Top egyetemek, 4. rész – Ausztrália és a Melbourne-i Egyetem

A Quancquarelli Symonds metodikája az Óceánia régióba sorolja Ausztráliát, Új-Zélandot, Pápua Új-Guineát és a csendes-óceáni szigetvilágot, de tulajdonképpen csak két állam egyetemeit említi a lista: Ausztrália és Új-Zéland intézményei kerültek fel a legjobbak közé. A régió két meghatározó országa a felsőoktatás terén nem is nagyon akadhat kihívóra Polinézia, Mikronézia és Melanézia kisebb-nagyobb szigetállamai között. A helyezést elérő intézmények számában Ausztrália messze vezet. Majdnem az összes nagyváros képviselteti magát egyetemeivel: Melbourne mellett Sydney, Perth, Adelaide, Brisbane és Canberra vannak a legjobbak között. Új-Zélandról egyedül az aucklandi egyetem fért fel a 100-as listára a 68. hellyel.

A University of Melbourne a 14. helyen végzett a QS világrangsorában. Az egyetem Ausztrália második legrégebbi egyeteme, melyet 1853-ban alapítottak. Ebben a tekintetben csak az 1850-ben létrehozott Sydney Egyetem előzi meg. Minden kicsiben kezdődött: az oktatás 1855-ös megkezdésekor mindössze négy professzor oktatott, akiknek 16 hallgatójuk volt, a kampusz pedig az akkori város szélén helyezkedett el. Össze sem hasonlítható a múlt a mai helyzettel: a több mint 48 ezer fős hallgatóság mellett bő 3500 dolgozó egészíti ki az egyetem személyzetét. A diákok majdnem fele nemzetközi. Az eltelt 170 évben pedig Melbourne körbenőtte az egyetem eredeti Parkville városrészben található területét, ezért az épületek napjainkban a dinamikus metropolisz központjában találhatók. Emellett belvárosi hely hiányában további területeket vásároltak meg később a külső kerületekben.

A várost magát Ausztrália kulturális fővárosaként szokás említeni, mely hétszer nyerte el az Economist A világ legélhetőbb városa díját. A központ kialakítása a gyalogos zónákkal, vendéglátó egységekkel és építészeti megoldásokkal önmagában is példaértékű. E központ a Parkville-i egyetemterület szomszédságában található, ahova a hallgatók szívesen járnak kikapcsolódni. Az élhető város belföldi és nemzetközi hírnevéhez a Melbourne-i Egyetem is igyekszik adaptálódni. Az intézmény 10 szálláshelyet biztosít a hallgatóknak, akik többsége valóban férőhelyben részesül. Így a hallgatók kiadásai legalább a lakhatás terén csökkennek, illetve gyorsan kialakulnak és fejlődnek a szociális kapcsolatok.

Az oktatás-kutatás 9 tanszéken folyik. A Melbourne-i Egyetem azonban Ausztrálián belül egyedülálló az oktatásszervezés terén. Az Amerikában vagy Európában elterjedt nézetet, miszerint először egy alapozó, a tudást szélesítő diplomát kéne megszerezni (alapdiploma), majd ezután specializálódni egy mesterképzés keretében, az ún. Melbourne-modell bevezetésével honosították meg az országban. A reformra 2008-ban került sor és az akkori alkancellár, Glyn Davis nevéhez köthető. Tulajdonképpen a Bologna-modellre épülő új rendszer az egykori 96 alapképzés helyett 6 általános diplomát kínál: ezen területeket művészet, tudomány, környezet, (bio)orvostudomány, zene és kereskedelem nevekkel látták el. A hároméves tudásbővítés után, ami alatt változatos szakterületekről hallgatnak előadásokat a diákok, lehet belekezdeni a szakirányú, tudást mélyítő tanulmányokba. 7 évvel a változás bevezetése után a The Sydney Morning Herald közölt cikket már az új rendszerben diplomázott hallgatókkal készített interjúk alapján. A vélemények megoszlanak a reform sikeréről. Ez azonban nem vesz el abból az eredményből, hogy itt végzett az ország történelmének négy miniszterelnöke, valamint öt főkormányzó is. A brit nemzetközösség tagjaként a főkormányzó a mindenkori uralkodót képviseli az országban, ami magas rangot jelent. Összesen 8 Nobel-díjas köthető valamilyen formában az intézményhez, ami e téren listavezetővé tette a Melbourne-i Egyetemet Ausztráliában.

A Melbourne-i Egyetem számos akadémiai szervezetnek a tagja. Ausztrálián belüli megbecsülését és fontosságát mutatja, hogy része az ún. „sandstone universities” körnek. Az informális csoport az ország 6 legrégebbi egyetemét tömöríti. Ezen intézmények épületei többségükben homokkőből épültek, innen ered az elnevezés.