75 éves a magyar-kínai államközi kapcsolat

1949-ben Magyarország az elsők között ismerte el a polgárháborúból győztesen kikerült Kínai Népköztársaságot az ázsiai ország nemzetközi képviselőjeként. Az ideológiai alapú kölcsönös partnerség a jelenre gazdasági kapcsolattá alakult, melyet jelentős mértékben alakít a növekvő kínai globális befolyás, az ezt támogató megaprojektek és Budapest ún. „keleti nyitás” politikája.

A politikai egyetértéstől a gazdasági együttműködésig

Idén 75 éve annak, hogy Magyarország és az akkoriban a polgárháborúból frissen kiemelkedő Kínai Népköztársaság diplomáciai kapcsolatokat létesített. Bár mint Osztrák-Magyar Monarchia és Kínai Császárság a két ország már a XIX. század második felében érintkezésbe lépett egymással hivatalnokok útján, az 1949-es momentum jelenti az azóta töretlen, változatos, hullámhegyeket és -völgyeket egyaránt megélt kortárs kapcsolat kezdetét. A Szovjetunió befolyásával, illetve a kommunista-szocialista ideológia terjedésével a berendezkedés azonossága hamar egy táborba terelte a két államot is, melyek viszonyát 1989/90-ig a politikai, pártpolitikai kapcsolatok biztosította gazdasági együttműködés jellemezte: kínai küldöttek vizsgálták például az új gazdasági mechanizmust, a bevezetés lehetőségeit és annak következményeit, Magyarországra pedig kínai hitelek érkeztek – gyakran mélyítve a növekvő adósságspirált. A rendszerváltozás és a Szovjetunió felbomlása utáni időszak különböző jövőt hozott a két államnak: míg Magyarországon visszaesés volt tapasztalható, Kína a Tienanmen-téri események miatt nemzetközi imázsának helyreállítására és új piacok felkutatására összpontosított. A 2010-es évek ezután az együttműködés újbóli fokozódásával járt együtt. Az idehaza meghirdetett „keleti nyitás” programja egybeesett az erősödő globális szerepet játszó Kína érdekével, mely a befektetéseken és konkrét infrastruktúrafejlesztő beruházásokon keresztül igyekszik biztosítani piacait és egyúttal világszinten kiterjeszteni befolyását.

Megaprojektek a terjeszkedésért

E pekingi „nyugati nyitás” program fontos eleme a 11 évvel ezelőtt elindított Belt and Road Initiative (BRI; Övezet és Út Kezdeményezés), mely a kínai, egyéb ázsiai, a közel-keleti és nyugat-afrikai kikötők tengeri útvonalra fűzésével, valamint az ókori Selyemút emlékén a szárazföldi kereskedelmi folyosók felélesztésével és fejlesztésével kívánja összekapcsolni Kínát és a kínai befektetéseket a világ más országaival. Ennek keretében valósul meg a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése is. A szerb-magyar-kínai együttműködés keretében tervezett projekt forrásainak több mint ¾-e Kínából ered. Ezzel együtt a magyar szakasz nyomvonalának, megtérülésének és céljainak tekintetében is számos kérdés merült fel. E példa jól illusztrálja, hogy a távol-keleti országgal ápolt szoros kapcsolat nem feltétlen arat osztatlan sikert, főként az Európai Unióban. Az újabb függés elkerülése integrációszintű célkitűzés, ennek ellenére a kínai jelenlét erős mind a kontinensen, mind Magyarországon. A legnagyobb kínai bankok szinte kötelezően jelen vannak a pénzügyi központokban, több uniós ország is kapcsolódik a BRI projekthez, és ennek keretében valósult meg a görög Pireuszi kikötő fejlesztése is.

A mindennapok része

A kínai viszony iránti kettősség szintén tetten érhető a mindennapokban. Például a Fudan Egyetem tervezett fővárosi kampusza nagy társadalmi ellenállást váltott ki, emellett nemzetbiztonsági, finanszírozási és működtetési kérdéseket is generált. A hasonló eseményeken túl azonban széles a kulturális együttműködés a két ország között, Budapesten van magyar-kínai kéttannyelvű iskola és a koronavírus után kezd talpraállni a távol-keleti országból eredő turizmus is: a szám újra növekszik, melyet a Budapest és Peking, illetve Sanghaj között üzemeltetett közvetlen járatok erősítenek. A Külgazdasági és Külügyminisztériumra hivatkozva pedig 2024 nyarán tervezik elindítani a magyar főváros és Kuangcsou közötti járatot, mellyel heti 17-re nőhet a közvetlen légi összeköttetések száma a két ország között.

Az utcára kilépve számos kínai üzlettel lehet találkozni, és a Központi Statisztikai Hivatal szerint a Magyarországon letelepedett kínaiak száma 2024. január elsejével bezárólag 10.950 fő volt. Külön említést érdemel a felsőoktatásban részképzést vagy teljes képzést Magyarországon folytató kínai hallgatók aránya, mely többezres nagyságrendben mérhető. Mindeközben olyan jelentős vállalatok létesítettek irodát a fővárosban még a 2000-es évek elején, mint a Huawei vagy a ZTE. Ezen irodák gyakran az egész közép-kelet-európai régió székhelyeiként működnek, illetve innen indult a kínai terjeszkedés a terület más országai felé, mely azóta is jelentős.