Választási kisokos – nem csak kollégistáknak

Egy napon, június 9-én adhatjuk le szavazatunkat az önkormányzati és az európai parlamenti képviselőkre is. Az előbbinél az átjelentkezési lehetőségek kötöttebbek, de aki csak emiatt a vizsgaidőszakban nem utazna haza, annak sem kell lemondani a választás élményéről.

Eltérő átjelentkezési szabályok

Az önkormányzati és EP-választásra június 9-én kerül sor, szavazni reggel 6 és este 19 óra között lehet. Mindkét esetben biztosan jogosult a voksolásra az, aki nagykorú magyar állampolgár és rendelkezik magyarországi lakcímmel vagy tartózkodási hellyel. Aki ugyan magyar állampolgár, de állandó vagy ideiglenes lakcíme nincs, ő nem szavazhat. Viszont az az uniós állampolgár, aki rendelkezik magyarországi címmel és kérte a felvételét a névjegyzékbe, gond nélkül szavazhat. Ugyanez igaz a menekültekre, bevándorlókra és itt letelepedett külföldiekre is.

Az európai parlamenti választáson – ellentétben az önkormányzatival – az az uniós állampolgár is szavazhat, aki egyik tagállamban sem rendelkezik lakcímmel. Nekik csak egy gyors regisztrációra van szükség, és már fel is vették őket a névjegyzékbe. Az a magyar állampolgár, akinek csak egy másik uniós országban van bejelentett lakcíme, ott jogosult szavazni. A kettős állampolgár vagy több lakcímmel rendelkezők is csak egy ország jelöltjeire voksolhatnak, többre nem.

Postai úton már minden szavazásra jogosult értesült arról, hogy melyik településen, illetve választókörzetben szerepel a névjegyzékben. Ezen szűk keretek között átjelentkezéssel lehet módosítani, amit online vagy bármelyik település közjegyzőjénél lehet kérni legkésőbb május 31-én 16 óráig. Az EP-listákra bármelyik településen leadhatjuk a voksunkat, az önkormányzati jelöltekre viszont csak a lakcím vagy a tartózkodási hely szerint szavazhatunk. Utóbbi a kollégistáknál rendszerint a kollégium címe, vagy az albérletben élőknek az ottani, akik így a budapesti indulók közül választhatnak. Fontos azonban, hogy csak azok kérhetik így az átjelentkezést, akik legkésőbb február 11-ig szerezték meg a tartózkodási helyüket igazoló dokumentumot.  

Ezen felül azok sem maradnak ki az európai parlamenti választásból, akik éppen utolsó erasmusos napjaikat töltik egy másik országban, vagy már a jól megérdemelt családi nyaraláson vannak. Sok egyéb kérvény mellett, az alábbi linken elérhető a külképviseleti névjegyzékbe vétel elindítása is. 

Milyen papírokat nyomnak a kezünkbe?

Egy személyi igazolványért, lakcímkártyáért és egy aláírásért cserébe a település méretétől függő papírhalmazt nyomnak a választók kezébe. Ezek közül a legegyszerűbb az EP-lista, ami egy lap és az összes pártot tartalmazza, aki megszerezte a szükséges 20 000 aláírást. A kisebb településen élők 3 lapot kapnak, amiken a polgármester és az önkormányzati képviselők személyéről döntenek, valamint a megyei közgyűlés pártlistájából választhatnak. 

A megyei jogú városok lakói csak 2 lapot kapnak, ahol a polgármester-jelöltek és a választókerületi képviselők közül a legszimpatikusabbra húzhatják be az X-et. Ennek oka, hogy a nagyobb településeket körzetekre osztják, és az adott körzet győztese kerül a közgyűlésbe. Ezen kívül a kompenzációs listákról töltik fel a fennmaradó helyeket, az összes szék kb. ⅓-át. Erre a listára viszont nem lehet szavazni, hanem a töredékszavazatok alapján osztják szét.

A fővárosiak – így az itt szavazó egyetemisták is – összesen 4 lapot kapnak majd a kezükbe az EP-listán kívül. Ezeken a főpolgármesterre, a kerületi polgármesterre, a választókerületi képviselőre és a budapesti pártlistákra lehet szavazni. Utóbbira azért, mert míg 2019-ben még a kerületi polgármesterek adták a közgyűlés nagy részét, idén már külön pártlistáról kerülhetnek be a főpolgármester mellé.