Alekszej Navalnij politikai portréja

Alekszej Navalnij tevékenysége leginkább Vlagyimir Putyin és elitje, valamint a fennálló orosz rendszer ellenében vált ismertté. A 2000-es évektől kezdve politikai pályája ugyanúgy tartalmazott ellentmondásokat, mint tiszteletre méltó eredményeket. E kettősség a végsőkig nyomon kísérte az orosz ellenzék hangjává vált politikus életútját.

Jabloko

A Szovjetunió felbomlásának politikai és a 90-es évek radikális gazdasági reformjai után az ezredforduló a történet szempontjából két fontos szereplő színrelépését hozta: Vlagyimir Putyin megkezdte első elnöki mandátumát, mellyel karrierje országos vezetői és nemzetközi szintre lépett. A jogi és pénzügyi végzettségű Alekszej Navalnij pedig belépett a szociáldemokrata-liberális Jabloko pártba. E körben Navalnij magát tipikus neoliberálisként jellemezte, aki támogatja az alacsony állami költekezést, a privatizációt és a vállalatok szabadságát. Az ideológiát azonban Oroszországban ellentmondásosan ítélték meg. Sokak szemében a 90-es évek reformjai egyet jelentettek a szegénységgel, egyenlőtlenséggel és igazságtalansággal, és nem támogatták a hasonló erők felülkerekedését. A megerősödő putyini rendszerrel szemben az ellenzéki-liberális erők egyre kisebb eséllyel indultak. Navalnij 2006-ban elindítja blogját, ahol korrupcióellenes anyagokat oszt meg, melyeket gyakran bizonyítékokkal is alá tud támasztani. 2007-ben szakított a Jabloko-val, a politikus szerint személyi konfliktusok, a párt szerint megváltozott értékrendje miatt.

Nacionalizmus és extremizmus

Ugyanebben az évben többedmagával megalapította a NAROD („nép”, az Orosz Nemzeti Felszabadító Mozgalom betűszava) elnevezésű csoportot. Az első két kampányreklám témája, mellyel a YouTube-ra is betörtek: a fegyvertartási jog, valamint az etnikumok közötti konfliktusok és a bevándorlás. A második anyag zárószavai szerint az oroszoknak jogukban áll orosznak lenni, és ezt a jogot megvédeni. Az elkövetkező években Navalnij részt vett a Russian March elnevezésű parádén, mely az ultranacionalisták és szélsőségesek egyik éves eseménye. Abban az időben a jobboldali extremizmus széles rétegeket mozgatott meg, és Navalnij tevékenységének egy részét kompromittálta az ezen elemekkel való közösségvállalás. Nem ítélte el a 2008-as grúziai háborút, kritizálta a kaukázusi autonóm köztársaságokat, 2013-as kampánya központi témája volt a Közép-Ázsiából érkező illegális migráció. A 2014-es Krím-annexiót bár elítélte, a félsziget „egyszerű visszaadásánál” komplexebb helyzetre hivatkozott. A választók egy része úgy érezte, a Putyin-ellenesség nem társul automatikusan liberális elvekkel, és ezen évek majd a Kremlből érkező ellenkampányok egyik alapjává válnak.

Azonban korrupcióellenes tevékenysége, mely főként állami és államközeli vállalatok pénzügyeit érintette, fenntartja népszerűségét. Az említett 2013-as kampányban Moszkva főpolgármesteri címéért indult: először sikkasztás vádjával 5 év börtönre ítélték, majd feltételesen szabadlábra helyezték, végül a középosztály támogatásával másodikként végzett. E bírósági ügy és utóhatásai kardinális szerepet fognak játszani a jövőben.

A vezető ellenzéki hang

A 2013-as kampány után korábbi kijelentéseiért jórészt elnézést kért és politikája eltávolodott az extrém vonaltól. A fókusz egyre inkább a korrupcióra, az elit általi kizsákmányolásra és egy igazságosabb Oroszország imázsára épített. Az állami diszfunkcióról a hangsúly szociális kérdésekre, az orosz átlagkereset és az elit gazdagságának ellentétére terelődött, mely mögött ellenzői populista hajlamot véltek felfedezni. Az új politika csúcspontjai a Dimitrij Medvegyev luxusát bemutató anyag 2017-ben, majd a Putyinról szóló videó 2021-ben.

A 2018-as választáson az elnöki címért kihívóként indult volna, de eltiltották a részvételtől, ezért 2020-ban újfajta kampányba kezdett, melynek neve Smart Voting. A 2021-es parlamenti választásokra készülve arra szólította fel a szavazókat, hogy egy konkrét jelöltre voksoljanak. A taktika értelme, hogy a vezető Egységes Oroszország párt jelöltje mellett, általában a Kreml beleegyezésével indított pszeudoellenzéki jelöltek között ne forgácsolódjon szét a szavazótábor, hanem az erőket egyesítve egy csak látszatból indított jelölt támogatásával szerezzenek érvényt a polgári engedetlenségnek. Ugyanezen év decemberében a Tomszkból Moszkvába tartó kereskedelmi járat Navalnijjal a fedélzeten kényszerleszállást hajt végre Omszkban. A politikust kórházba szállítják, a rosszullét okaként később mérgezést állapítanak meg. Németországba utalják, ahol kezelés után felépül.

2021 januárjában visszatér Oroszországba. A rendőrség a 2013/14-es ügy szabadlábrahelyezési feltételeinek megsértésének vádjával a reptéren letartóztatja, majd a bíróság – az utcán kialakult tüntetésekkel párhuzamosan – 3,5 év börtönbüntetésre ítéli. A lajstrom az orosz-ukrán háború kitörésével csalás és a bíróság megsértésének vádjával egészül ki: 9 év fokozott ellenőrzésű büntetőtelepre ítélik. Több ilyen létesítmény megjárása után Alekszej Navalnij 47 évesen, 2024. február 16-án hunyt el a szibériai Kharp melletti sarkköri állami büntetőtelepen.