Olimpia IX – ökölvívás, súlyemelés, vívás: Minden szem Szilágyira szegeződik

Ahogy közeledik a nyár és fogynak a még megszerezhető kvóták mind tisztábban látszik, hogy kikért szoríthatunk a XXXIII. nyári olimpiai játékokon. Felvezető cikksorozatunkban bemutatjuk az olimpiai sportágakat, kicsit visszatekintünk Tokióra és megpróbáljuk kitalálni mire számíthatunk Párizsban.

Ökölvívás

Bemutatkozás: 1904 – St. Louis

Éremosztó számok Párizsban: 13 db

Magyar örökmérleg: 10-2-8

Magyar indulók Párizsban (május 1-ig): 3 fő (2 férfi, 1 nő)

Emlékek Tokióból: Egy 2014-ben történt lövöldözést követően a kubai Julio Cesar La Cruz pályafutása veszélybe került, miután egy golyó csípőn találta. Cruz duplán is bizonyított a kételkedőknek, ugyanis végig kimagasló teljesítményt nyújtva megvédte Rióban szerzett olimpiai bajnoki címét.

Párizsi kisokos: A rendszerint 12 menetes profi mérkőzésekkel ellentétben az olimpián 3×3 perc dönti el a továbbjutó sorsát. A viszonylag kevés induló miatt az aranyéremhez elég négy mérkőzésen nyerni, azonban a komoly megterhelés miatt még így is minden súlycsoport küzdelmei több mint egy hétig tartanak a megfelelő regenerálódás érdekében. Az idei ötkarikás játékokon kétségtelenül az újabb női súlycsoport programra tűzése és az ezzel járó férfi súlycsoportok számának csökkentése jelenti a legnagyobb változást. Ezzel mindössze nyolc év leforgása alatt a 10 férfi és 3 női súlycsoport aránya 7-6-ra módosult, ami nem meglepő módon sok rajongónál kiverte a biztosítékot. Párizs előtt a kvalifikációs rendszeren is változtattak, amit a végeredmény alapján a magyar ökölvívók remekül kihasználtak, ugyanis a legnagyobb létszámú csapat állt össze a 12 évvel ezelőtti londoni olimpia óta.

Jósda: Első női olimpikon ökölvívónk Hámori Luca a hosszú vállsérülése ellenére is bejut a legjobb nyolc közé, amivel újból bizonyítja, hogy magyar női bokszolóként is be lehet kerülni akár a legszűkebb elitbe is.

Súlyemelés

Bemutatkozás: 1896 – Athén

Éremosztó számok Párizsban: 10 db

Magyar örökmérleg: 2-9-9

Magyar indulók Párizsban (május 1-ig): 0 fő

Emlékek Tokióból: A világ legerősebb embere, a grúz Lasha Talakhadze 488 kg-os világcsúccsal védte meg a riói játékon szerzett aranyérmét úgy, hogy a második helyezett súlyemelőnél 47 kg-al ért el jobb eredményt.

Párizsi kisokos: Természetéből fakadóan nem nagy meglepetés, hogy a súlyemelés mindig is a doppingbotrányoktól leginkább beárnyékolt sportágak közé tartozott. A tokiói olimpia óta ezen próbálnak meg változtatni az NOB és az IWF illetékesei az eddigieknél lényegesen szigorúbb szabályokkal, ami kihatással van többek között a kvalifikációs rendszerre és a súlycsoportok elosztására is. A lényegesen nagyobb kontroll érdekében a kvótaszerzés egyik feltétele, hogy a súlyemelőknek bizonyos versenyeken kötelező volt a részvétel. Még ennél is lényegesen szigorúbb feltételeket szabtak az egyes országokra, ugyanis ha a kvalifikációs időszak alatt egy nemzetből legalább 3 sportolónál pozitív mintát találnak, akkor az adott ország minden súlyemelőjét megfosztják az indulás lehetőségétől. Nem lehet vitatni, hogy a szövetség teljes vállszélességgel kiállt a tisztaság mellett, az intézkedések sikere azonban csak hónapokkal az ötkarikás játékok vége után fog kiderülni. Egy biztos, a hitelességét vesztett sportágnak az lenne a leghasznosabb, ha a laborok helyett végre a színpadon dőlnének el az érmes helyezések.

Jósda: A szigorú szabályozások ellenére 6 érmes súlyemelő is pozitív doppingmintát produkál, ami további kételyeket vet fel a nemzeti szövetségek szerepvállalását illetően.

Vívás

Bemutatkozás: 1896 – Athén

Éremosztó számok Párizsban: 12 db

Magyar örökmérleg: 38-24-28

Magyar indulók Párizsban (május 1-ig): 15 fő (9 férfi, 6 nő)

Emlékek Tokióból: Honfitársak párharcát hozta a női kard döntője, ami az előzetes várakozásoknak megfelelően kifejezetten érzelmesre sikeredett. A győzelmet végül 15-11 arányban a mindössze 23 éves Sofia Pozdniakova szerezte meg, aki így élete első olimpiáján felért a csúcsra.

Párizsi kisokos: London, Rió, Tokió, Párizs. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő bravúrra készül Szilágyi Áron, aki azért utazik a francia fővárosba, hogy zsinórban negyedszer is olimpiai bajnokként csapjon a magasba. Egyáltalán nem magától értetődő Áron ötkarikás játékokon mutatott dominanciája, ugyanis a most már lassan két évtizede tartó pályafutása alatt a 3 olimpiai bajnoki cím mellett „mindössze” egy-egy VB és EB aranyat szerzett egyéniben. Legnagyobb kihívói a grúz Sandro Bazadze és a tavalyi világbajnok Eli Dershwitz lehetnek, azonban ha a sors úgy hozza akár a további két magyar vívó egyike is jelentheti a végállomást Áronnak. Az egyéni indulók mellett három csapatunk is sikeresen kvalifikálta magát, ahol a mindössze 8 fős mezőny eredményeképp elég egyetlen győzelem ahhoz, hogy karnyújtásnyi közelségbe kerüljön az érem. Ami a nemzetközi élmezőnyt illeti, az oroszok hiánya sok vívónak adhat esélyt egy kiugró eredményre, hisz ahogyan az már számtalanszor bebizonyosodott, egy jó nap gyakran aranyat ér…

Jósda: 1896 után először ünnepelhet a dobogón görög vívó olimpián, miután női kard egyéniben a kétszeres VB érmes Despina Georgiadou egy szoros asszó végén megnyeri a bronzcsatát.