Megszülettek a hallgatói igények a tanév rendjéről

BME körkép 2024.05.28. Fiam Noémi Norina

A tanév időbeosztása és a félévek szünetei minden évben érdekes témák, függetlenül attól, hogy rugalmasságuk sok tényezőtől függenek, és sokszor nem lehet érdemben megváltoztatni ezek idejét és hosszát. Az EHK által elkészített felmérés többek között a szünetek kérdéskörét helyezte középpontba, melyről több, mint 4700 BME-s hallgató mondta el véleményét. Közülük döntő többségében alapszakos műegyetemisták voltak, de szép számmal töltötték ki mesterszakosok is. A felmérés az előzetes adatok (kitöltő karjának neve, képzésének kezdési éve) megadása után feleletválasztós kérdéseket tartalmazott, de kifejtős válaszokat igénylő kérdések is szerepeltek a kérdőíven.

A szünetek sorát nyitó őszi szünettel kapcsolatban arról kérdezték a hallgatókat, hogy legyen-e egyáltalán, amennyiben igen, egyezzen-e a közoktatásban előírt dátummal. Az utóbbi kérdésnél igennel voksolóknak azonban számolniuk kell azzal, hogy az ezáltal meghosszabbodó őszi szünet után később kezdődne a tavaszi félév, ami egy héttel lerövidítené a nyári pihenőnket. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a kitöltők körében nem volt népszerű az őszi szünet létjogosultsága, a hallgatók nem szeretnének több szünnapot napot a munkaszüneti napoknál.

A következő téma a téli szünetet boncolgatta. Ennél két fajta szünetet is elkülönített a felmérés: az ünnepeket magába foglaló napokat és az őszi és a tavaszi félév közötti időtartamot. Az előbbinél leginkább a december 24. és január 2. közötti dátum a legnépszerűbb, ami mellesleg a tavalyi évig a közoktatás téli szünetét is jelentette. Azonban idén ez egy héttel hosszabb volt (január 7.-ig tartott), amihez alkalmazkodott az egyetem is, ennek köszönhetően pedig egy héttel kevesebb nyári szünetünk lesz. Ami a két félév közötti időt illeti, a tavaszi előtt van 2 olyan hét, amikor már nincs vizsgaidőszak, ebben az időben zajlik a kollégiumi ki- és beköltözés. A 2 hét mindenképpen szükséges, azonban, ha ennél hosszabb lenne, az megint a nyári pihenő rovására történne. Emellett arról is szó esett, hogy ki milyen elfoglaltsággal tölti a téli szünetet: szakmai gyakorlatot kevesen teljesítenek, mert ahhoz ez az idő túl rövid (leginkább nyáron végzik el). A két félév közötti szünet azért érdekes, mert van, aki letudja az utolsó vizsgáját január közepéig, neki van körülbelül 1 hónapja pihenni. Azonban vannak hallgatók, akiknek az elhúzódó vizsgái miatt ez az egy hónap igencsak lerövidül.

Az ezt követő kérdések a tavaszi szünetet boncolgatták. Ugyanúgy, mint az őszi szünetnél, itt is a szünet szükségességére és a hosszára volt rákérdezve. Általánosságban elmondható, hogy a hallgatók számára nem fontos, hogy a tavaszi szünet a félév hányadik hetére esik, mindössze az számít, hogy húsvétkor legyen. Az ünnepnapokat és az ezeket megelőző és követő 1 napon túl azonban nincs különösebb igény további szünnapokra. Összeségében a tavaszi félév szünete a korábbi évek során ezt követték, azonban idén a hossza idén megnövekedett, ezért van idén 15. hét. Ez elvezet minket a szorgalmiidőszak végéhez, amivel elérkezünk a nyári szünet kérdéséhez.

A felmérés a nyári szünet kezdetével, hosszával, annak miértjével és az őszi félév kezdeti dátumával foglalkozott. A kérdőív ennél a résznél megengedte a priorizálható választást, így az eredmény még inkább tükrözi a hallgatók igényeit. Legtöbben a május végén kezdődő nyári szünetre szavaztak, ezt követte a június eleje, majd közepe. Pár évvel ezelőtt még elmondható volt, hogy május végén elkezdődött a vizsgaidőszak, így akár június elejére végezhettek a hallgatók a vizsgáikkal, azonban ez mostanra kitolódott az őszi és a tavaszi félév közötti szünet miatt, ezért a vizsgaidőszak akár július elejére is kitolódik. Az őszi félév minél korábbi szeptemberi elkezdése lehetővé tenné, hogy a jelenleginél hosszabb legyen a nyár, de ezt a mostani hosszú évközi szünetekkel nem lehet megcsinálni. Az őszi félév előtt lezajló gólyahét felölel egy hetet, így érdemes ezt minél előbb, augusztus végén megvalósítani, ezalatt pedig megtörténhet a kollégiumi beköltözés. Ezt követően szeptember első hetében lehetőség van a tanítás elkezdésére.

A kérdőív válaszai helyenként meglepőek voltak, de sok kérdésre várható volt a hallgatók egyöntetű válasza. A felmérés elkészítői szeretnék megköszönni a kitöltők idejét, amit arra szántak, hogy elmondják véleményüket a tanév rendjének jelenlegi helyzetéről. Fontos kiemelni, hogy ahhoz, hogy változást érjenek el a hallgatók és képviselőik, sok lépcsőt kell megjárni, ez pedig nem feltétlenül működik gyorsan.