Fontos előrelépés az Alzheimer-kór előrejelzésében

Technika 2024.04.27. László-Kun Gábor
Magyarországon Kelet-Európában elsőként van lehetőség arra, hogy a tünetek megjelenése előtt 10-15 évvel egy vérvizsgálat segítségével kimutassák az Alzheimer-kórra jellemző kóros fehérjék jelenlétét. Emellett az állapotromlást online elvégezhető memóriateszttel is nyomon lehet követni.

 

Több magyar fejlesztés is része annak a kombinált vizsgálatnak, amellyel a klinikai tünetek megjelenése előtt már 10-15 évvel kimutatható az Alzheimer-kór – állítja a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológusa. Sátori Mária szerint a vizsgálat során a plakkokat okozó, kóros fehérjéket egy egyszerű vérvétellel mutatják ki, míg eddig csak költséges vagy fájdalmas vizsgálatok (CT, MR, agyvízvizsgálat) voltak szükségesek. A kombinált vizsgálat másik elemét a PreDEM-teszt képezi, melyet egy decemberben zárult magyar projekt keretein belül fejlesztettek ki, összköltsége pedig 362,66 millió forint volt.

A neurológus szerint az 1 éves kognitív tesztek és speciális labortechnológiai eljárás kombinációjával a szűrővizsgálat során megállapítható, hogy milyen tendencia tapasztalható a betegség lefolyásában, és milyen kezelés vagy feladatgyakorlás szükséges annak lassításához. A főorvos úgy véli, hogy a betegség korai felismerése javítja a kezelések hatékonyságát, növeli az életminőséget, és nemzetgazdasági szinten is megtakarítást jelent az egészségügyi ellátó rendszer terheinek csökkentésével. A jelenleg elérhető vér- és genetikai vizsgálatok csak a hajlamot mutatják ki, míg az új vizsgálat segítségével az Alzheimer-kór jelenléte már 10-15 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt kimutatható – állítja Sátori Mária. Emellett hozzátette, hogy Magyarországon a nemzetközi adatokkal összhangban a 60 év felettiek mintegy 20 százaléka, a 70 év felettiek 30 százaléka, míg a 80 évnél idősebbeknek majdnem 50 százaléka érintett valamilyen demenciában, ezen belül a demensek 60 százaléka alzheimeres.

„Hosszú évekig tartó lappangás után jelennek meg az első tünetek, amikor rövid távú emlékezetzavar vagy tér- és időbeli tájékozódási nehézség lép fel. Ekkor már elindul a visszafordíthatatlan agyi leépülés folyamata, mely során a gondolkodási képesség fokozatosan romlik, mígnem a beteg már a mindennapi egyszerű feladatokat sem képes ellátni. Ennek hátterében az áll, hogy az agyban felhalmozódó kóros fehérjeszigetek (béta-amiloid nevű fehérjeplakkok) elpusztítják az idegsejteket és megrongálják az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat”

– mondta Sátori Mária az Indexnek.

Kókay András, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ ügyvezető igazgatója szerint a módszer klinikai alkalmazása már idén széles körben elérhetővé válhat, és a következő években többezres vizsgálati számmal számolnak. Európában jelenleg mintegy tízmillióan szenvednek demenciával vagy neurodegeneratív betegségekkel, ami húsz évvel ezelőtt kevesebb mint hatmillió volt. 2030-ra ez a szám várhatóan eléri a húszmilliót. Globálisan a betegek száma közelíti az ötvenmilliót, és 2050-re ez a szám csaknem háromszorosára nőhet a prognózisok szerint. 2018-ban a demencia kezelésének globális becsült költsége mintegy egymilliárd dollár volt, mely 2030-ra várhatóan megduplázódik, így a korai diagnózis jelentős megtakarítást eredményezhet globális szinten.

 

1864. június 14-én született Marktbreitban a német ideggyógyász, Alois Alzheimer, aki először írta le a dementia-t mint betegséget, amit később az Alzheimer-kórként ismerünk. Kezdetben kollegái nem vették komolyan, amikor azt állította, hogy az öregség nem magyarázhatja minden esetben a feledékenységet és az értelmi hanyatlást, hanem az agykérgen bekövetkező betegségről van szó. 1901. november 26-án Alzheimer doktor találkozott először a páciensével, aki világhíressé tette nevét az orvostudományban. Auguste Deter nevű betegén diagnosztizálta először az elváltozást. A nő férje panaszolta el az orvosnak, hogy felesége egy éve szenved súlyos problémáktól: furcsa viselkedést mutat, minden emlékét elveszíti, és már a háztartási feladatokat sem tudja ellátni. Alzheimer megfigyelte, hogy az asszony teljesen elveszett térben és időben, alig emlékszik korábbi életére, és összefüggéstelenül beszél. Ez különösen meglepő volt, mivel az asszony mindössze 51 éves volt, és korábban mentálisan teljesen egészséges volt. Az 1911-ben megjelent pszichiátriai tankönyvek már az új betegséget Alzheimer-ként említették.