Top egyetemek, 2. rész – Európa és a Cambridge-i Egyetem

A QS 2024-re kiadott rangsorában rögtön a második és harmadik helyen két világhírű brit egyetem végzett: a University of Cambridge és a University of Oxford. A lista első 10 helyébe még két londoni intézmény, az Imperial College London és az UCL ért fel. A brit elemzőcég 1990-es megalakulása, és 2004-es első rangsorának közzététele óta rendszeresen érnek el jó helyezést egyesült-királyságbeli egyetemek, azonban az elfogultság vádja nem érheti a listakészítőket. Az országban ugyanis több, évszázados múltra visszatekintő intézmény is található, melyek létrehozása egybeesik az első nagy európai egyetemalapítási hullámmal a XII-XIII. században.

A 2024-re készült lista második helyén szereplő Cambridge-i Egyetem illeszkedik ebbe a sémába: a világ egyik legrégebbi felsőoktatási intézménye, melyet 1209-ben alapítottak a korabeli Anglia egy nagy akadémiai és vallási megbecsülésének örvendő városában. A közeli Ely-ben található szerzetesi közösség addig is a szellemi élet vezetője volt a régióban, és miután egy vita következtében oxfordi akadémikusok egy csoportja kilépett az ottani intézményből, Cambridge-ben alapítottak új egyetemet.

Az intézmény az ún. college-rendszer szerint működik: a feladatok megoszlanak az egyetem központi adminisztrációja és az egymástól független college-ok között. Ezek a független, önálló vezetéssel rendelkező college-ok felelősek az adott intézményi egységben a tanterv kidolgozásáért, az előadások megszervezéséért, a szemináriumokért és a kutatásért. A college-ok saját épületekkel, tulajdonnal és bevételekkel rendelkeznek, ami nagyfokú szabadságot biztosít, mely felett a központi vezetés felügyel. A Cambridge-i Egyetemen 31 college működik. Érdekesség, hogy ezek közül kettő a Murray Edwards és a Newnham a mai napig csak nőket fogad. Néhány további egység saját belépési követelményeket szab meg, de a legtöbb college már koedukáltan működik. Az egyetem ezen felül több mint 150 tanszéket, kart, kisebb iskolákat és egyéb intézményeket tart fenn a központi könyvtárral együtt.

Az egyetemnek bő 21 ezer hallgatója van, akiknek harmada az Egyesült Királyságon kívülről érkezik. A belépési feltételek a nemzetközi jelentkezők esetén kiegészülnek az angoltudás igazolásával, valamint az adminisztráció személyre szabott tervet készít a hallgatóknak, hogy az eredményeik alapján hova, milyen képzésre lehet a legnagyobb esélyük. A szigorú kiválasztási folyamat Nagy-Britannián belül is vezetett már nézeteltérésekhez. Az angol diákok jelentkezésénél ugyanis a Cambridge-i Egyetem alkalmazza azon saját listáját, ahol az ország iskoláit rangsorba állítják, és az érettségi (GCSE vizsga) eredményeit ez alapján súlyozzák. Ez a felvételi folyamat elsősorban az állami iskolákból érkező diákok belépési esélyei miatt okozott gondot. Hasonló procedúrát alkalmaznak Oxfordban és Durhamban is.

Hosszú történelme során a Cambridge-i Egyetem számos fontos személyiséget nevelt ki. A teljesség igénye nélkül egész vagy részképzésben itt tanult Stephen Hawking, Isaac Newton, Charles Darwin vagy az idei nagysikerű mozifilmből jobban is megismert Robert Oppenheimer. Összesen 20 Nobel-díj köthető az intézményben végzettekhez. Az egyetem ALUMNI-hálózata pedig 400-nál is több független csoportot tart fenn világszerte, melyeknek tagjai rendszeresen támogatják anyagilag az intézményt.

Röviden visszatérve a QS rangsorára és annak európai vonatkozására azt találni, hogy az említtet 4 brit egyetemen kívül további 11 szerepel a 100-as listában. Zürich, Lausanne, Párizs, München, Delft, Amszterdam Manchester-rel és Edinburgh-val együtt várja azokat, akik a kontinens legjobb felsőoktatási intézményekben szeretnének tanulni.