A hollandok és a dánok szemében nem minden magyar érettségi egyforma

Több neves, magyar diákok körében is népszerű holland és dán egyetem is változtatott felvételi elvárásain: már nem mindegy, hogy milyen középiskolában szerzi a tanuló az érettségi bizonyítványát. A magyar kormány lépéseket ígér az ügyben, de közel sem biztos, hogy tudnak változást elérni. 

Egy szülő szúrta ki a változást

A felvételi eljárást böngészve vette észre egy magyar szülő, hogy több holland egyetemen magyaroknál csak a gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt számítják be a felvételi eljárás során, a szakképzésből érkezőkét nem. A világszinten is elismert, magyarok körében egyre felkapottabb Maastrichti Egyetemen csak annyit írnak, a gimnáziumi végzettség az elfogadott. A Tilburgi Egyetemen viszont kifejezetten kiemelik, hogy a szakgimnáziumban vagy szakközépiskolában letett érettségit nem áll módukban elfogadni. 

Hasonló a helyzet a Dél-dániai Egyetemen is, ahol szintén kifejezetten hátrányból indulnak a szakképzésből érkezők. A dánoknál ugyanis kétféle eljárás létezik: a kvóta 1 és kvóta 2. Előbbi egy egyszerű pontszámításos felvételi eljárás, külön felvételi vizsga nélkül. A helyek nagy részét ezzel a módszerrel töltik fel, így tudnak bekerülni a magyarok közül azok, akik gimnáziumban írták az érettségit. Utóbbira akkor kerül sor, ha még maradnak a szakon szabad helyek. Itt kötelező a felvételi vizsga megírása, és csak ebbe a kategóriába jelentkezhetnek a szakképzésből érkező magyar diákok. 

Egyre népszerűbb a holland felsőoktatás a magyarok körében

2020 előtt Anglia volt a magyar diákok legkedveltebb célpontja felsőoktatás szempontjából, a Brexit után viszont egyre népszerűbb lett Ausztria, Németország, Hollandia és Dánia is. Nem csoda, hogy Hollandia iránt egyre nagyobb az érdeklődés, hiszen az oktatás világszínvonalú, modern, egyelőre máshol nem létező szakokkal várják a hallgatókat – legtöbbször angol nyelven. Ami még vonzó lehet a magyarok számára, az az interaktív oktatás, és hogy nagyobb a hangsúly az oktatók és diákok közötti kommunikáción. Emellett pedig alacsony a tandíj, amit könnyen lehet kedvező hitelekből finanszírozni, és a külföldiek még számos ösztöndíjra is pályázhatnak. 

Ennek viszont ára van, amit főként a helyiek fizetnek meg: a sorra érkező hallgatóság velejárója a lakásárak növekedése és a zsúfolt tantermek. Hogy egy kicsit visszaszorítsák a külföldieket, a holland kormány a jövőben kevesebb angol nyelvű kurzus elindítását szorgalmazza. Továbbá az egyetemek a tervek szerint maximalizálnák a felvehető hallgatók számát. Dánia ennél konkrétabb volt, ők egyértelműen jelezték, hogy nincs szükségük több külföldről érkező diákra az országban. 

Megállj! Vagy mégse

A dán és holland felsőoktatási felvételi eljárásban bekövetkezett változások teljesen szembe mennek a magyar kormány törekvéseivel, ugyanis utóbbi igyekszik minden diákot a szakképzés felé terelni, leginkább a magas ösztöndíjakkal. A hazai felsőfokú oktatásba való jelentkezéskor még többlet pont is jár egy technikum érettségiért, bár az oktatás ezen formájának egyáltalán nem célja a továbbtanulásra sarkallás. 

Ennek ellenére a kormány lépéseket ígért, mert szerintük az eljárás diszkriminatív. Ugyanakkor azt egyelőre nem közölték, pontosan miként is szeretnék megoldani a helyzetet. Az ugyanis világos, hogy a hazai törvények szerint mindegy, hogy ki milyen iskolában tanult, az érettségi mindenhol ugyanaz. Azonban ez nem minden EU-s országban evidencia, mint ahogy Hollandiában sem.

Az én országom, az én szabályaim

Nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy minden országnak az az érdeke, hogy saját diákjai jussanak megfelelő oktatáshoz. Ilyen megközelítésből érthető, hogy pont ezért szabja minden állam a saját oktatási rendszerére a felvételi eljárást. 

Hollandiában a diákok már 12 éves korában eldől, hogy tudományos, elméleti, vagy alkalmazott ismeretet adó irányba indulnak el középiskolában. Később ez alapján választhatnak egyetemet is: az egyik csoport a kutatóegyetemek, a másik a szakmai, gyakorlati tudást adó felsőoktatási intézmények. Itt egy ponton összeér a magyar rendszerrel, hiszen a gimnáziumok inkább adnak elméleti tudást, míg a szakgimnáziumok és technikumok gyakorlatit. A hollandok ezen támpontok mentén próbálják maguk rendszerére vetíteni a miénket, és bármelyik másik országét is.

Ebben van segítségükre egy 8 pontos rendszer is, ahol a középiskolai oktatás a 4-es szintre van besorolva. Az EU keretrendszerében ez a fok aztán nem bomlik tovább alkategóriákká, Hollandiában viszont igen. Méghozzá a fent említett két besorolási típus szerint. A jelek szerint tehát semmi nem utal arra, hogy a kifejezetten a magyar diákokat szándékosan hátrányos megkülönböztetés érte, egyszerűen csak így tudtak egyenlőségjelet tenni a két ország oktatása közé.