Madárinfluenzával fertőzött tehenek az Egyesült Államokban

Madarak és tengeri emlősök után tejet adó teheneknél is találtak madárinfluenzával fertőzött egyedeket, emellett pedig egy emberi esetet is regisztráltak már idén az Egyesült Államokban. A teheneknél és embereknél is egyelőre enyhe lefolyású a betegség, ellentétben a szárnyasokkal, ahol az a legtöbb esetben halállal végződik.

A vírusról

A madárinfluenza vagy H5N1 vírus az influenzavírusok egy csoportja, ami elsősorban szárnyasokhoz alkalmazkodott. Az első esetet 1996-ban regisztrálták libáknál Kínában, embereknél pedig 1997-ben figyelték meg először Hong Kongban.  A kórokozó új formája 2020-ban jelent meg Európában, és onnan terjedt szét rövid idő alatt az egész világon. Az USA-ban az elmúlt 4 évben összesen több mint 82 millió madarat érintett, ezzel pedig az ország legsúlyosabb madárinfluenza járványává nőtte ki magát. A szárnyasokon kívül a vírus pusztítja a tengeri emlős populációkat is, mint például az oroszlánfókákat, de veszélyt jelent a borzokra, rókákra, görényekre és a háziállatokra is.

A tehenekre senki nem számított

A kutatókat meglepetésként érte, hogy egyre több farmon azonosítanak madárinfluenzával fertőzött tejet adó teheneket, viszont húsmarhákban egyelőre nem mutatták ki a vírust. Eddig 6 államban, köztük Texasban és Új-Mexikóban, összesen 13 csordában találtak beteg állatokat. A tünetek többségében idősebb teheneknél jelennek meg, ezek az étvágytalanság, hőemelkedés vagy alacsony láz, a tejtermelés jelentős csökkenése, valamint a sűrű és elszíneződött tej. A fiatalabb példányoknál annyira enyhe is lehet a betegség lefolyása, hogy nem is mutatnak tüneteket. 

A macskák és kutyák megfertőződése egyszerűen magyarázható, ők vadászat vagy evés útján találkozhatnak beteg madárral. Azt visszavezetni, hogy a tehenek miként kapják el, már nem ennyire egyértelmű. A legvalószínűbb módja az lehet, hogy a már fertőzött madarak a tehenek vizén vagy táplálékán keresztül – ürülékkel, nyállal vagy más váladékokkal – adják tovább a vírust. Az sem kizárt, hogy farmok között a porral is terjedhet. 

Azt a tudósok egyelőre nem tudják, hogy tud-e tehénről tehénre közvetlenül is átadódni a fertőzés. Viszont valószínűsítik, hogy igen, mert túl gyorsan jut tovább. Amennyiben viszont valóban meg tudják fertőzni egymást a tehenek, úgy egyre nagyobb az esélye, hogy akár embereknek is át tudják adni közvetlenül. 

Csak karantén, nem megsemmisítés

Mivel a betegség a teheneknél enyhe lefolyású, így a gyakorlat az, hogy a fertőzött egyedeket karanténba zárják. Ellentétben a szárnyasokkal ahol, ha felüti a fejét a madárinfluenza, a teljes állományt kiirtják. A lebonyolítás nem túl humánus: a telephely hőmérsékletét megemelik, a madarak pedig hőgutát kapnak. Állatorvosok és állatvédők egyaránt tiltakoznak a módszer ellen, ugyanis ez az állat indokolatlan, akár 3-5 óra hosszú szenvedéséhez vezet, mielőtt bekövetkezik a halála. 

A farmok az elhullott állatok után dollármilliókat kapnak kárpótlásként, amivel az állatvédők nem értenek egyet. Szerintük a feltétel nélküli kompenzálás csak tovább tartják fenn azt az állattartási gyakorlatot, ami növeli a fertőzés kockázatát. A hivatalok viszont azzal érvelnek, hogy a támogatással ösztönzik a gazdákat a beteg állatok mielőbbi bejelentésére. 

Fogyaszthatunk tejet és tojást?

Igen, de kerüljük a nyers élelmiszereket. Beteg tehenek pasztörizálatlan tejében kimutatták a vírust, ahogy nyers tojásban is. Fertőzött állatoktól származó élelmiszert tilos ugyan forgalomba hozni, de gyakran a teheneknél nem vehető észre, hogy betegek. Tyúkoknál hamarabb és látványosabban jelennek meg a tünetek, így az ő tojásuk, húsuk jó eséllyel nem kerül a boltok polcaira. Elővigyázatosságként viszont csak hőkezelt élelmiszert fogyasszunk. Ez sem garancia semmire, ugyanis pontosan nem ismert, hogy milyen magas hőmérséklet és mekkora kezelési idő szükséges ahhoz, hogy a vírus biztosan elpusztuljon. 

Küszöbön egy újabb világjárvány?

Az ismert emberi fertőzések elszigetelt események, időben és helyben egymástól függetlenek. Minden esetben szoros, hosszabb ideig tartó, védőeszköz nélküli kapcsoltuk volt fertőzött madarakkal. A most ismert vírusváltozatok egyelőre többszöri mutációra vannak attól, hogy emberek egymás között is át tudják adni azt. Emellett megnyugtató, hogy az ilyen változások általában annak árán érhetők el, hogy a vírus maga sokkal kevésbé lesz ellenálló. A most ismert betegek egyébként is enyhébb tüneteket mutattak, leginkább kötőhártya-gyulladásuk volt, haláleset nem ismert. 

Amennyiben mégis megjelenne olyan változat, ami már képes emberről emberre terjedni, rendelkezésre áll oltás. Az influenzavírusokat sokkal régebb óta kutatják, mint a pár éve pusztító koronavírust, így vakcina is van ellene. A CDC és a WHO is folyamatosan figyelemmel kíséri, milyen mutációk jelennek meg és hogy hatásosak-e továbbra is a meglévő oltások. Egyelőre az a tapasztalat, hogy nincs olyan változat, ami ellen ne lenne oltás. Ha szükség lenne rá, az USA-ban a tömeggyártás sem jelent akadályt. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ott gyártanák, ahol a sima influenza ellenit is. Így mérlegelni kell, hogy ha megjelenik az igény, melyik legyen a prioritás. 

Felmerült annak a lehetősége is, hogy az állatokat oltanák be. Ez az elképzelés azonban megosztja az iparágat, mert akár kereskedelmi korlátozásokhoz is vezethet, ha egyik ország olt, a másik nem. Az USA baromfi exportja jelenleg közel évi 6 milliárd dollár bevételt hoz, amit a gazdák és a politikusok nem szívesen tesznek kockára. Ugyanakkor egyre több tudós sürgeti az oltást, hogy egy esetleges nagyobb járványt idejében megakadályozzanak. 

A hatóságok a lakosságot is kérik, hogy fokozottan figyeljenek, és ha beteg, elhullott vagy zavartan viselkedő madarat látnak, kerüljék el és minél előbb jelentsék. Az állattartókat arra figyelmeztetik, hogy a macskáikat tartsák a lakásban, a kutyákat pedig pórázon sétáltassák. Mindkettő megfertőződhet, de kutyáknál például annyira ritka a regisztrált eset, hogy nem ismert a betegség pontos lefolyása.