Fejfájások fenegyereke: a migrén

Technika 2023.12.07. Sándor Lili
A fejfájás egy teljesen hétköznapi jelenség, ami annyira kellemetlen, hogy számos gyógyszert lehet rá kapni a patikákban és a drogériákban. De mi van akkor, ha ezek már nem hatnak? Egyáltalán sima fejfájásról van szó vagy migrénről? Honnan ismerhető fel a migrén és miket lehet tenni ellene? 

 

A migrén a fejfájások egyik alfaja. A migrén kifejezésről sokaknak az erős, hosszan tartó fejfájás ugrik be először. Kiegészíteném annyival, hogy gyakran lüktető jellegű, rohamokban jelentkező és bizonyos területekre korlátozódik: féloldali, halánték, homlok és szem környéke. Jellegzetesen ez a típusú fejfájás pihenéskor, sötét környezetben csillapodik. 

Ez a neurológiai betegség két nagyobb csoportra bontható fel: aurás és aura nélküli. Az aurás migrént gyakran kísérik bizonyos működésbeli zavarok, például látászavarok, bőrérzékelés zavarai, beszéd- és mozgászavarok. Az aura nélküli migrén, más néven a közönséges migrén esetén a roham hirtelen és intenzíven jelentkezik. Ebben az esetben is tapasztalhatók előjelek: nyugtalanság, izgatottság, hangulatingadozás; pontos felismerésük tapasztalatot igényelnek. 

A migrén egy olyan társ, melytől szinte lehetetlen megválni: kortól és nemtől függetlenül jelentkezhet. A teljes népesség nagyjából 10%-ban, túlnyomóan a nőknél jellemzőbb az előfordulása. 

A betegség pontos oka nem ismert. Az ipari országokban az utóbbi évtizedekben az előfordulása duplájára-triplájára nőtt, ami alapján feltételezhető, hogy a környezeti tényezők és az életmód is befolyásolja a kialakulását. Gyakran bizonyos anyagok és helyzetek migrénes rohamokat válthatnak ki. Ide sorolhatóak a hormonális változások, a stressz (a munkahelyi intrikák, a zárthelyi dolgozatok és a vizsgaidőszak kiváltképp kiemeltek ebben a kategóriában), az alvás és az élelmiszerek.

A migrénes roham megszüntetésére már számos, szakorvos által felírt, borsos árú gyógyszer áll rendelkezésre. Az antimigrén gyógyszereket tabletta, orrspray és injekció formában forgalmazzák. Ezek hiányában a hagyományos fejfájáscsillapító gyógyszerekhez lehet fordulni. A roham helyzetétől függően csendes, nyugodt, sötét szobában érdemes pihenni, esetleg aludni. Bevethetőek hagyományos praktikák: hidegvizes borogatás, halánték masszírozása, illatterápia (eukaliptusz, levendula vagy rozmaring párologtatása). Amennyiben van hozzá lélekjelenlétünk, a meditáció és bizonyos légzésgyakorlatok is segíthetnek a roham kezelésén. 

Kutatások szerint a migrén megelőzésében az akupunktúrát is érdemes bevetni. A Daith, vagyis a migrénpiercing a fülben található olyan akupunktúrás pontba kerül, amely ingerlése fájdalomcsillapító és relaxáló hatással lehet az emberi testre. Divatpiercingként került a köztudatba a ’90-es években, hatását ezt követően fedezték fel: a viselők közt jelentős mértékben csökkentek a fejfájásos panaszok. 

Az akupunktúra gyökerei az ősi keleti kultúrában eredeztethetőek: a kínaiak felismerték, hogy a test bizonyos pontjainak ingerlése pozitív hatással lehet az emberi szervezetre. A migrén piercing is ez alapján működik, egészen pontosan a szúrás helyén levő piercing állandó inger alatt tartja a bolygóideget.

Egy 2017-es kutatásban migrénnel küzdő egyéneket vizsgáltak, akik daith piercinget kaptak. Megdöbbentő eredményre jutottak: a résztvevők 75%-a állította, hogy az ékszer behelyezését követően a fejfájásuk jelentős mértékben enyhült vagy elmúlt. A piercinget használók 80%-a elégedett és csupán 11%-uk számolt be arról, hogy nem észlelt jelentős változást. 

Miért nem lehet hatásos a migrén piercing, amennyiben nem abba a pont 11%-ba esünk? Egy rosszul beszúrt ékszer nem tudja elérni a várt hatást, mert nem a megfelelő pontba került. Ez a helyzet akkor merülhet fel, amennyiben nem szakember végezte a beavatkozást. Illetve előfordulhat az is, hogy gyakran szükség lehet a migrén piercing párjára, a Shenmen piercingre is, mely fájdalomcsillapító tulajdonsága mellett oldja a szorongást és a depressziót is.  

 

Források: