Top egyetemek, 3. rész – Ázsia és a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS)

Az ázsiai egyetemek fejlődésének első hulláma a II. világháború után indult meg, majd a 2000-es években jelentősen felgyorsult. A felívelés jelentős mértékben igaz Kínára, mely az utóbbi évtizedekben, majd években egyre több területen tör világelső vagy élvonalbeli rangra. Peking és Sanghaj egyetemei a legfelkapottabbak, de nem maradnak el olyan tartományi központok sem, mint Wuhan, Shechen vagy Harbin. A World Economic Forum egy szeptemberi cikkének megállapítása szerint nem az a kérdés, hogy a kínai egyetemek a listák élére törnek-e, hanem az, hogy mikor. A rangsorokban pedig az elsősorban technológiai fejlettségre építő Japán, Dél-Korea, Hong Kong, Tajvan és Szingapúr egyetemei is egyre jobb eredményekkel szerepelnek. 

A QS listáján a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) az előkelő 8. helyet érte el. Az intézmény alapítása a brit gyarmati időkbe nyúlik vissza: a jogelőd orvosi iskolát 1905-ben alapították és a történelmi eseményekkel párhuzamosan a folyamatosan bővülő intézmény többször változtatott nevet. Jelenlegi formáját 1980-ban nyerte el, amikor a britek által alapított Szingapúri Egyetemet és a helyi kínai lakosságot kiszolgáló 1955 óta létező Nanyang Egyetemet összevonták. Ekkor véglegesedett a kék-narancs oroszlános címer is mint intézményi jelkép.

A NUS-on 17 különböző karon szerveződik az oktatás. A multidiszciplináris és integrált megközelítés keretében az egyetemi közeg jó és széles kapcsolatot tart fenn a kormányzati szervekkel és gazdasági szereplőkkel, ami hozzájárul, hogy a hallgatók releváns tapasztalathoz és naprakész tudáshoz jussanak az elméleti ismereteken túl.

Az elérhető kurzusok azon kívül, hogy kiváló oktatási és kutatási színvonalat képviselnek, Szingapúr vezető és emblematikus egyetemeként az ázsiai kérdésekre és perspektívákra egyaránt fókuszálnak. Példa erre a tipikusan Ázsiában előforduló megbetegedések iránti kutatás vagy egy nemrégi projekt, mely központjába a Szingapúr Okos Nemzete elnevezésű kezdeményezés optimalizálását és kiberbiztonsági támogatását állította.

Az egyetemre bő 30 ezer hallgató jár, akiknek egyharmada nemzetközi hátterű. A gyarmati múlt, valamint a világgazdaságban betöltött technológiai, pénzügyi és logisztikai szerep miatt a szingapúri egyetemeken, így a NUS-on is alapvető a magas szintű angol nyelvtudás. Egy ilyen népszerű és magas színvonalú intézményben a felvételi folyamatnak is megvannak a maguk előírásai, melyekkel pluszpontokat lehet gyűjteni. Ezek közé tartozik a jó minősítésű alapdiploma lehetőleg üzleti, IT, gazdasági, mérnöki, matematikai, statisztikai vagy alkalmazott tudományi területről. Előnyt jelent továbbá a jó ajánlás vagy minimum 2 éves munkatapasztalat, matematikai alapozó előtanulmányok és a meghatározott eredmény elérése a GRE vagy GMAT teszten. Utóbbiak akadémiai kompetenciákat mérő nemzetközi vizsgák angol nyelven.

A QS 2024-re szóló listáján az első 100 felsőoktatási intézmény közé Ázsiából még 14 egyetem került be a NUS-on kívül. Ezek közül a BME kétoldali megállapodásainak köszönhetően a Szingapúri Nemzeti Egyetemen túl a dél-koreai KAIST (Korea Advanced Institute of Science and Technology – 56. hely) és a CityU (City University of Hong Kong – 70. hely) érhető el tanulmányi mobilitás szempontjából. Az NKI honlapjának vonatkozó aloldalán minden információ megtalálható az Európán kívüli részképzésekről, a szükséges dokumentumokról és feltételekről. Az intézményenkénti néhány férőhelyhez a legújabb szabályozás szerint 700€ támogatás jár, valamint az elnyert mobilitáshoz távolságtól függően automatikusan hozzátartozik az utazási támogatás, amely könnyebbséget jelent az európai Erasmus-hoz képest.