Halálos hidak

A baltimore-i Francis Scott Key híd március 26-án hajnali 2 óra körül, miután egy teherhajó nekicsapódott, úgy rogyott a vízbe néhány pillanat alatt, akár egy kártyavár. A hídon a baleset pillanatában nyolc kátyúzást végző munkás tartózkodott, akik közül csak ketten maradtak életben. Sajnos már rengeteg halálos hídomlás történt szerte a nagyvilágban, amelyeknek megfelelő karbantartás mellett nem lett volna szabad megtörténniük. Ezek közül nézünk meg most néhányat.

Vajon megelőzhető lett volna az incidens?

A szakértők szerint minden 13. híd az Egyesült Államokban olyan rossz állapotban van, hogy egy extrém külső behatástól (földrengéstől, nekiütköző hajótól, szélsőséges időjárástól stb.) bármikor összerogyhat.

A probléma forrása az, hogy a többségüket nem a mai korra jellemző terhelésre tervezték. A Key Bridge például a 70-es években épült, amikor még mind a hajók, mind a teherautók jóval kisebbek voltak, mint napjainkban.

A költséghatékony megoldás az lenne, ha a szóban forgó hidakat úgynevezett redundanciával látnák el, amely megvédené a főszerkezetüket a nekik csapódó vízi járművektől, így nem kellene teljesen újjáépíteni őket.

Tacoma híd, Washington, Egyesült Államok, 1940

1940. november 7-én erős szélvihar támadt az Egyesült Államok nyugati partvidékén. A több mint 60 kilométer per órás széllökések a Washington állambeli Puget Sound öböl alig négyhónapos hidjának végzetét okozták. A Tacoma híd pályaszerkezete reggel fél nyolc körül enyhén hullámozni kezdett, amely az idő múlásával egyre intenzívebbé vált, mi több később csavaró irányú mozdulatok is kiegészítették.

A haláltusa egészen 11 óra 2 percig tartott, amikor a központi tartókábel elszakadt, és a pálya egy része a vízbe zuhant. Az ezt követő tíz percben a híd elemei fokozatosan estek a mélybe, mígnem végül csak a két pilon maradt állva.

Noha még az omlás előtti percekben is több katasztrófaturista kelt át a hídon, mindössze egy háromlábú kutya veszett oda.

Hintze Ribeiro híd, Castelo de Paiva, Portugália, 2001

A katasztrófa 2001. március 4-én éjszaka történt, amikor a híd vasbeton szerkezete megadta magát. Az omlás pillanatában egy busz és három személyautó haladt éppen át, amelyek mind a vízbe zuhantak. 59 személy halt meg, akik közül sokan azért fulladtak meg, mert a viharos időjárás megakadályozta a mentőcsapatok gyors helyszínre érkezését. A híd közel harminc kilométernyire volt a folyó torkolatától, mégis több holttestet találtak meg később a tengerben; egyiküket egészen a francia partvidékig sodorta az áramlat.

Portugália közlekedési minisztere még a katasztrófa napján lemondott, valamint több tucatnyi hidat zártak le a rákövetkező hetekben, hogy statikai vizsgálatnak vessék őket alá. Az omláshoz feltehetőleg az vezetett, hogy a híd környékén közel két évtizeden át illegális homokkitermelést végeztek, ami nagymértékben meggyengíthette a tartópilonokat.

Morandi-híd, Genova, Olaszország, 2018

2018. augusztus 14-én nem sokkal dél előtt leszakadt az olaszországi A10-es autópálya genovai hídja. A tragédia napján egy villámcsapás érte a hidat, amely miatt először az egyik 90 méter magas pilon omlott össze, majd kisvártatva az autópálya is mélybe zuhant, magával rántva a rajta tartózkodó járműveket. 43 ember vesztette életét. 

A hivatalos nevén Polcevera viadukt, vagy ahogy a helyiek a tervezője után nevezték, Morandi-híd a 60-as években készült. Noha Morandi feltétel nélkül hitt az általa kifejlesztett vasbeton szerkezet tartósságában, az 1981 és 1996 közötti felújítások hossza és ára épp az ellenkezőjéről tanúskodott. 1999-ben új tulajdonoshoz került a híd, és ezt követően is majdnem minden évben komoly karbantartási és javítási munkálatokat kellett végezni rajta. Már akkor érezhető volt, hogy ez nem mehet így a végtelenségig.

Antonia Brencich, a genovai egyetem tanára, aki doktori munkáját a vasbeton szerkezetek töréséről írta, 2016-ban azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy a híd szerinte össze fog omlani, ezért annak újjáépítését sürgette. Az omlás után őt nevezték ki vizsgálóbizottság élére, ám a címről augusztus 23-án le is mondott, miután kiderült, hogy nem sokkal korábban írt alá egy jelentést, miszerint a hidat nem szükséges lezárni.

Az összedőlt híd utódját két évvel a tragédia után, 2020-ban nyitották meg.