Húsvéti menü a világ körül

Magazin 2024.04.01. Kiss Adrienn, Csiki Kata
Nálunk hagyományosan főtt sonka, tojás, torma, friss retek és kalács kerül az asztalra húsvétkor, és bár hasonlóságokat is fel lehet fedezni az európai országok húsvéti menüje között, azért jelentős eltérések, meghökkentő ízpárosítások is akadnak. Most ezekből csemegéztünk a feltámadás ünnepének alkalmából.

 

Németországban, akárcsak hazánkban, az új élet szimbóluma, vagyis a tojás elengedhetetlen részét képezi a húsvétnak: jellemzően főve fogyasztják, zöld mártással, ami friss fűszernövények, petrezselyem, snidling és sóska felhasználásával készül. Nagypénteken még hal kerül az asztalukra, hiszen böjtölni kell, később pedig az ártatlanság szimbóluma, vagyis a bárány is megjelenik a menüsorban: bár a bárányhús is gyakori húsvéti étel, még népszerűbb a bárány alakú sütemény. 

Olaszországban nagyban függ a régiótól is, hogy mit fogyasztanak a családok. Ligúriában egy sós torta a legnépszerűbb fogás, amit 33 rétegből álló leveles tésztából készítenek, ezzel Krisztus korára utalva. A töltelék jellemzően articsóka, zöld leveles zöldségek, illetve főtt tojás, hozzá pedig könnyű fehér bort kortyolnak. Észak-Olaszországban, Trentinóban fehér spárgát, specket (füstölt sonkát), illetve tojáskrémet esznek, míg délen, Pugliában cukros mandulapasztából készítenek bárány alakú édességet, ami belül likőrbe áztatott piskótát rejt. A panettone húsvéti megfelelőjét is megalkotta egy milánói üzletember, Angelo Motta: ez a colomba – egy kandírozott gyümölcsökkel készült, galamb alakúra formált kelt tészta, aminek a tetejére egész mandula és cukorgyöngyök kerülnek. A katolikus országokban az asztalra kerülő ételekből kosarat készítenek, amit elvisznek a templomba és a pap áldását kérik rá, így garantálva a családtagok egészségét és jólétét. 

Franciaországban elegáns, kifinomult fogásokkal ünneplik a feltámadást: levendulával és mézzel pácolt báránycombot, illetve fehérborban főzött sonkát esznek, amit petrezselyemmel, tárkonnyal és turbolyával fűszereznek. 

Görögországban délutántól késő esti tartó lakomákat rendeznek a szabadban, amely során tsourekit, vagyis szezámmaggal meghintett, piros tojással díszített kalácsot, valamint koulourakiat, egy ünnepi vaníliás teasüteményt is fogyasztanak. Azért extrém ételek is szerepelnek a menüben: ilyen például a mayiritsa – a bárány belsőségekből, friss zöldségekkel készült erőleves. 

Svédországban a modern szemlélet jegyében már nem csak hagyományos fogásokkal ünnepelnek (vagyis például heringgel és hagymával rakott burgonyával, vagy gravlax-szal, ami a só, cukor és kapor keverékével érlelt lazac), hanem előtérbe kerültek a vegán finomságok, és egyre nagyobb igény mutatkozik a szezonális, friss, tavaszias ízvilágú kézműves sörökre is. 

Amerikában és Angliában nagy népszerűségnek örvend a hot cross bun, azaz a gyümölcsökkel készült, fűszeres zsemle, aminek a tetején kereszt minta található. Évszázadokkal korábban úgy tartották, hogy ez a finomság meggyógyítja a betegeket, és képes megvédeni a hajótöréstől a matrózokat. Az angol ünnep része a simnel torta is, egy aszalt gyümölcsökkel és marcipánnal készülő édesség, aminek a tetején 11 marcipán golyó található – a 11 apostolt jelképezve. Amerikában a hot cross bun mellett peeps-et is kapnak a gyerekek, ami mályvacukorból formált húsvéti figurákat (nyuszit, csibét) jelent, valamint mézes sült sonka is kerül a családok asztalára. 

 

Források: