Bizonytalanság, útkeresés, stresszkezelés – az egyetemista lét kihívásai

Szabó Brigitta pszichológussal, rezidens klinikai szakpszichológussal beszélgettünk a fiatal felnőtteket leginkább foglalkoztató aktuális nehézségekről.

Jellemzően milyen problémákkal fordulnak pszichológushoz az egyetemisták?

Az akadémiai élet jelentősen eltér a korábbi középiskolai tapasztalatoktól: magasabbak az elvárások, más kihívásokkal néznek szembe a fiatalok, így újabb tanulási módszereket szükséges elsajátítaniuk, amihez segítséget kérhetnek pszichológustól. Több egyetemista azzal is szembesülhet, hogy korábbi elképzeléseikhez nem illeszkedik a választott képzés vagy más szakma kelti fel az érdeklődésüket, így ilyen döntések átgondolásához is fordulhatnak támogatásért. Másfelől az egyetemisták nagy részét foglalkoztatja az egyetem utáni munkavégzés, karrier, ami több fiatalt szorongással tölthet el. Az egyetemi teljesítményhelyzeteken kívül sok fiatal az egyetemi évei alatt válik önállóvá: elköltöznek a szüleiktől, munkát vállalnak tanulmányaik mellett, gondoskodnak magukról. Egyszerre több helyen kell helytállniuk, így a munka-magánélet egyensúlyának megtalálása, a stresszkezelés és az érzelemszabályozás terén is segítségért fordulnak a fiatalok. Az egyetemisták körében jellemző lehet olyan kedvezőtlen megküzdési stratégiák használata, mint a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, kábítószerhasználat, egészségtelen evési szokások kialakítása, online játékok és a közösségi média fokozott használata, valamint a pornográf tartalmak fogyasztása. Így életmódváltáshoz szintén sok egyetemista kér támogatást. Az teljesítményhelyzeteken kívül, az egyetemisták gyakran családi konfliktusok, párkapcsolati és önértékelési nehézségek, traumák és veszteségélmények miatt is pszichológust keresnek fel. A korábban említett nehézségek klinikai szintű mentális zavarok formáját is ölthetik. Egyetemisták körében leggyakrabban szorongással és hangulatzavarokkal találkozunk. 

Hogyan zajlik egy kognitív pszichoterápiás ülés?

A standard kognitív viselkedésterápiák (CBT) rövid, időhatáros, strukturált terápiák, amik a jelenre fókuszálnak és tanuláson alapulnak. Egy ülés általában 50 perces. Az első terápiás ülésen a páciens panaszait tekintjük át, továbbá szocializáljuk a pácienst a kognitív terápiára, vagyis a kognitív modellt mutatja be a pszichológus a kliens panaszain keresztül. Ezután összefoglaljuk a páciens panaszait, valamint tisztázzuk a páciens céljait, végül összefoglaljuk a terápiás ülés menetét. A többi terápiás ülést a CBT együttműködésen alapuló kapcsolatának megfelelően az adott ülés menetének átbeszélésével kezdjük. Ezután áttekintjük az előző ülést és az elmúlt hetet, a feladott házi feladatokat, valamint visszajelzést kérünk az előző ülésről. Majd ezt követően megbeszéljük a pácienssel, hogy aznap miről szeretne beszélni, és ehhez strukturáljuk a maradék időt. Az aznapi problémák feldolgozását követően házi feladatot adunk a témához kapcsolódóan, majd megkérjük a pácienst, hogy foglalja össze, mit tanult az ülésen.

Milyen tévhitekkel találkozik a leggyakrabban a pszichológiai tanácsadással kapcsolatban?

A leggyakoribb tévhit, amivel találkoztam, hogy pszichológushoz „bolondok” járnak, és szégyen segítséget kérni. Mindenkinek lehetnek olyan nehézségei vagy olyan stresszesebb időszakai, amikor segítségre, támogatásra van szüksége. A pszichológus nem fogja senki helyett megoldani a problémáit, de meghallgatja és támogatja a páciensét, segíti új stresszkezelési stratégiák elsajátítását, valamint további perspektívákra hívhatja fel a figyelmet. A második tévhit szorosan kapcsolódik az elsőhöz. Nagyon sokan csak akkor fordulnak pszichológushoz, amikor már ég a ház. Az orvostudomány más ágaihoz hasonlóan a pszichiátriában és pszichológiában is kiemelt szerepe van a megelőzésnek. Elérhetők különböző önismereti és relaxációs csoportok, ahol olyan készségek sajátíthatók el, amikkel egy későbbi nehezebb akadályt is könnyebben tudunk venni. Végül, azzal az elképzeléssel is találkozom, miszerint, ha beszélünk a problémáról, nehézségről, rosszabbul fogjuk magunkat érezni, ezért felesleges és kártékony ezekkel foglalkozni. Ez a tévhit főleg öngyilkossági gondolatoknál szembetűnő. A valóság viszont ennek pont az ellenkezője. A lelki nehézségek kezelése hasonló a tesi betegségekéhez. Ha van egy nehezen gyógyuló sebem, ahhoz, hogy meggyógyuljak, foglalkoznom kell a sebemmel, szakszerű segítséghez fordulok vele és a javaslatok alapján fertőtlenítem. Mentális nehézségeinken is akkor tudunk túljutni, ha megfelelő segítséggel szembenézünk és törődünk velük.

Hogyan hatott a koronavírus járvány, illetve a közelmúlt eseményei a mentális egészségünkre?

Rengeteg változással és bizonytalansággal kellett szembenéznünk, amik a mentális egészségünkre is hatással voltak. A fertőzés veszélye sokakban szorongást keltett, valamint a fertőzés fennállása stigmatizáló is lehetett. A fertőzéssel járó tünetek, a kezelések és a lehetséges kockázatok szintén a mentális egészség romlásához vezetett. A korlátozásokhoz és a karanténhoz is hozzá kellett szoknunk. Sokakból az intézkedések félelmet, szorongást, magányt, bűntudatot, frusztrációt, unalmat váltottak ki. Fontos kiemelni, hogy többeknek megváltoztak a munkakörülményei, ami szintén fokozott alkalmazkodást igényel. Továbbá az oktatás is online zajlott, ami nagyfokú rugalmasságot követelt a családok részéről. A közelmúlt eseményei a gazdasági helyzetre is hatással voltak, többen munkanélkülivé váltak vagy anyagi nehézségekkel néztek szembe, így a mindennapi megélhetés még szorongatóbbá vált. Az emelkedett stresszel többen fokozott médiafogyasztással, alkohol és kábítószerhasználattal, dohányzással és egyéb addiktív viselkedésekkel pl. online játékok, pornográf tartalmak próbáltak megküzdeni. Összességében ezen nehézségek hangulatzavarokhoz, szorongásos zavarokhoz, poszttraumás stressz tünetekhez, alvászavarokhoz vezettek. Az egészségügyi dolgozóknak, az idősebbeknek és az egészségügyi nehézségekkel küzdőknek különösen nehéz volt ez az időszak.

Hogyan készülhet fel egy egyetemista az egyetem utáni életre, vagyis a munka világának mindennapos mókuskerekére? Milyen változásokkal kell szembenéznie?

A munkavégzés kezdetekor új kihívásokkal nézünk szembe, így ez egy fárasztó, stresszel teli időszak lehet. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy figyeljünk az egészségünkre, bármennyire is fáradtak vagyunk. Kerítsünk sort testmozgásra, fogyasszunk egészséges ételeket és káros szenvedélyek helyett inkább más stresszkezelési módokat válasszunk! Az egyetemi tanulmányokhoz képest munkavégzés során nagyobb lehet a felelősség és az elvégzendő feladatok száma is nőhet, így kiemelt szerepet kaphat a tennivalók listázása. A prioritások és határidők szerinti haladás segíthet abban, hogy fókuszáltan dolgozzunk és az elvégzett feladataink kipipálásával kompetensnek is érezhetjük magunkat. A legtöbb munkahelyen kötött a munkaidő, így az egyetemi évekhez képest több tervezéssel jár akár egy baráti összejövetel megszervezése is, hiszen erre csak munkaidőn kívül tudunk alkalmat keríteni. Nagyon fontos pályakezdőként azt is tudatosítani, hogy természetes hibázni, a tanulási folyamat része, ne legyünk túl szigorúak magunkkal és ne másokhoz mérjük magunkat. Ebben segíthet az önegyüttérzés gyakorlása.

Mit tanácsolna, hogyan segíthetjük a mentális jólétünket új szokások bevezetésével?

Mindenképp felhívnám a figyelmet az egészséges életmód fontosságára. A magyar lakosság körében nagyon gyakoriak az egészségtelen szokások, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek. A gyakori sportolás, szűrővizsgálatok, egészséges táplálkozás és a kóros szokások mellőzése a testi betegségeken kívül a mentális nehézségekkel szemben is védőfaktort jelentenek. Nagyon fontos a megtartó szociális háló szerepe: ha számíthatunk családunk, barátaink, munkatársaink támogatására, sokkal könnyebben vesszük az elénk állított akadályokat. Kiemelt szerepe van annak is, hogy olyan munkát végezzük, amit élvezünk, látjuk a hasznát. Másrészt, a munka és magánélet egyensúlyának megtalálása is kiemelendő. Tartsuk magunkat a munkaidőhöz, viszont ezen kívül legyünk minél többet szeretteinkkel, kapcsolódjunk ki. A mindennapok mókuskerekében fontos néha megállni, és igazán jelen lenni. Ebben segíthetnek különböző mindfulness gyakorlatok. A rohanó világban elkerülhetetlen a stressz, viszont nem mindegy, hogy ezzel hogyan küzdünk meg. A korábban említett relaxációs technikák mellett az is segítheti a mindennapokban, ha arra fókuszálunk, hogy miért lehetünk hálásak az életünkben, ahelyett, hogy azzal foglalkozunk, hogy mi hiányzik az életünkből. Végül, ha úgy érezzük, hogy meghaladják a nehézségek a megküzdési kapacitásunkat, kérjünk mihamarabb segítséget. Mindenkinek lehetnek nehéz időszakai, amivel egyedül nem tud szembenézni. Segítséget kérni nem szégyen, hanem hatalmas bátorságra vall.

Ha nehézségeid, öngyilkossági gondolatai vannak, hívd a 116-123-as lelki elsősegély telefonszámot. További információkért keresd fel az alábbi weboldalt:

https://hszi.bme.hu/tanacsadas/pszichologia/