Nemzetiségek a felsőoktatásban
Kapun Kívül
A 2011. évi CLXXIX. törvény szerint ma Magyarországon nemzetiséginek számít az a népcsoport, akik az ország területén legalább egy évszázada honosok, valamint a lakosság körében számszerű kisebbségben vannak. Emellett fontos, hogy saját nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik különböztetik meg a magyar nemzetiségűektől. Ezek alapján jelenleg itthon 13 különböző nemzetiséget ismernek el: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.
A törvény alapján a nemzetiségi diákoknak joguk van a saját anyanyelvükön való oktatásban részt venni, ami általában a középiskolákban valósul meg legfeljebb. A törvénynek való megfelelést nehezíti, hogy lassan évtizedes probléma a nemzetiségi pedagógusok létszámának csökkenése. A legutóbbi népszámlálás szerint a nemzetiségi csoportok többsége is létszámbeli csökkenést mutat, ennek ellenére viszont a legtöbb helyen mégis nőtt a diplomások száma a 2011-es adatokkal összevetve.
A legszembetűnőbb a cigányság körében a változás, ahol a nemzetiségi létszám közel 110 000 fővel csökkent, mégis nőtt a diplomások száma 2 000-rel. Ez azért is jelentős áttörés, mert a cigányság problémája elsősorban nem abból adódik, hogy nincsenek saját nemzetiségi iskoláik, hiszen többségük a magyart tekintik anyanyelvének. Ugyanakkor a szegregáció a mai napig, egyre erősebben jelen van, így jelentős, hogy a sorozatos megkülönböztetések ellenére is nő a továbbtanulók száma.
Összességében jelentős csökkenést mutatott a német és a román kisebbségek létszáma is, ami viszont nem látszik meg a felsőoktatási eredményeken. A német diplomások száma továbbra is stagnál, míg a románoké még nőtt is az elmúlt években.
Szemmel látható ugrást mutat 2011-hez képest a magukat ukrán nemzetiséginek vallók száma, ami főként az orosz megszállással indokolható. A megháromszorozódott létszám miatt elkerülhetetlen, hogy ezáltal több ukrán tanuljon a magyar felsőoktatásban.
Hosszútávon érdemes figyelmet fordítani azokra is, akik egyelőre még nem rendelkeznek hivatalos nemzetiségi címmel. Ugyanis az elmúlt évtizedben közel 3-szorosára, megközelítőleg 400 000 főre nőtt ezek száma, ami főként az Ázsia területéről érkezőknek köszönhető. Ezáltal viszont arányosan ők is egyre nagyobb számban képviseltetik majd magukat az iskolákban, így a felsőoktatásban is.
