Jobb előbb, mint soha

Bár az elmúlt évtizedekben az emberi élet kitettsége drasztikusan csökkent a természet változékonyságával szemben, a fenntartható egészség a ma emberének jelentős kihívást jelent. A társadalmunkat jellemző általános jólétet a tudományok terén és az orvoslásban elért rohamszerű fejlődésünk és a kultúránk alakításával olyan felállást alakítottunk ki, amelynek következtében az egészségügyi állapotunkat, így az életkilátásunkat leginkább veszélyeztető ellenlábasává magunk kerültünk. 

A fiatal felnőtt korban újabb hullámban érzékelt társadalmi elvárások és szerencsés esetben múlhatatlannak érzett egészség és lendület könnyen a testünk kizsákmányolásához vezethet, ezzel betegségek felbukkanását téve beláthatóvá. Kialakulásukban nagy szerepe van az életmódnak, bevett szokásoknak, káros szenvedélyeknek, ezért nagyon fontos a prevenció, ami nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi kérdés is. A megelőzés lényegesen olcsóbb, mint a gyógyítás, alkalmazásával nem csak egészségesek maradunk, de hatalmas anyagi kiadásoktól is mentesülünk. Efelett az egészséges életévek számát csaknem kizárólag a hatékony primer prevenció képes megnövelni, egyes betegségek gyakoriságát pedig csökkenteni. 

A Nagy Fehér Varázsló, a német teológus, orvos, tanár Albert Schweitzer szavai szerint „a jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz” – ennek okán az egészségünkkel még meglétekor érdemes – nem mellesleg – hatékony foglalkozni.

A fiataloknak húszas éveire a szakirodalom és a gyakorlat sem javasol rendszeres orvosi szűrővizsgálatot. Természetesen az egyéni kockázati tényezők, a családi halmozódás, a fokozott környezeti vagy munkahelyi káros hatásokon alapuló emelkedett kockázat eseteiben személyre szabott, szakmai ajánlás a mérvadó. Ezekben az években érdemes a családban jellemző betegséghajlamok feltérképezése, hogy az orvosok tágabb kontextusban állapíthassák meg a páciens egészségügyi rizikófaktorait, szükség esetén további kórállapotok szűréseit is javasolhassák. Általánosan szorgalmazott vizsgálatok közé tartozik éves szintű látásvizsgálat, kétévente pedig sztomato-onkológiai szűrővizsgálat a száj egészségének ellenőrzésére. A háziorvosunkat ugyan időnként okvetlenül látogatnunk kell rendelőjében vérnyomásunk, testtömegindexünk, bőrünk vizsgálata és az általános szemmel tartás végett, azonban a legtöbbet a mindennapokban tudjuk tenni.

Az egészségesnél nagyobb testsúly már a 15–24 évesek között is nagyon gyakori, minden harmadik férfi és minden ötödik nő túlsúlyos vagy elhízott. Ebben a korcsoportban a többletsúllyal élők aránya ugyan még az uniós átlag alatt van, de a magyar 25–34 évesek az azonos korúakat tekintve már a hat „legsúlyosabb” ország közé sorolódnak. Következésképpen valami rossz útra tér ezen évek alatt. Az elhízottak között pedig minden korcsoportban nagyobb arányban vannak a krónikus betegek, és azok, akiknek több tartós egészségproblémája is van. A WHO globális étrend, testmozgás és egészségügy stratégiája megállapítja, hogy szilárd bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy megfelelő fizikai aktivitás esetén csökken a halálozás, a szívkoszorúér-betegség, a magas vérnyomás, a sztrók, a 2. típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma, a vastagbél- és emlőrák, valamint a depresszió bekövetkeztének valószínűsége is. Ajánlásuk szerint a felnőtteknek hetente legalább 150 percnyi közepes intenzitású, vagy legalább 75 perc erőteljes intenzitású aerob fizikai tevékenységet kell végezni, illetve a mérsékelt és az erőteljes intenzitású tevékenységeknek az előbbiekkel ekvivalens kombinációját.

A KSH 2019-es adatai szerint hazánkban a magas vérnyomást követően a gerincbántalmak sújtják a legtöbb embert, gyakran okoznak munkaképtelenséget, és sokszor vezetnek mozgáskorlátozottsághoz, és már a fiatalabb korcsoportokban (19-34 évesek) is 5–10%-os gyakorisággal fordulnak elő. Ezek az adatok jogosan intenek minden döntött fejjel, ferde nyakkal és háttal előszeretettel nyomkodót és görnyedőt fokozottabb figyelemre.

Oltásokról

A 12. életévüket betöltött, 7. osztályos lányok és fiúk a Nemzeti Immunizációs Program keretén belül, térítésmentesen juthatnak hozzá a HPV elleni védőoltáshoz, amely nem kötelező, hanem szabadon választható, és a beadásához a szülő írásbeli nyilatkozata szükséges. Az oltási programból kimaradt fiúknak, a felnőtt nőknek és férfiaknak is érdemes beoltatni magukat, mert a jövőbeni, más típusokkal történő fertőzéstől, vagy az újrafertőződéstől óvhatják meg magukat és párjukat is. Minden felnőtt részére, aki nem kapta meg a védőoltást, szakorvosi recept és térítés ellenében érhető el a patikákban.

A betegségmegelőzés tudatos életvezetéssel hosszútávon, a szűrővizsgálatokon való részvétellel csupán középtávon javítja az életkilátásokat. Huszonévesként a leginkább kamatozó, emellett a legnagyobb garanciával kifizetődő befektetés az, ha egészséget fenttartó szokásokat formálunk.

„Az egészség a teljes fizikai, szellemi (mentális), és társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség, illetve képességcsökkenés hiánya.” 1948. WHO