HÖOK szakpolitikai ajánlások és jógyakorlatok

A hallgatói képviselők munkájuk során számos területen találkoznak a minőségbiztosítással: akár a szakok felülvizsgálatakor, akár az újak indításakor felmerülő akkreditáció miatt. Ezért a HÖOK fontosnak tartotta egy, kifejezetten erre a területre szakosodott csoport felállítását. Az ellátandó feladataikat egy dokumentációban foglalták össze, melyből az alábbiakban szemezgettünk.

„Többet ér a kredited”

A Bologna-rendszer alapját a kreditek képzik. Egy kredit 30 munkaórának felel meg, amelybe nem csak a kontaktórák, de a hallgató egész féléves munkája beleszámít. A rendszer felülvizsgálatát 2015-ben kezdeményezték, amelyet a 2017-es tanterv-átdolgozás követett. Ez viszonylag sikeresnek mondható. Viszont továbbra is több szakon hiányosság, hogy egyes tanegységekhez, többek között a szakmai gyakorlatokhoz, nem tartozik kreditérték. A HÖOK célul tűzte ki, hogy ezen mindenképpen változtatni kell még a jövőben.

Akkreditáció a COVID-19 idején

A világjárvány előre mozdította és meggyorsította az amúgy hosszú évek óta jellemző digitális átállást. Nem kivétel ez alól a felsőoktatási minőségbiztosítás sem. Ugyan a kisebb létszámú megbeszélések megtarthatók továbbra is kapcsolatot biztosító platformokon (Teams, Zoom, Skype), a hallgatói fórumokra a nagy létszám miatt ez már nem megoldás. A felsőoktatási intézmények megfelelő működéséhez viszont elengedhetetlen a diákság visszajelzése is. A HÖOK javaslata szerint egy jól megfogalmazott kérdőívet kell egy professzionális, harmadik fél által hozzá nem férhető felületen közzétenni a hallgatók számára. A szakpolitikai ajánlásban olvasható, hogy hasonlóan kritikus időkben a kérdőív helyettesítené a fórumokat. A diákoknak itt lenne lehetősége véleményt nyilvánítani az oktatás színvonaláról és az intézményi dolgozók munkájáról. A kérdőív elérhetőség időtartamát egy, maximum két szorgalmi hétre kellene korlátozni. Hasonló lenne az OHV-hoz. Viszont többek között kitér az intézményi kapcsolattartásra, hallgatói adminisztrációra, egyéb hallgatók számára elérhető lehetőségekre (nyelvtanulási lehetőségek az egyetemen, szakkollégiumok). A szakpolitikai ajánlás a kérdőív tartalma mellett a kérdőív lebonyolítására is tesz javaslatot. Annak érdekében, hogy a hallgatóságot minél szélesebb körben érje el a kérdőív létezésének híre, kitöltésre vonatkozó felhívást az elektronikus tanulmányi rendszeren, az oktatási intézmény hivatalos honlapjain, illetve a közösségi médiában is közzé lehet tenni.

Hallgatói mobilitás

Ma már minden az átjárhatóságról, a mobilitásról szól. Nem csoda, hogy a felsőoktatási intézményeknél is felmerült ez a témakör. Eddig is lehetőség volt egy-egy félévet külföldi egyetemeken eltölteni, ahogy Magyarországra is érkeztek más országok hallgatói. Azonban most már a cél egy „Európai Egyetem” létrejötte. Tehát, hogy a hallgatók már nem csak egy szemesztert tölthetnek külföldön, de akár több tagországban folytatott tanulmányokkal is lehetőségük lenne megszerezni a diplomát. A kezdeményezéshez csatlakozott 6 magyar egyetem is. Ezek az intézmények, amellett, hogy vállalták a mobilitás segítését, a minőségbiztosítás fejlesztésére is fókuszálnak. A hallgatói mobilitást segíti az oktatók és adminisztrátorok rugalmassága, mobilitása is. Ahhoz, hogy az erre való fogékonyság javuljon, a HÖOK által megfogalmazott dokumentum a felsőoktatási dolgozók külföldi tapasztalatszerzését is szorgalmazza.

Felsőoktatási minőségbiztosítás fejlesztése

Ahhoz, hogy a fenti elképzelések megvalósuljanak, és hogy minőségin valósuljanak meg, a minőségbiztosítás intézménye is fejlesztésre szorul. Az összefoglaló kitér arra is, hogy milyen lépéseket tettek már, illetve mik vannak még tervben, hogy a kitűzött célokat elérjék. Az első lépés volt a szlovák és belga hallgatókkal közös továbbképzésen való részvétel. Ugyanis a hazai gyakorlat mellett a HÖOK fontosnak tartja bevonni a nemzetközi jó gyakorlatokat és szakértőket is. Az online működésre való átállás megkönnyíti a külföldi szakértők bevonását.

A minőségbiztosítási képzésen résztvevő hallgatók felkészítést kaptak arra, hogy egy itthoni szakértői bázist tudjanak kialakítani. Ahhoz, hogy a soron következő elnökségek alatt is közel azonos minőségben tudjon működni a szervezet, elengedhetetlen, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság koordinálásával egy biztos tudásbázist hozzanak létre. Miután a képzési anyagok elkészültek, megkezdődhetnek a hallgatói tréningek.