Varázslatos útvesztők nyomában

Magazin 2024.05.30. Gyenes Gréta

A labirintus fogalma és szerepe az idők folyamán jelentős változáson ment át. Első megformálódása óta számos kontextusban találkozhatunk vele, például a művészetben, a mitológiában, a vallásban vagy éppen az építészetben. A labirintus világnap alkalmából belemélyedünk az útvesztők érdekes történetébe, ezt követően Sóskuti Fruzsinától, a BME pszichológiaoktatójától megtudjuk, hogy miért szeretünk labirintusokba menni, majd bemutatunk néhány hazai, illetve nemzetközi földön terpeszkedő különleges labirintust.

A labirintusok rövid története

Az útvesztők története az ókori görög- és római kultúrák világába nyúlik vissza. Ekkoriban a labirintus leginkább mint fizikai struktúra volt jelen. Az útvesztő, mint az egyik legősibb és leguniverzálisabb emberi szimbólum, ekkor főként az elágazások, fordulók és az elveszettség képzetét jelenítette meg. Ebben a szellemben épült például a krétai labirintus vagy a római császári palotákban kialakított útvesztők. Ezek gyakran spirituális és filozófiai jelentéssel bírtak, a mitológiát képviselték, vagy a hatalom jelképei voltak, így számos mítosz és történet fűződött hozzájuk, például Thészeusz és a Minótaurosz története. 

Az egyház és a középkori keresztény kultúra a labirintust egyfajta spirituális eszközként, a bűnbánat szimbólumaként kezdte használni. A középkori katedrálisok egyes részein labirintusokat alakítottak ki, melyeket zarándokok jártak végig. Ezek a spirituális elmélyülést és az útkeresést jelképezték. Ebben az időszakban a labirintus szimbolikus jelentősége erőteljesen átalakult, és az emberi lélek útját vagy az isteni útkeresést jelenítette meg.

A reneszánsz és a kora újkor időszakában a labirintus újra divatba jött, de ekkor már inkább művészeti és irodalmi kontextusban jelent meg. A reneszánsz művészek gyakran használták a labirintus motívumot festményeiken és építészeti alkotásaikon, míg a költők és írók allegorikus vagy filozófiai értelmezésekben alkalmazták. Ebben az időszakban a labirintus gyakran a kultúra bonyolultságát, a megértés nehézségét vagy éppen az emberi élet viharos útjait jelképezte.

A modern korban a labirintus továbbra is számos területen jelen van, beleértve az építészetet, a művészetet, az irodalmat és a pszichológiát. Az építészetben és a várostervezésben a labirintusok gyakran mint tervezési elvek vagy díszítőelemek jelennek meg, míg az irodalomban és a filmművészetben továbbra is fontos szimbólumok, melyek képesek megjeleníteni az emberi lélek mélységeit vagy épp a világ bonyolultságát. A pszichológia területén a labirintus fogalma Carl Jung és más analitikus pszichológusok munkássága révén új értelmezéseket kapott. Az útvesztő gyakran a tudatalatti mélységeit, az emberi lélek rejtelmeit vagy a személyes fejlődés útját szimbolizálja. 

Miért szeretünk labirintusokba menni?

A labirintusok már ősidők óta foglalkoztatnak minket. Ebben az időszakban a misztikum iránti igényünket, illetve a legendák iránti érdeklődésünket elégítették ki ezek a képződmények. Később már úgy véltük, hogy az útvesztők az életutunkat, a világ zűrzavarát, a nehézségeket és a komplex problémákat szimbolizálják, mely elképzelés a mai napig helytálló. Általában játékhelyzetekben találkozunk labirintusokkal, így lehetőségünk van arra, hogy egy fesztelenebb környezetben ismerkedjünk meg a bizonytalanság érzésével. Ez segíthet felkészülni a való élet nyújtotta bizonytalan szituációkra. Játékos módon megmérettethetjük magunkat és bebizonyíthatjuk, hogy képesek vagyunk megtalálni a kiutat. Demonstrálhatjuk, hogy rajtunk nem foghatnak ki a körülmények és bármilyen akadállyal meg tudunk küzdeni. Amikor győzedelmeskedünk, sikerélményt élünk meg és hatékonynak érezzük magunkat. Ebben a sikerben pedig rendkívül jó érzés sütkérezni. Ha egy különösen nagy kihívást jelentő labirintusból még hosszú bolyongás után sem találjuk a kiutat, minden bizonnyal a segítségünkre fog sietni valaki, és kivezet minket az útvesztőből. A társakra való támaszkodás pedig szintén fontos része az életnek, az emberi társadalmaknak. Az összetartás fontos eleme az, hogy közösen küzdünk meg a problémáinkkal. Ez a tapasztalat megerősítheti bennünk azt az elképzelést, hogy nem vagyunk egyedül a világban, nem kell egyedül szembenéznünk a problémáinkkal. Nem szégyen segítséget kérni, hiszen a civilizációnk ereje pont az erős közösségünkben és egymás segítésében rejlik. 

Különleges útvesztők a világban

Longleat Sövénylabirintus (Wiltshire, Anglia)

Az 1975-ben kialakított Longleat Sövénylabirintus Angliában található, és a Longleat birtok több labirintusa közül a legnagyobb. Több mint 16 000 angol tiszafából áll, és 1,48 hektár területen, 1,69 mérföldes úthálót fed le. A labirintus hat emelt híddal és több zsákutcával rendelkezik, középpontjában pedig egy központi torony található. A 8 000 hektáros területet 1541 óta a Bath-i márkiak birtokolják. Ebből 900 hektárnyi kertvilágot a híres tájképtervező, Capability Brown alakított ki. A 2020-ban bekövetkezett halála előtt a földet a Bath-i 7. márki, Alexander Thynn birtokolta, aki nagy labirintuskedvelő volt. Ő bővítette az útvesztőbirodalmat egy sövénylabirintussal és három kisebb labirintussal is. Ezeket Hold Labirintusnak, Nap Labirintusnak, Artúr király Labirintusának és Szerelem Labirintusnak nevezte el. Jelenleg az egész birtok nyitva áll a látogatók előtt.

A Bolshoi Zayatsky-sziget labirintusai (Oroszország)

A Fehér-tengeren található Solovetsky-szigetek gyönyörű tájakkal rendelkeznek. Ezekből a Bolshoi Zayatsky-sziget főképpen olyan, mintha egy fantasy regényből lépett volna ki, leginkább a sziget területén elszórva található ősi eredetű, titokzatos labirintusok miatt. A sziget teljes területe kevesebb, mint egy négyzetmérföld, mégis tucatnyi labirintus borítja. Ezek Kr. e. 30 000-ben jöhettek létre, de meglepően érintetlenek maradtak. Néhány útvesztő kőhalomból készült, míg másokat földhalmokként építettek be a tájba. A régészek nem tudták pontosan meghatározni a labirintusok célját, de egyetértenek abban, hogy misztikus célokat szolgáltak. Lehettek például az alvilág portáljai, a gonosz szellemek csapdái vagy rituálés szertartások oltárai. Világos, hogy a sziget valaha varázslat helyszíne volt, bár pontosan sosem fogjuk tudni, hogy mi volt az útvesztők funkciója.

A Három Ország Labirintusa (Vaals, Hollandia)

A Drielandenpunt Labirintus, vagy magyarul a Három Ország Labirintusa Európa legnagyobb szabadtéri cserjelabirintusa. A labirintust Adrian Fisher brit tájképművész tervezte, aki 17 000 gyertyánból állította össze a gyönyörű útvesztőt. A labirintus nem csak a legdélebbi hely Hollandiában, hanem az ország legmagasabb pontja is. A Három Ország Labirintusának legizgalmasabb aspektusa, ahogy a neve is sugallja, hogy ott található, ahol Hollandia, Belgium és Németország találkozik. A labirintus közepén, melyhez egy órán át történő bolyongással lehet eljutni, egy platform van, melyről ki lehet tekinteni bármelyik három országba és le lehet tekinteni a többi gyertyánok között bolyongó látogatóra is. A terület bejáratán túl, melynek teteje hatalmas pillangót formáz, egy szökőkutakkal díszített vízi játszótér is létrejött a birtokon, mely színesítheti az ott töltött időt.

Hortai Labirintuspark (Barcelona, Spanyolország)

A Barcelona központjában található Hortai Labirintuspark egy archetipikus sövénylabirintus, mely a város legrégebbi kertjeként évszázadok óta szórakoztatja a látogatókat. A labirintus és a környező kertek építése a Desvalls család birtokának részeként 1791-ben kezdődött meg. Az útvesztő és az olasz stílusú teraszok részei voltak az eredeti építménynek, amit ma a park Neoklasszikus szakaszaként ismerünk. A park többi részét nagyrészt az 1800-as évek közepén hozták létre. Ezt most a Romantikus résznek nevezik. A labirintus magas, ápolt sövényfalaiból több mint 2000 lábnyi kanyart és fordulót hoztak létre. A központba érkezők Erosznak, a görög szerelem istenének szobrát láthatják. A kerteket az 1960-as években átadták a városnak, és most közparkként működnek. Azonban a labirintus továbbra is egy eldugott hely maradt azok számára, akik hajlandóak egy kicsit eltévedni.

Budavári Labirintus (Magyarország)

Az 1200 méter hosszú barlang- és mélypincerendszer világviszonylatban is egyedülálló. A különleges természeti jelenségben elsősorban a magyar történelem különböző korszakait idéző kiállítóterek vannak. Például az Őskori Labirintus az őskori emberi életét mutatja be, a barlang falain pedig az európai barlangművészet jelentős alkotásainak hű másolatai láthatók, a Hun magaslat elnevezésű terem pedig a nyugati városi kultúrákat rettegésben tartó Attilának és a Hun Birodalomnak állít emléket. A különböző hangulatú és berendezésű kiállítótermek között titokzatos és kalandos út vezet, így a várbarlang útkeresésélményt is ad. Az útvesztőben gyakran szerveznek Vár-barlangi sétát, legközelebb május 12-én vasárnap 11 és 14 órás kezdettel, majd május 20-án hétfőn, 11:15-kor. A teljes árú jegy ára 5 000 Ft, a kedvezményes (például diákok számára elérhető) jegy pedig 3 800 Ft-ba kerül. 

 

Források: