Műegyetem a fenntarthatóság szolgálatában

A ’BME a Fenntarthatóságért munkacsoport’ idén áprilistól kezdődően több, sokakat foglalkoztató, kurrens témában szervez workshopsorozatot, melynek első állomása az április 24-ei, 15 órakor kezdődő Fenntartható energia workshop volt. Az eseményt Levendovszky János, a BME tudományos rektorhelyettese nyitotta meg és zárta le, az előadók között pedig olyan nevek szerepeltek, mint Dr. Aszódi Attiláé, aki a Műegyetem Természettudományi karának dékánja, valamint a Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára. Ő az atomenergia fenntarthatóságban betöltött szerepéről tartott előadást. A második előadó pedig Dr. Kaderják Péter volt, aki a BME-n működő Zéró Karbon Központ vezetője, előadása pedig a hazai akkumulátoripari értéklánc fenntartható gazdasági fejlesztéséről szólt. Az egyéni beszédek után egy kerekasztalbeszélgetésszerű, interaktív rész következett. Az esemény sok érdeklődőt vonzott, a K épület Pécsi Eszter termében kialakított széksorok szinte teljesen megteltek. A középkorú villanyszerelőtől a fiatal hallgatóig számos társadalmi csoport képviseltette magát. A hatalmas érdeklődésnek és rengeteg kérdésnek köszönhetően az esemény a tervezett 16:30-as lezárás helyett 5 órakor ért véget. 

Dr. Aszódi Attila először ismertette, hogy a fenntarthatóság mit is foglal magában, illetve milyen célból beszélhetünk erről a fogalomról. Szerinte a fenntarthatóság célja, hogy „Úgy igyekezzünk megoldani a jelenkor problémáit, hogy ne korlátozzuk a jövő generációk tagjait abban, hogy kielégítsék szükségeleiket, megoldják problémáikat.” Véleménye szerint „Nem lehet fenntartható növekedést megvalósítani, csak fenntartható fejlődést.”, ugyanis a fenntarthatóság egy zárt rendszer, ami nem tud a végtelenségig növekedni. Úgy véli, hogy ezzel a kérdéskörrel most kell foglalkozni, mert jelenleg még van a társadalmunkban egy kritikus réteg, melynek tagjai képesek lehetnek új technológiai innovációk kifejlesztésére. Ahogy ő fogalmazott – „Nem akkor kell gondolkodni, amikor már elfogyott a kőolaj.” Szerinte fontos, hogy ne csak az úgynevezett „zöld” beruházásokra, vagyis a fenntarthatóság környezeti aspektusára fókuszáljunk, hanem gazdasági és társadalmi pilléreire is, így nagyon pozitívan értékeli azt, hogy már az atomenergiával és földgázzal kapcsolatos kezdeményezések is megvalósulhatnak fentarthatósággal kapcsolatos finanszírozásból.

Hazánk is elindult a fenntarthatóság útján. Ahogy Dr. Kaderják Péter említette, „Exponenciálisan megy előre az elektrifikáció és a dekarbonizáció Magyarországon.” Ennek kiemelt szereplője a napenergia, ugyanis Kaderják szerint „Magyarországon a megújuló energiaforrások közül a napenergia áll a legbőségesebben rendelkezésre.” Ő úgy vette észre, hogy a szélturbinákhoz képest nagy elfogadottságnak is örvend ez az energiatípus hazánkban. Azonban a napenergiával kapcsolatban még számos kérdés tisztázatlan, és jónéhány probléma megoldatlan. Jelenleg nem tudjuk műszakilag fenntartható módon tárolni a rengeteg napenergiát, csak szezonálisan. Péter szerint a kulcsprobléma ezzel kapcsolatban, ami megoldásra vár, hogy „Hogyan lehet nyárról télre gazdaságosan eltenni a napenergiát?” Jelenleg is fut egy úgynevezett „Napenergia plusz” program, ami főként az akkumulátoros tárolók telepítésének támogatását célozza meg. Ezzel kapcsolatban fontos cél az éjszakai rendszertermelésre való átállás is. A másik fontos megválaszolatlan kérdés, hogy hogyan tudjuk megoldani a napenergia exportálását. Hiszen jelenleg, ahogy Aszódi Attila fogalmazott, „A hazai termelés meghaladja a hazai fogyasztást.” Kaderják Péter szerint ebben a témában „Nyugodtan támaszkodhatunk az európai együttműködésre, a közös piacra, a kölcsönösségre. Például exportálhatunk Romániának napenergiát, ők pedig exportálhatnak nekünk szélenergiát.”

Az előadók arról is szót ejtettek, hogy szerintük lehetséges lesz-e a közeljövőben teljes mértékben importfüggetlenné tenni a magyar energiaellátást. Kaderják Péter szerint, „Ha Magyarország importfüggetlen akarna lenni, meg tudnánk oldani.” A szakember elmondta, hogy a Mátrai Atomerőmű jelenleg alacsony kapacitáskihasználással dolgozik, mert kevesebbe kerül importálással energiához jutnunk, mint előállítanunk azt. Véleménye szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mind Magyarország, mind pedig Európa érdekében áll, ugyanis Európának nincsenek fosszilis energiaforrásai, így kiszolgáltatottak és importfüggőek vagyunk. Kijelentette, hogy a kiszolgáltatottságtól való megszabadulás kulcsa a napenergia. Úgy véli, hogy már az eddigi törekvések is hasznosak és sikeresek voltak. Például az orosz-ukrán háború miatt jelentős ellátásbiztonsági kérdések merültek fel. Kaderják úgy fogalmazott, hogy „Ha nem dolgoztunk volna a megújuló energiaforrások kiépítésén, a háború kitörésekor összeomlottunk volna.”

A közlekedés dekarbonizációja terén is hatalmas előrelépések figyelhetőek meg. Az elektromos autók iparága 2010-ben még alig létező piac volt. Azonban a COVID19 világjárvány óta dinamikus fejlődést mutat a terület. Előrejelzések szerint, az elektromos autók iránti igény folyamatosan nőni fog. A közeljövőben az a cél, hogy az utakon lévő autók 50-70%-a akkumulátorral működő legyen. Kaderják Péter azt jósolta, hogy „A fenntarthatósági eszközök közül a legnagyobb piaca az akkumulátoroknak lesz.” Például a zöld buszok és a hajótechnológia fejlesztése jó úton halad, a kamionok energiafelhasználásának fejlesztése pedig az ötletelés szintjén van. Jelenleg is számos kezdeményezés foglalkozik azzal, hogy hogyan lehet egy fenntartható akkumulátoripart létrehozni Magyarországon, ezek közé tartozik például az Energia 21 kezdeményezés is.