Az online oktatás utóhatásai

Romló tendenciát mutat a diákok teljesítménye a PISA- és más nemzetközi tesztek eredményei alapján. De nem csak itthon van ez így, a legtöbb ország hasonlóan gyengébben teljesített korábbi eredményeihez képest. Ennek oks főként az online oktatással töltött hónapokban keresendő.

A lezárások

Az országos szinten elrendelt iskolabezárások következtében az általános iskolai alsó tagozatosoknak 9 hét, a felső tagozatosoknak 12 hét, míg a középiskolásoknak 19 hét jelenléti oktatás maradt ki. Ehhez adódnak még hozzá azok a hosszú hetek, amikor az intézmények saját hatáskörben voltak kénytelenek további bezárást elrendelni. 

Abból dolgozunk, ami van

Bár a pedagógusok többsége igyekezett becsülettel megtartani a tanórákat, sokszor ütköztek technikai nehézségekbe. A tanárok és a diákok számára is egyaránt nehézséget okozott, hogy sokszor híján voltak a megfelelő eszközöknek. Ehhez társult még az, hogy az oktatók digitális kompetenciái sem mindig feleltek meg annak, hogy a kialakult helyzetben a maximálisat nyújtsák. A tanulók részéről pedig, főként a hátrányos helyzetű térségekből, jelentősen megnövekedett a hiányzások száma – volt, aki egyáltalán nem tudott a távoktatásban részt venni. 

A tanárok saját bevallásuk szerint, bár materiálisan kaptak némi segítséget, arra vonatkozóan, hogy miként tudnának online tananyagokat készíteni, hogyan érjék el a lemaradó vagy speciális nevelési igényű diákokat, csak szűkösen részesültek iránymutatásban. Ezeknek összességében pedig az lett az eredménye, hogy a legtöbb iskolában az előírt tananyag csak egy részét tudták átadni a tanulóknak.

Mentálisan is megterhelő volt

A tényleges tanulási lehetőségek mellett a bezártság azt a lehetőséget is elvette a diákoktól, hogy társaikkal, oktatóikkal töltsék a hétköznapokat, ezáltal pedig fontos szociális és személyes készségeket sajátítsanak el. De önmagában sokaknál már az is probléma volt, hogy nehezebben tudták tartani a kapcsolatot a barátaikkal, ismerőseikkel. 

A folyamatos bezártság, stressz nem csak a gyerekeket viselte meg: felmérések szerint ez idő alatt megugrott a családon belüli erőszak esetek száma is, ami nem múlik el egyik napról a másikra nyomtalanul. A helyzetet pedig tovább nehezítette, hogy sok fiatalnak szembe kellett néznie a vírus miatt egy-egy közeli hozzátartozójának, akár a szülőjének, gondviselőjének halálával is. 

Ezek nem múlnak el nyomtalanul

A diákoknak nem csak az online oktatás során nyújtott teljesítményükön, de még évekkel később is meglátszódik a teljesítményükön annak hatása. Ezt legszemléletesebben a 2022-ben megírt és 2023 decemberére kiértékelt PISA-teszt eredményei mutatják be. A magyar diákok a matematika, szövegértés és természettudományos készségeket vizsgáló teszten a már-már szokásosnak mondható, átlag közeli eredményeket hozták. Ugyanakkor a tesztet kitöltő legtöbb ország Magyarországhoz hasonlóan romlást mutatott, így az átlag pontszám is lejjebb került. Ez a teszt nem a lexikális tudást vizsgálja, hanem a diákok azon kompetenciáit méri, milyen mértékben képesek a meglévő tudásuk birtokában új szituációkhoz alkalmazkodni. Ebben a magyar diákok egyébként is hosszú évek óta egyre rosszabbul teljesítenek, és ez alól a COVID utáni időszak sem kivétel.

A későbbiekre nézve is tovább mélyítette a szakadékot a szegényebb, nehéz körülmények közül érkező diákok, valamint tehetősebb társaik között. A magyar oktatás egyébként is az egyik leginkább olyan, ahol a hátrányos helyzetű, de jó képességű tanulok nehezen, vagy szinten egyáltalán nem tudnak kitörni. Azzal, hogy a távoktatással sokan elestek a tanulás lehetőségétől, csak még inkább nehezebb lesz a helyzetük a későbbiekben.

Külföldi jó gyakorlat

Ahhoz, hogy a felhalmozott lemaradást a diákok le tudják faragni, sok helyen a tananyag koncentrálását, a lényeg kiemelését használják. De egy jól beépített iskolán kívüli program is elmélyítheti, kiegészítheti az órákon megszerzett tudást.

Hozzánk hasonlóan Szlovákia sem remekelt a PISA-teszten, erre a kormány tantervreform előkészítésével reagált. Felismerték, hogy a mai világban a főként memorizáláson alapuló oktatás nem célravezető. Így jelenleg közel 300 szakértő bevonásával dolgoznak azon, hogy a maradi oktatás és a COVID okozta károkat minél inkább kijavítsák és használhatóbb tudást adjanak a fiataloknak.