabevitellel kell számolni az avokádó és a kókusz esetében, egy fogyókúra alkalmával ezek tehát mindenképp kerülendők. Az avokádó ráadásul hamar újra éhségérzetet okoz annak ellenére, hogy a különböző krémekben és szószokban közkedvelt.

A gyümölcsök fogyasztása bár bevett gyakorlat (kellene legyen), a sokfajta bennük rejlő kémiai anyag könnyen okozhat intoleranciát vagy heves allergiás reakciót, mely bármely életszakaszban kialakulhat vagy keresztallergiaként jelentkezhet. Az OAS-ként is ismert allergiás reakció legfőbb tünetei a fogyasztás után a szájban, az arcon, ajkakon, nyelven és a torokban jelentkező viszketés és duzzanat és/vagy a bőr felületén megjelenő ún. csalánkiütés: váratlanul megjelenő piros, dudoros foltok, melyek fájnak, viszketnek. Bár az OAS enyhe ételallergia és csak ritkán vezet anafilaxiához vagy súlyos torokduzzanathoz, nem árt résen lenni. A leggyakoribb allergén gyümölcsök a dió- és mogyorófélék (nem véletlen, hogy számos termék csomagolásán feltüntetik, ha a gyártás során felhasználták vagy a produktum bármilyen formában érintkezésbe léphetett velük), az őszibarack és a banán. És bár a paradicsom zöldség vagy gyümölcs mivolta folyamatos vita tárgya – röviden tisztázva a kérdést: botanikailag gyümölcs, felhasználás szempontjából zöldség – ez a közkedvelt finomság is számos esetben fokozott testi válaszreakciókért tehető felelőssé.