Az Estiem és a Liska Tibor Szakkollégium szervezésében előadást tartott a KPMG a ’Zöld pénzügyek és klímakockázatok’ témakörében

BME körkép 2024.04.24. Szabó Rita
A KPMG szakemberei – Pavelka Alexandra és Tornyai Bálint szenior tanácsadók -, előadást tartottak a BME hallgatóinak, hogy megoszthassák tapasztalataikat és tudásukat az ESG szemléletről és annak gyakorlati alkalmazásáról. Az előadás során bemutatták, hogyan lehet az ESG-t szervesen beépíteni az üzleti stratégiákba és hogyan járulhat hozzá az üzleti sikerhez hosszú távon. Ez a kezdeményezés nem csak a hallgatóknak ad lehetőséget a tudásuk bővítésére, hanem a KPMG számára is lehetőséget nyújtott arra, hogy tovább terjessze az ESG-szemléletet és meggyőzze a jövő nemzedékét ennek fontosságáról.

 

Először is áttekintették, hogy pontosan mi is a zöld kötvény és miért van erre szükség. Ezek a fix kamatozású eszközök az éghajlattal és környezetvédelemmel kapcsolatos projektek támogatására szolgálnak. Általában olyan beruházások, projektek, kiadások vagy eszközök finanszírozására és refinanszírozására használják őket, amelyek hozzájárulnak az éghajlati-és környezeti problémák megoldásához. Mind a kormányok, mind a magánvállalatok alkalmazzák ezeket a kötvényeket a fenntarthatóbb és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás finanszírozására. Tornyai Bálint az előadásában elmondta, hogy az üzleti világban ma már nem csupán a profit maximalizálása a kulcsfontosságú cél, hanem a fenntarthatóság is elengedhetetlen. A vállalatoknak figyelembe kell venniük a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is a döntéshozatal során, hogy lépést tudjanak tartani a folyamatos változásokkal. Ennek okán a zöld kötvények kibocsátása számos előnnyel járhat. Először is, ezek a kötvények lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy forrást szerezzenek fenntarthatósági projektek finanszírozására, például megújuló energiaforrások fejlesztésére, vagy energiahatékonysági intézkedések megvalósítására. Ezáltal a cégek hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez, miközben pénzügyi előnyöket is élvezhetnek, például alacsonyabb költségeket és jobb hozamokat. Másodszor, a zöld kötvények vonzóbbá teszik a vállalatokat a befektetők számára, akik egyre inkább érdeklődnek a fenntarthatóság iránt. Emellett a zöld kötvények kibocsátása segíthet a vállalatoknak növelni hitelességüket és megkülönböztetni magukat a versenytársaiktól a piaci pozíciójuk erősítése érdekében. 

Azt is megtudta a hallgatóság, hogy egyre több vállalat finanszírozza zöld beruházásait – természetesen a többi kötvénye mellett – a tiszta, energiát termelő zöld kötvény kibocsátásán keresztül, így az elmúlt időszakban a zöld kötvények piaca ugrásszerű növekedést mutatott Magyarországon.

„2022 és 2023-ban – 2021-hez képest – volt egy kisebb visszaesés. Ez elsősorban makrogazdasági okokra vezethető vissza, mivel nagyon megemelkedtek a kamatok a megnövekedett infláció mentén, így általánosságban visszaestek a kötvény kibocsátások. A piaci részesedésük viszont emelkedett ebben az időszakban is, 2021-ben 12% volt, 2022-ben 14%, 2023-ban pedig 15%. Ezen belül is látható, hogy a hagyományos zöld kötvények azok, amelyek meghatározóak a piacon. Ezek azok, ahol a forrás felhasználásakor valamilyen kritériumrendszer mentén egyértelműen környezeti célúnak tekinthető.”

– mondta Tornyai.

Mindemellett ESG kockázati tényezők is léteznek, ilyen a kollektív kockázat, stratégiai kockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat, működési kockázat és a hitelkockázat. Két fontos kockázati tényezőre hallott példát a diákság, az egyik a piaci kockázat, a másik pedig a stratégiai kockázat. Piaci kockázat például, ha egy élelmiszeripari vállalat, amely nem reagál az ügyfelek növekvő környezettudatosságára, és nem kínál fenntartható termékeket vagy csomagolást, az hosszú távon növeli a piaci versenytársak iránti keresletet. Stratégiai kockázat például, ha egy autógyártó cég, amely nem áll át az elektromos járművek gyártására, és továbbra is ragaszkodik a hagyományos belső égésű motorokhoz, az hosszú távon csökkenti a versenyképességét és piaci részesedését.

Azt is hallhatták a résztvevők mi is pontosan a zöld hitel. Egy olyan hiteltermék, amelyet kifejezetten környezetbarát projektek, vagy beruházások finanszírozására használnak. Ezek a projektek általában olyan területeket fednek le, mint az alternatív energiaforrások fejlesztése, az energiahatékonyság növelése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a hulladékkezelés vagy az infrastruktúra fejlesztése. Célja az, hogy pénzügyi ösztönzőket nyújtson az ilyen típusú fenntartható projektek megvalósításához és arra sarkalja a vállalatokat, hogy környezetbarát és felelős társadalmi, üzleti gyakorlatot alkalmazzanak. A zöld hitel lehet banki kölcsön, kötvény vagy egyéb pénzügyi eszköz, amelyet speciálisan zöld projektek támogatására használnak fel. 2021-ben a zöld hitel piac jelentős növekedést mutatott a környezeti célok finanszírozásában. Az elkövetkező időszakban további zöld hiteltermékek bevezetésére és banki zöld hitel portfóliók növekedésére számíthatunk.

„ A zöld hitelek nyújtása számos előnyt kínál mind a pénzügyi intézményeknek, mind a reálgazdasági szereplők számára, kockázati és üzleti szempontból egyaránt.”

– tette hozzá Pavelka Alexandra. 

Elmondható, hogy az előadás rámutatott arra, hogy a fenntarthatóság már nem csupán morális, hanem üzleti értelemben is fontos tényezővé vált. A zöld kötvények kibocsátása és a zöld hiteltermékek nyújtása jelentős lehetőségeket kínál a vállalatoknak a fenntarthatósági projektek finanszírozására és a piaci pozíciójuk erősítésére. Ezen túlmenően az ESG szempontok figyelembevétele segíthet a cégeknek növelni a hosszú távú stabilitást. A fenntarthatóság és az ESG szemlélet nem csak egy irányelv vagy trend, hanem egy üzleti és társadalmi érték, amelynek széles körű elfogadása és alkalmazása kulcsfontosságú a jövő generációk számára.