Olimpia IV – kajak-kenu, evezés: Két magyar arany lett. Maradhat?

Ahogy közeledik a nyár és fogynak a még megszerezhető kvóták mind tisztábban látszik, hogy kikért szoríthatunk a XXXIII. nyári olimpiai játékokon. Felvezető cikksorozatunkban bemutatjuk az olimpiai sportágakat, kicsit visszatekintünk Tokióra és megpróbáljuk kitalálni mire számíthatunk Párizsban.

Sprint kajak-kenu

Bemutatkozás: 1936 – Berlin

Éremosztó számok Párizsban: 10 db

Magyar örökmérleg: 28-31-27

Magyar indulók Párizsban (március 27-ig): 12 fő (6 ffi, 6 nő)

Emlékek Tokióból: A sportág modernkori történetében először fordulhatott elő, hogy egy ország akár két hajót is indíthasson bizonyos versenyszámokban. A férfiak királyszámában, K-1 1000 méteren kajakosaink azonnal kihasználták a kínálkozó lehetőséget és Kopasz Bálint Varga Ádám sorrendben az első két helyen végeztek.

Párizsi kisokos: Az előző olimpiához képest jelentős változás, hogy a szlalom szakágban berakták a programba a cross versenyszámokat, aminek következtében a sprint szakág versenyszámait az eddigi 12-ről 10-re csökkentették. A változtatás áldozatai kétségkívül a 200 méteres versenyszámok lettek, amik egyetlen kivételtől eltekintve teljesen kikerültek a programból. A kvóták jelentős részét a tavalyi világbajnokságon osztották ki, ahol a magyarok a 10-ből 8 számban már meg is szerezték az indulási jogot, további kvótákat pedig a május eleji pótkvalifikáción lehet még gyűjteni. A kvóták ugyan már megvannak azt még nem lehet tudni, hogy pontosan kik indulnak az egyes versenyszámokban. Ismerve a hazánkban kínálkozó merítési lehetőségeket ne lepődjünk meg, ha például a tokiói olimpiai bajnok Tótka Sándor nem lesz ott Párizsban. Ami pedig az olimpiai célokat illeti nem is lehet kérdés, hogy a válogatott aranyérmekért utazhat majd Franciaországba, ahol elsősorban a férfi kajak számokban lehet a legjobb magyar aranyesélyekre számítani. Arra, hogy Tokió után ismételten a sportág éremtáblázatának élén végezzünk viszonylag kicsi az esély, ugyanis a női mezőnyben továbbra is dominál az új-zélandi Lisa Carrington, aki arra készül, hogy zsinórban második olimpiájáról is három aranyéremmel távozzon. Ebben leginkább csapattársai gátolhatják meg, ugyanis a három aranyéremhez az egyéni győzelem mellett Carringtonnak szüksége lesz a csapattársak jó teljesítményére is ahhoz, hogy párosban és négyesben is sikerüljön aranyat szerezni.

Jósda: Rió és Tokió után a férfi K-4-es versenyszámban ismét német győzelem születik, és zsinórban harmadik győzelmükkel a németek új rekordot állítanak fel a sportág talán legnagyobb presztízzsel bíró versenyszámában.

Szlalom kajak-kenu

Bemutatkozás: 1992 – Barcelona

Éremosztó számok Párizsban: 6 db

Magyar örökmérleg: 0-0-0

Magyar indulók Párizsban (március 27-ig): 0 fő

Emlékek Tokióból: Női K-1-ben a döntőig tökéletesen teljesítő Jessica Fox ezúttal sem hibázik, azonban ketten is megverik a jól teljesítő ausztrált, akinek így nem maradt lehetősége a C-1, K-1 duplára

Párizsi kisokos: A sportág ezen változatában eddig nem túl sok babér termett a magyaroknak, első kvótánkat Schmid Júlia szerezte 2021-ben, ám az ausztrál származású versenyző lemondott az indulási jogáról miután kiderült, hogy csakis a koronavírussal szemben védett sportolók indulhatnak. Ennek ellenére, aki teheti, az mindenképpen nézzen bele a szlalom versenyekbe is, ugyanis egy borzasztóan látványos szakágról van szó, ahol a sportolók megpróbálnak az akadályokkal tarkított mesterséges zúgókon a lehető leggyorsabban lejutni. Az újonnan programra tűzött cross versenyszám annyiban tér el a hagyományos versenyszámoktól, hogy a sportolók nem az óra ellen, hanem 4 fős futamokban küzdenek a minél előkelőbb helyezésekért.

Jósda: Miután az elmúlt három VB-n nem talált legyőzőre, Párizsban is felér a csúcsra Joseph Clarke, aki így az új cross versenyszám első olimpiai bajnoka lesz.

Evezés

Bemutatkozás: 1900 – Párizs

Éremosztó számok Párizsban: 14 db

Magyar örökmérleg: 0-1-2

Magyar indulók Párizsban (március 27-ig): 0 fő

Emlékek Tokióból: Miután zsinórban három olimpián is épphogy lemaradt az éremről, negyedik próbálkozásra végre felért a csúcsra az új-zélandi Emma Twigg, aki domináns versenyzéssel és új olimpiai csúccsal nyerte meg a női egypárevezősök versenyét.

Párizsi kisokos: Bár idehaza elsősorban az eredményesség miatt jóval nagyobb figyelem hárul a kajak-kenura, elsősorban az angolszász országokban inkább a nagyobb hagyományokkal rendelkező evezésért rajonganak az emberek. Evezésben hajóosztálytól függetlenül 2000 méter az olimpiai versenytáv, így ebben a sportágban jóval nagyobb szerep jut a taktikának. Ami a legerősebb nemzeteket illeti, mindenképpen Nagy-Britanniával és Új-Zélanddal kell kezdeni a felsorolást, a mostani olimpiai ciklusban azonban nagyon úgy tűnik, hogy több versenyszámban is a hollandok lehetnek a legesélyesebbek. Egypárevezésben, ami a sportág egyetlen egyéni versenyszáma, elsősorban női vonalon lehet címvédésre számítani, ugyanis a tavalyi VB alapján a férfi verseny lehet az evezős számok messze legszorosabbja és akár még az is előfordulhat, hogy a német Oliver Zeidler zsinórban két VB arany után olimpiai érem nélkül marad.

Jósda: A férfi nyolcasok küzdelmeiben zsinórban 3 világbajnoki ezüstérem után a hollandok egy olimpiai arannyal feledtetik a múltat, amivel életben tartják azt a páratlan sorozatot, hogy 2004 óta mindig különböző nemzet evezősei nyerik a férfi királyszámot.