Nagymértékben csökkent a felsőoktatásba felvételizők száma

Idén 121 ezren adták be jelentkezésüket valamelyik felsőoktatási intézménybe, ami ötezerrel kevesebb a tavalyinál. Az Oktatási Hivatal közlése szerint, csakúgy, mint egy éve, idén is a gazdaságtudományi és a pedagógusképzésekre jelentkeztek a legtöbben.

Mi a csökkenés oka?

A 2024 szeptemberében induló képzésekre összesen 120 990 fő adta be a jelentkezését, 5459-cel kevesebben, mint 2023-ban. A 2010-es évek elején még 140 ezren akartak valamelyik felsőoktatási intézményben továbbtanulni az érettségi után, és azóta folyamatos a létszámcsökkenés. A Népszava cikke szerint ezt olyan intézkedések okozták, mint a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, a központi ponthatárok emelése, valamint egyes szakok megszüntetése vagy összevonása.

Enyhítések

A felvételizők száma 2020-ban volt a legalacsonyabb, csupán 91 458 fő, míg a 120 ezres határt 2011 óta először tavaly ugrotta meg ez a szám. A pályázók száma azt követően indult növekedésnek, miután eltörölték az államilag előírt minimumponthatárokat, a kötelező emelt szintű érettségit, valamint a diplomához elvárt nyelvvizsgát.

Mindezt 2023-ban újabb könnyítések követték. Egyes vidéki egyetemekre rekordalacsony pontszámmal lehetett bekerülni, amiben az is közrejátszhat, hogy míg uniós szinten évről évre emelkedik a diplomások társadalmi aránya, addig Magyarország a maga 32 százalékával a harmadik legrosszabb helyen áll.

A legfrissebb módosítás, amely idén lép életbe, az, hogy a felsőoktatási intézmények maguk határozhatják meg, hogy miért adnak pluszpontot.

Tanárhiány

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár elmondása értelmében ebben az esztendőben is a gazdaságtudományi képzések voltak a legnépszerűbbek, amit a pedagógusképzések követtek a második helyen 17 833 pályázóval, míg tavaly 18 673-an jelentkeztek rájuk.

Ezen belül a legnagyobb számban (4694-en) gyógypedagógia szakon akartak továbbtanulni 2023-ban, míg óvodapedagógusnak 4667-en. Ötéves osztatlan tanári képzésekre már jóval kevesebben, 3357-en jelentkeztek, míg a többi tanári szakra 3069-en, a tanító szakokra pedig 2523-an.

Hankó Balázs úgy nyilatkozott, hogy idén nyolcezer-hatszázan jelentkeztek tanárnak vagy tanítónak, ami majdnem kétszer annyi, mint 2022-ben, mi több a tavalyi ötezer-nyolcszáz fős számnál is határozottan nagyobb.

A pedagógus-szakszervezetek aggodalmukat fejezték ki a jelentkezők számával kapcsolatban, amit az Oktatási Hivatal azon adatai is alátámasztanak, miszerint 2018-ban felvételiző 17 800 emberből öt esztendővel később mindössze 2231 pályakezdő tanár került ki.