Nem csak a 29,08 éveseké a világ!

Magazin 2023.11.20. Dobó István, László-Kun Zsófia
“Hát nem a gyerek a legnagyobb boldogság?” hangzik szinte minden idősebb szájából a gondterhelt szülőnek címezve, amint egy utassal megpakolt babakocsi közeledik felé. Lássuk be, egy gyerek öröm, de egyben egy megoldandó feladat, legyen szó egészségügyi, anyagi vagy mentális megoldásokról. Sorozatunkban a fiatalon történő családalapítás szegmenseit vesszük górcső alá, hogy mielőtt valaki meghozná a nagy döntést, tisztábban láthassa az esetleges buktatókat. Kezdjük rögtön az egészséggel!

 

Az általános és középiskolai személyes élményeket és némileg kínos felvilágosításokat felelevenítve mind tudjuk, hogy kellő ismeret hiányában, de túl nagy kíváncsiság birtokában már egészen fiatalon szülővé válhat valaki. Tegyük félre a kegyetlenül extrém 5 éves Lina esetét, maradjunk csupán a realitás talaján, 13 évesen már nem annyira ritka egy megesett lányanya, hiszen ebben a korban már jelentkezik az első menstruáció, a lány fogamzóképes nővé cseperedik biológiailag. 

Két évvel ezelőtt hazánkban az első gyermek megszületésekor az édesanyák átlagosan 29,08 évesek voltak, ami a 40 évvel korábbi statisztikához képest több mint 6 évvel idősebb korosztályt jelent, azok számára, akik babázásra adták a fejüket. Megnyugodhatunk, ez még az ideális tartományon belül esik, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az elöregedő társadalom nem csupán egy utódot kíván, hanem az összes megszületését javasolja 32 éves korig, így nem mindegy, hogy mikor alapítjuk meg a családot az első lurkóval.

Felettébb idilli a filmekben, könyvekben látható kép, a megvalósult álomról, hogy az ember legtöbbször egyetem után munkába áll, megteremti az otthonát, megtalálja élete párját, akivel összeköti az életét és máris kopogtat a gólya. A valóság sokszor valamilyen téren hibádzik, legyen szó a másik felünk hiányáról, az elszállt ingatlanárakról vagy éppen az utódláshoz szükséges egészség valamilyen defektjéről, akár mentális, akár biológiai értelemben. Statisztikák szerint a próbálkozó nők 80-85 százaléka egy éven belül lesz várandós, 90-95 százaléka két éven belül, a fennmaradó pároknak pedig meddőségi problémái vannak. A sikeres gyermekáldás éppannyira múlhat a férfin és a nőn is, mindkét fél normális működése eredményezheti a baba fogantatását. A szexuális védekezés elmaradása közel nem biztosíték a sikerre, sőt mi több, néha maga a fogamzásgátló tabletta elhagyása jelezheti elsőként egy rendellenesség jelenlétét a szervezetben. Érdemes tudni róla, hogy ha  az ember akár szeretne gyereket, akár nem, a legnépszerűbb eszköz, a pirula szedése szélsőséges esetben halálhoz is vezethet, vagy elkendőzhet cukorproblémákat vagy petefészek cisztákat is. Mielőtt bárki a védekezés ezen formája mellett dönt javasolt a véralvadási képességeit kivizsgáltatni, még ha az orvos nem is jelzi ezt külön, mert trombózis veszélye forog kockán. A személy életén túl, a magzat esélyeit jelentősen befolyásolhatja egy feltárt rendellenesség, ami vérhígító szúrásával kiválóan kezelhető.  Ha az utolsó tabletta beszedését követően fél évvel sem állt helyre a menstruációs ciklus érdemes lehet felkeresni szakképzett nőgyógyászt és endokrinológust is, PCOS és inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség gyanúját kutatva. Jó hír, hogy az előbbi problémák számos fellelhető példával az élen életmódváltással kezelhető nehézségek, csak szánjon rá az ember elegendő időt a családtervezés során.  

A termékeny korú nők 5-15%-a endometriózissal küzd, ami a terméketlenség 20-30 %-ért felelős. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a férfi oldalt sem, számos módon kialakulhat a nem elegendő számú vagy nem termékeny hímivarsejtek halmaza, ami mindaddig áldásnak is tűnhet, míg az ember komolyabban nem veszi a jövőt és szeretne édesapává válni. 

Ismert a mondás, “az ember két dologért képes bármit megtenni, azért hogy ne legyen vagy azért, hogy legyen gyereke”. Bármelyik csoportba is tartozol kedves Olvasó, szánj időt az egészségedre! Az önmagunkról szerzett tudás, még ha egészségügyi is, mindig érték, amit meg lehet tanulni jól kezelni. A jövő kifürkészhetetlen ugyan, de karbantartott szervezet esetén a család ténylegesen tervezés és döntés kérdése, legyen róla szó fiatalon vagy idősebben. 

 

Lombikbébi

Amennyiben bebizonyosodik, hogy egy pár gyermekvállalásának mesterséges beavatkozásra van szüksége, Magyarországon ma a nő 45 éves koráig lehetséges (szomszédos országokban ez lehet több is). Társadalombiztosítás által az első 5 beültetést finanszírozza az állam, ha ebből van sikeres, akkor további 4-re lehet jogosult az igénylő. Hazánkban jelenleg magánúton finanszírozható program nincs, nem véletlen, hogy Szlovákiában és Csehországban az ilyen jellegű paciensek 10-15%-a magyar volt már két éve nyáron is. Egy lombik kezelés sikeressége nagymértékben egyén függő, de általánosan a beültetések harmada terhességgel zárul. Az életkor azonban meghatározó lehet, 35 éves kor alatt a beavatkozások 40-50 %-a is pozitív kimenetelű lehet, míg ez 42 éves kor felett már csak 5%. Lombik programba fogni megterhelő, mind egészségügyileg, mind mentálisan, de megéri az eredményért. A kérdés már csak az, hogy mikor dönt az ember és kezd el próbálkozni, ha úgy érzi, itt az idő.